7341. Zöld rulett: Érdemes-e a „divatos” kertészeti trendekre?
Bevezetés
Bevezetés
Amikor egyszerre kell megfelelnünk a munkában és a magánéletben is, egy idő után már nem csak a testünk, hanem a lelkünk is elfárad. Ennek köszönhetően reggel nehezebben kelünk, napközben lankad a figyelmünk, este pedig már tényleg semmihez sem marad erőnk. Könnyen beláthatjuk, hogy ez hosszú távon nem maradhat így, a jó hír azonban az, hogy néhány apró, de hatásos módszer segítségével kiszabadulhatunk az ördögi körből – ismerjük meg őket.
Létezik portré-, sport-, családi, baba-, rendezvény- és esküvői fotózás is ー hogy csak néhány területét érintsük ennek a kreatív és különleges szakmának. Sokan azt hiszik, hogy az, aki fotózással foglalkozik, minden részterületét kiválóan műveli. Pedig a szakemberek specializálódnak valamilyen irányba.
Miért kell a paradicsomot kacsolni? Mit nem szabad lemetszeni és egyáltalán nyáron milyen gyakran kell öntözni? Összegyűjtöttünk mindent, hogy mire kell figyelni.
A metszés a kertészkedés egyik legfontosabb, mégis gyakran félreértett művészete. Sokan úgy gondolják, hogy a metszés kizárólag a kora tavaszi, rügyfakadás előtti vagy a késő őszi, nyugalmi időszakra korlátozódik. Valójában azonban a nyári metszés, vagy más néven zöldmetszés, számos növénycsoport esetében nemcsak lehetséges, hanem kifejezetten ajánlott is. A megfelelő időben és technikával végzett nyári visszavágás serkentheti a másodvirágzást, javíthatja a terméshozamot és a termés minőségét, kordában tarthatja a túlzott növekedést, valamint elősegítheti a növény szellősebb, egészségesebb lombozatának kialakulását. A siker kulcsa annak ismerete, hogy mely növények profitálnak ebből a beavatkozásból, és melyek azok, amelyeket ilyenkor nem szabad zavarni.
Mi lehet a pókhálószerű fehér rész a bonsai-on?
Tisztelt Balogh Ernő, A pókhálószerűség a leveleken nagy valószínűséggel takácsatkák jelenlétére utal. Ezek az apró, szabad szemmel alig látható kártevők száraz, meleg levegőn szaporodnak el könnyen, és tipikus tünetük a levelek fonákján képződő finom „pókhálós” szövedék. A bonsai számára ez komoly veszélyt jelenthet, ha nem kezelik. Teendők: Első lépésként törölje le a leveleket langyos vizes ruhával vagy permetezze le alaposan a növényt (különösen a levélfonákot). Zuhanyoztassa le a fát langyos vízzel, de ügyeljen arra, hogy a talaj ne legyen túlöntözve közben. Emelje a páratartalmat, mivel a takácsatkák a száraz levegőt kedvelik. Használhat párásító tálcát, spriccelheti a leveleket. Szükség esetén használjon atkaölő szert (pl. Biola vagy neem olaj tartalmú bio permet), lehetőleg biológiai eredetűt, hogy ne károsítsa a fa érzékeny gyökérzónáját. Fontos: vizsgálja meg a többi bonsait is, mert ezek a kártevők könnyen átterjednek egyik növényről a másikra. Üdv, Édenkertész
rövid kérdés
válasz
Mit kell a komposzthoz keverni, hogy talajként funkcionáljon?
Ahhoz, hogy a komposzt termőtalajként is használható legyen – vagyis ne csupán szervesanyag-utánpótlásként szolgáljon, hanem alkalmas legyen például veteményezésre vagy palántázásra is – érdemes néhány anyagot hozzákeverni. Az érett komposzt önmagában ugyanis túl tömény és szerkezetében is túl laza lehet a növények számára, ezért fontos a javítása. Elsőként érdemes kerti földet keverni hozzá, amely stabilizálja a szerkezetét és segíti a talajélet kialakulását. Ebből körülbelül azonos mennyiséget, azaz 1:1 arányban lehet a komposzthoz adni. Emellett durvább szemű homok hozzáadásával javítható a vízelvezetés – ez különösen agyagos vagy túl nedves komposzt esetén hasznos. A homok aránya általában 10–30% lehet a végső keverékből. Szükség esetén különféle ásványi anyagokkal is gazdagíthatjuk a komposztos keveréket. A zeolit például javítja a tápanyagmegkötő képességet és a vízháztartást, míg a kőzetőrlemények és agyagliszt mikroelemeket biztosítanak a növények számára. Biochar, azaz apróra tört faszén is keverhető bele, amely fokozza a talajéletet és javítja a nedvességmegtartó képességet.
Hogyan lehetne megmenteni a selyemakácot?
Kedves Kérdező! A leírás alapján sajnos a selyemakác törzsén kialakult két nagy lyuk súlyos károsodásra utal, különösen, mivel ezek az esővíz hatására folyamatosan áznak, így a belső korhadás előrehaladása is valószínű. Az ilyen sebek gyakran abból adódnak, hogy a fa nem tudja megfelelően „lezárni” a metszési felületet, főleg ha túl nagy az ág átmérője, vagy nem megfelelő módon történt az eltávolítása. A helyzetet tovább rontja, ha a seb felfelé néz, mert ez megkönnyíti a víz bejutását és bent maradását, ami kedvez a korhadásnak és a kórokozók megtelepedésének. A legfontosabb most az lenne, hogy megakadályozza a további beázást. Erre ideiglenes megoldásként lehet alkalmazni valamilyen eső elleni fizikai védelmet, például fóliát, de csak úgy, hogy a seb tudjon szellőzni is, különben a pára bennrekedése tovább gyorsíthatja a bomlást. Olyan "tető" szerű takarás lehet megfelelő, amely nem érintkezik közvetlenül a sebbel, de megakadályozza a csapadék közvetlen bejutását. A lyukak kitöltése csak akkor lehet indokolt, ha a korhadás már megállt, és a fa stabil, életképes. Régebben fatapaszt vagy betont is alkalmaztak, de ez ma már nem javasolt, mert ezek nem mozognak együtt a fával, és több kárt okozhatnak, mint hasznot. Inkább természetes anyagokból készült, légáteresztő fatapaszok vagy méhviasz-alapú sebkezelők jöhetnek szóba, de ezek használata előtt nagyon fontos lenne egy szakértői (faápoló arborista) vélemény. Előfordulhat, hogy a korhadás már olyan mértékű, hogy a fa szerkezeti stabilitása is veszélyben van, ilyenkor a kivágás lehet az egyetlen biztonságos megoldás – különösen, ha a fa közlekedési út, épület vagy játszótér közelében áll. Javaslom, hogy a fa állapotának pontos felmérése érdekében kérjen arborista szakértői vizsgálatot. Ők speciális műszerekkel meg tudják mérni, milyen mély a korhadás, és van-e még esély a fa megmentésére.