7381. Ezek a leander leggyakoribb betegségei
Sárgul, foltos levele? El kezdett felkopaszodni vagy nem virágzik? Mutatjuk, melyek a leander leggyakoribb betegségei és mit tehetsz ellenük.
Sárgul, foltos levele? El kezdett felkopaszodni vagy nem virágzik? Mutatjuk, melyek a leander leggyakoribb betegségei és mit tehetsz ellenük.
A belsőépítészetben a lépcsők szerepe meghatározó. Ezek a szerkezetek nem sak a szintek közötti kapcsolódást biztosítják, de a tér esztétikus elemévé is válnak. Amikor a lépcső építése vagy felújítása kerül szóba, felmerül a kérdés: milyen anyagot válasszunk, amivel egyszerre tartósságot és szép megjelenést érhetünk el? Manapság a gipszbeton egyre népszerűbbé válik, és jó okkal.
A különböző burkolatok – legyen az térkő, mulcs vagy kavics – eltérően reagálnak a napsütésre és a melegre. Nézzük meg, melyik mennyire melegszik fel, és hogyan befolyásolja a környezet mikroklímáját.
Az egérdinnye (latin nevén Melothria scabra) egy trópusi eredetű futónövény, amely a tökfélék családjába tartozik. A termése apró, uborkaízű, kissé citrusos beütésű, megjelenése pedig egy miniatűr görögdinnyére emlékeztet. Emiatt nevezik mini görögdinnyének vagy mexikói uborkának is. Az egérdinnye dísznövényként is jól mutat, miközben fogyasztható termést is hoz, így remek választás lehet akár balkonládába, akár kiskertbe.
Egy olyan világban, amely szüntelenül változik, és ahol igényeink évszakról évszakra átalakulnak, a hagyományos, téglaépítésű szerkezetek gyakran a múlt relikviáinak tűnnek – lassúak, költségesek és visszafordíthatatlanok. Az álom egy fedett helyről az autónk számára, egy műhelyről vagy biztonságos raktárról gyakran meghiúsul a hosszadalmas építkezési folyamat, a jogi akadályok és a növekvő építőipari költségek miatt.
Meg kell nézni a levelek fonákját, mert levéltetű is lehet. De ha nem talál semmilyen kártevőt, kórokozót, akkor csak több fényre van szüksége. Ha lehet kerüljön ki a teraszra úgy, hogy az első két hétben árnyékolva van a déli tűző nap elől.
Egészségesnek látszó zöld leveleket és bimbókat hullat? Vagy a levelek a szélükön megbarnulnak, besodródnak és ezután leesnek? A növény száraz levegőjű helyiségben van. Tegyük párásabb helyre a növényt, majd gyakrabban öntözzük. A Fuksziánál ne a virágokat és bimbókat permetezzük le, csak a zöld részeket.
Az ananász a laza, tőzeges, tápanyagban szegény talajt kedveli. Bőségesen öntözzük, 2-3 naponta. Nem bírja a túlöntözést, attól rothadásnak indul. Fényigénye nagy, a félárnyékot kedveli. Nem bírja a direkt napfényt. A hőigénye is nagy.
Igen,erősen valószínű, hogy a sok közvetlen fény az oka, ezenkívül az ablaküveg mögött általában nagyon erős a felmelegedés ami nullára csökkenti a páratartalmat és elégeti a leveleket is. Ezen nemzetség fajai kivétel nélkül tűző nap kerülők.
A „C” jelű virágföld kötött, de jó szerkezetű és vízháztartású, közömbös kémhatású /7pH/ keverék. De keverhetünk az általános, vagy B típusú virágföldhöz kevés szárított szarvasmarhatrágyát, leérett és pihentetett gombatrágyát és (vagy) Osmocotét, ami pontosan a hat hónapos vegetációs időszakra elegendő tápanyagot enged ki fokozatosan a földbe. Ilyenkor ültessük először tápszeres földbe az előző évi hajtásokból fejlődött növénykéinket is. Fontos, hogy az ilyen növényt egy kicsit szárítsuk ki, mert akkor könnyebb a művelet. Fektessük le és megemelve húzzuk le a cserepet a földlabdáról. Ez műanyag vagy kerámia cserépnél nem nehéz általában, agyagcserépnél már nehezebb, de fadézsánál maga a küzdelem. Ilyenkor akár néhány napos kiszárítás is ajánlatos és akkor is csak segédeszközzel, mondjuk kalapács vagy balta fokával tudjuk óvatosan leverni a dézsát, mert a gyökerek hozzánőnek a fához. Ha ezen a kiszedésen túl vagyunk, akkor a nagyon vastag és földnélküli gyökérzetből fűrésszel, ásóval, nagyobb késsel akár 5 - 10 centit is levághatunk a gyökérzet aljából, az oldalából, és a tetejéből is. A lényeg az, hogy azért maradjon valamennyi föld nélküli gyökérzet, amit egy kicsit meglazítunk és majd kényelmesen belenő az új földbe. Az összekevert, előkészített földet elterítjük a cserép alján, ráállítjuk a növényt és további földdel feltöltjük az oldalakat. Valami hosszú, keskeny szerszámmal, akár egy vastagabb egyenes ággal, vagy léccel tömörítjük az oldalakon a földet, a művelet vége felé óvatosan locsolgatjuk, ami szintén tömörít. És természetesen végül a tetejére is jusson bőven friss földből és locsoljuk meg az egészet. Így nyilván annyi új földet kaphat, amennyi gyökérzetet levágtunk, de ha nagyobb cserépbe tesszük, akkor a több friss föld több évre elegendő. Egyszer azonban mindenképpen elérjük a felső határt, és akkor úgy kétévenként csak ez a gyökérlevágós módszer alkalmazható. Ha már a legnagyobb méretű cserépnél tartunk, akkor lehetséges az átültetés helyett a megfelelő szintű folyamatos tápanyag-utánpótlásról gondoskodni. De azt is megtehetjük, mert a leanderek sok mindent kibírnak, hogy a nagyon nagy gyökérzettel és a több, vagy a nagyon elágazó tővel rendelkező növényeket kettő vagy akár több részre fűrészeljük és így kisebb cserepekbe ültetve még szaporíthatjuk is őket.