7381. Ezek a leander leggyakoribb betegségei
Sárgul, foltos levele? El kezdett felkopaszodni vagy nem virágzik? Mutatjuk, melyek a leander leggyakoribb betegségei és mit tehetsz ellenük.
Sárgul, foltos levele? El kezdett felkopaszodni vagy nem virágzik? Mutatjuk, melyek a leander leggyakoribb betegségei és mit tehetsz ellenük.
A belsőépítészetben a lépcsők szerepe meghatározó. Ezek a szerkezetek nem sak a szintek közötti kapcsolódást biztosítják, de a tér esztétikus elemévé is válnak. Amikor a lépcső építése vagy felújítása kerül szóba, felmerül a kérdés: milyen anyagot válasszunk, amivel egyszerre tartósságot és szép megjelenést érhetünk el? Manapság a gipszbeton egyre népszerűbbé válik, és jó okkal.
A különböző burkolatok – legyen az térkő, mulcs vagy kavics – eltérően reagálnak a napsütésre és a melegre. Nézzük meg, melyik mennyire melegszik fel, és hogyan befolyásolja a környezet mikroklímáját.
Az egérdinnye (latin nevén Melothria scabra) egy trópusi eredetű futónövény, amely a tökfélék családjába tartozik. A termése apró, uborkaízű, kissé citrusos beütésű, megjelenése pedig egy miniatűr görögdinnyére emlékeztet. Emiatt nevezik mini görögdinnyének vagy mexikói uborkának is. Az egérdinnye dísznövényként is jól mutat, miközben fogyasztható termést is hoz, így remek választás lehet akár balkonládába, akár kiskertbe.
Egy olyan világban, amely szüntelenül változik, és ahol igényeink évszakról évszakra átalakulnak, a hagyományos, téglaépítésű szerkezetek gyakran a múlt relikviáinak tűnnek – lassúak, költségesek és visszafordíthatatlanok. Az álom egy fedett helyről az autónk számára, egy műhelyről vagy biztonságos raktárról gyakran meghiúsul a hosszadalmas építkezési folyamat, a jogi akadályok és a növekvő építőipari költségek miatt.
Kiültethető, nyáron a murvafürt a legnagyobb forróságot is jól bírja. Ezért helyezzük napos és világos helyre, ha szobában tartjuk, akkor legyen az ablakhoz minél közelebb. A mellékelt cikkben bővebben olvashat a virágról.
Valószínűleg a szúnak is nevezett kopogóbogár (legelterjedtebb fajtái a dacos kopogóbogár - Dendrobium pertinax - és a kis kopogóbogár - Anobium punctatum) ütött tanyát a bútorban. Mind a cincéreknek, mind a kopogóbogaraknak elsősorban a lárvái pusztítják a faanyagot, de a kifejlett bogár is jó telepet talál bennük. A cincérek lárváinak kártevésére a viszonylag nagy átmérőjű, rendszerint ferde nyílású lyukak utalnak. A kopogóbogarak - és lárvái - járatai 1-2 milliméteresek, alattuk por alakban összegyűlő forgács mutatja, hogy élő állat tevékenykedik a fában. Régebbi fertőzés esetén a járatok olyan sűrűk lehetnek, hogy a fa lisztessé válik, porhanyós lesz, ezzel teherbíró képessége lecsökken. Többféle vegyszer is beszerezhető erre a célra, amivel le kell kezelni a bútort.
Lótetű lehet. A melegágyak és a zöldségnövények károsítója, de a különféle szántóföldi növényeket sem kíméli. Legnagyobb veszélyt a csíranövényekre és a palántákra jelent. A kifejlett lótücsök talajlakó rovarlárvákkal, csigákkal és egyéb puhatestű szervezetekkel is táplálkozik. Ilyenkor hasznos. Ez a haszna azonban károsításához képest elenyésző. A kifejlett lótücsök 4-6 cm hosszú, teste hengeres, színe barna. A tojása ovális, 2 mm hosszú, okkersárga színű, a talajban, tyúktojás nagyságú fészekben találhatók csoportosan. A lárva eleinte apró, hangyaszerű, szürkésfehér, világossárga, majd barna színű. A kifejlett rovar és a lárva a hidegebb hónapokat kivéve egész évben egyaránt károsíthat. A melegágyakban és a szabadföldön a talajt járataival összevissza furkálja. A palántákat kitúrja, a gyökeret vagy a növény föld alatti szárát átrágja. A növény elfonnyad, megbarnul, és a talajból könnyen kihúzható. Szárazság idején a vastagabb húsos karógyökeret is megrágja. A talaj felszínén futó keskeny kanyargós járata szövevényes, és kb. 1 cm átmérőjű. Cinkfoszfidos csalétekkel csak meleg, nedves talajon, az esti órákban tanácsos a védekezés.
Magasabb fajtának a magját vetette el? Mert a magasabb fajtákat 75 cm-es távolságra kell ültetni egymástól, ezért célszerű az egyiket kivenni, hogy szépen fejlődhessen és gyönyörű lehessen. Az alacsonyabb fajtáknak 30-40 cm távolság kell egymástól. Ha nagyon szorosan vannak, célszerű kiszedni egyet-egyet.
A barátcserje augusztustól októberig virágzik. Ha kap elég nedvességet, és fényt, virágoznia kell. Fog is az idén!