7381. Ezek a leander leggyakoribb betegségei
Sárgul, foltos levele? El kezdett felkopaszodni vagy nem virágzik? Mutatjuk, melyek a leander leggyakoribb betegségei és mit tehetsz ellenük.
Sárgul, foltos levele? El kezdett felkopaszodni vagy nem virágzik? Mutatjuk, melyek a leander leggyakoribb betegségei és mit tehetsz ellenük.
A belsőépítészetben a lépcsők szerepe meghatározó. Ezek a szerkezetek nem sak a szintek közötti kapcsolódást biztosítják, de a tér esztétikus elemévé is válnak. Amikor a lépcső építése vagy felújítása kerül szóba, felmerül a kérdés: milyen anyagot válasszunk, amivel egyszerre tartósságot és szép megjelenést érhetünk el? Manapság a gipszbeton egyre népszerűbbé válik, és jó okkal.
A különböző burkolatok – legyen az térkő, mulcs vagy kavics – eltérően reagálnak a napsütésre és a melegre. Nézzük meg, melyik mennyire melegszik fel, és hogyan befolyásolja a környezet mikroklímáját.
Az egérdinnye (latin nevén Melothria scabra) egy trópusi eredetű futónövény, amely a tökfélék családjába tartozik. A termése apró, uborkaízű, kissé citrusos beütésű, megjelenése pedig egy miniatűr görögdinnyére emlékeztet. Emiatt nevezik mini görögdinnyének vagy mexikói uborkának is. Az egérdinnye dísznövényként is jól mutat, miközben fogyasztható termést is hoz, így remek választás lehet akár balkonládába, akár kiskertbe.
Egy olyan világban, amely szüntelenül változik, és ahol igényeink évszakról évszakra átalakulnak, a hagyományos, téglaépítésű szerkezetek gyakran a múlt relikviáinak tűnnek – lassúak, költségesek és visszafordíthatatlanok. Az álom egy fedett helyről az autónk számára, egy műhelyről vagy biztonságos raktárról gyakran meghiúsul a hosszadalmas építkezési folyamat, a jogi akadályok és a növekvő építőipari költségek miatt.
Gyakran előforduló probléma nem csak a vékony héjú paradicsom fajtáknál, hogy érés közben megreped a héjuk. Kiváltó ok leggyakrabban az egyenletlen vízellátás, esetleg a túlöntözés. Ha egy csapadékszegény időszakot felvált egy esős időszak, esetleg nagyobb mennyiségű öntözés pár nap szárazság után, akkor a termések vízzel telítődnek és kihasadhatnak. A repedések leggyakrabban a kocsány felőli részen indulnak ki. Sajnos a repedéseken másodlagos gomba és baktériumfertőzések indulhatnak, ami a bogyó rothadását okozhatja. A paradicsom ellenállóságát növelhetjük bór és kalcium tartalmú lombtrágya heti adagolásával, ami csökkenti a repedések kockázatát. Kerüljük a túlzott nitrogén műtrágya adagolását, ami hirtelen növekedést és lazább szöveteket indukál. A képen látható paradicsomok habár repedtek, további fertőzés nem látható rajtuk, így mielőbb érdemes feldolgozni őket. A bór tartalmú lombtrágya javítja a termésminőséget
Kedves Csongor! Megférnek egymás mellett, azonban a loncnak nagyobb a növekedési erélye, tehát, ha nem tartja kordában, el fogja nyomni az iszalagot. Mindenképp szükség lesz metszésre, visszavágásra, ha vegyesen ülteti őket. Egyébként igényeiket tekintve teljesen megegyező növények. Szép napot! Üdvözlettel, Megyeri Szabolcs
A növényvédő szerekkel nem permetezett vagy csak a természetes ellenségeket kímélő, ún. szelektív szerekkel kezelt gyümölcs- és szőlőültetvényekben számos ragadozó atkafaj természetesen fordul elő. Ezek a szabad szemmel alig látható hasznos szervezetek azonban a lassú mozgásukból adódóan csak nagyon lassan terjednek az ültetvényen belül is, és a nagyobb távolságra történő terjedésüket főleg a légmozgás teszi lehetővé. Mesterséges úton, az ún. áttelepítéssel viszont eredményesen átvihetők az egyik ültetvényből (ahol magas egyedszámban fordulnak elő) a másikba. Az áttelepítés akkor lesz sikeres, ha a ragadozó atkákkal betelepített területen elegendő zsákmányállat van. Jelenleg a ragadozó atkák betelepítése a szőlőben terjedt el nagyobb mértékben. A ragadozó atkák mesterséges betelepítésére a szőlőültetvényekben lehetőség nyílik a nyugalmi és a tenyészidőszakban egyaránt: Tenyészidőszakban zöldhajtásokkal: a ragadozó atkákkal jól ellátott (2-5 ragadozó/levél), ún. donor ültetvényekből a nyár folyamán (júniustól augusztusig) leszedett zöld hajtásokkal mesterségesen átvihetjük őket egy másik helyre. Nyugalmi időszakban: idősebb tőkerésszel, vesszőkkel vagy filccsíkkal.Az idősebb tőkerészeket (vesszőket) a téli metszés során kell leszedni és ezt követően elhelyezni az új helyre, a tőkefejhez közeli részekre; A filccsíkokat kora ősszel (pl. szeptember elején) a donorültetvény tőketörzsére vagy a szőlőkar részére, a csercsaphoz közel kötözzük ki (tőkénként két darabot). A tél végén, még a fakadás megindulása előtt leszedjük, és a fogadótőkékre telepítjük át. A fás résszel vagy filccsíkkal történő áttelepítés munkaigényesebb, de a tapasztalatok szerint eredményesebb, mint a többi módszer. Az ökológiai gazdálkodásban is több olyan hatóanyag használható fel (pl. kalcium poliszulfid, kén, olajok, természetes piretrin), amelyek károsíthatják a ragadozó atkákat. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a kén. A kéntartalmú készítmények rendszeres használata káros lehet a ragadozó atkákra, egyedszámukat jelentősen csökkentheti. A kén ragadozó atkákat károsító hatása azok fejlődési stádiumától, a hőmérséklettől és a kezelés gyakoriságától függ. Kivételt jelentenek a kénnel szemben ellenállóságot mutató, erre speciálisan szelektált törzsek. Ragadozó atkák beszerezhetők itt
Kedves Kérdező! A Júlia borbolya egy jó strapabíró, várostűrő sövénynövény kiváló porfogó és örökzöld is. A növekedési erélye nem a leggyorsabb, de szerintem jó választás a célra. Kis lombkoronájú fák közül a gömbjuhar, gömbkőris, bugás csörgőfa, Pirosvirágú díszgalagonya jöhetnek például szóba. Díszgalagonya teljes pompában Melyik 10 legszebb örökzöld sövény? Májusi díszfák pinkben: júdásfa, galagonya és vadgesztenye Csüngő ágú díszfák és cserjék