7401. Mi a teendő, ha meghibásodott a telefonod?
Mai életvitelünk szerves részét képezik az okostelefonok, legyen szó munkáról vagy csak szórakozásról. De mihez kezdj, ha egy napon azt veszed észre, hogy a telefonod már nem működik rendesen?
Mai életvitelünk szerves részét képezik az okostelefonok, legyen szó munkáról vagy csak szórakozásról. De mihez kezdj, ha egy napon azt veszed észre, hogy a telefonod már nem működik rendesen?
A kártevőirtó vállalkozás vezetése nem csupán a kártevők eltávolításáról szól. Sokkal inkább arról, hogy miként kezeljük hatékonyan a napi feladatokat: az ügyfelek időpontjait, a munkafolyamatokat, a papírmunkát, az anyagkészleteket, és hogy a vállalkozás gördülékenyen működjön. Ha ezt manuálisan próbáljuk kezelni, az sokszor káoszba torkollik, idő- és energiaveszteséggel jár.
Augusztusban a legtöbb nyári virág már javában virágzik, de a kertészeknek még mindig van lehetőségük új magokat vetni. Az ilyenkor elvetett virágok vagy még ősszel hoznak színt a kertbe, vagy áttelelve a következő tavasszal, kora nyáron bontják ki szirmaikat.
A rendezett, igényes kert nemcsak esztétikai élményt nyújt, hanem hozzájárul a mindennapi közérzethez és a környezet ápolt megjelenéséhez is. A gyep karbantartása azonban nem ér véget a hagyományos fűnyíró használatával. Számos olyan terület akad a kertben, amely nehezen megközelíthető, szűk helyeken helyezkedik el, vagy egyszerűen túl finom munkát igényel ahhoz, hogy nagyobb gépekkel boldoguljon az ember. Ilyen esetekben kínál megoldást az elektromos fűkasza, amely az egyik legpraktikusabb eszköze lehet a pontos és kíméletes növénygondozásnak.
Beszéljünk őszintén: a stressz olyan, mint egy alattomos főnök, aki mindig ott áll az ember háta mögött, még akkor is, amikor próbálna pihenni. Modern élet = állandó nyomás, határidők, üzenetek, meetingek… és hopp, már meg is nőtt a vérnyomás. Ha nem foglalkozik ezzel az ember, hamar kiég, és nem csak a munkája, de az élete is szürkébb lesz. Ezért kell valami, ami visszahozza a színt. Ezek a hobbi ötletek olyan tevékenységek, amik segítenek kikapcsolni az agyat, és visszahozni a „flow" élményt. Nézzük meg ezeket a személyes kedvenceket.
Fák sarjhajtásainak kezelésére a glifozát hatóanyagú gyomírtószerek ajánlottak és hatásosak. Ezek: Fozát, Glialka, Glyfos, Medallon, Roundup. Bármelyik oldatával kezelheti le a fiatal hajtásokat . A hatékonyság növeléséhez és a tapadás fokozásához 1-2 %-ban adagoljon olajat az oldat elkészítésekor. A szert permetezéssel vagy ecseteléssel is felviheti a zöld hajtásra. A glifozát levélen keresztül szívódik fel, és a gyökerekbe is bejut a tápanyagforgalom útján. Valószínű, hogy ismételt kezelések lesznek szükségesek.
Sajnos semmi személyes tapasztalatom sincs a Pogonantherum nevelésével kapcsolatban, de találtam néhány információt. Délkelet-Ázsiából származik, és a Pázsitfűfélék családjába tartozik, tehát nem bambusz. A természetes élőhelyén sűrű záródású fák alatt, főként patakok mentén él, ahol állandó a talajnedvesség és csak szórt fény van, így a tűző nap nem éri a növényeket. Az alsó levelek sárgulását minden bizonnyal tápanyaghiány okozza, mert a nagy tömegben szaporított növényeket gyakran csak tőzegben vagy kókuszrostban tartják, és a tápanyagot folyékony formában juttatják a növényeknek. (ez -logikusan- különösen igaz lehet egy kimondottan vízigényes fajra). Tehát ha nem égette meg a nap és nem száradt ki a földlabdája, akkor kellene némi tápanyagot juttatni neki, lehetőség szerint egy átültetéssel egybekötve, hosszú hatóidejű, szabályozott leadású műtrágyával. Olvastam, hogy a száradt, szétesett "fűcsomót" erőteljes visszametszéssel lehet zömökebbre nevelni. Ennek kipróbálását arra az esetre ajánlanám, ha az első nem vált be.
Babér-Laurus nobilis lehet, bár a képen nagyon nehezen kivehető, a leírások alapján jött a tipp. Édenkertész
Szerintem az elhalt ágakat nyugodtan le lehet vágni, ha eddig nem tért magához, akkor véleményem szerint már nem is fog. Amúgy nem tudom, mi történhetett vele, mert ez nem normális dolog egy ilyen igénytelen növénynél, mint a mocsári hibiszkusz.
Tény, hogy túl sok magyar nyelvű irodalma nincs ennek a növénynek. Néhány fontosabb információt igyekeztem összegyűjteni: A Dorstenia brasiliensis, közönséges nevén bezoárgyökér vagy lázűző korongtányér a megközelítőleg 1500 fajt magába foglaló eperfafélék (Moraceae) családjába tartozik. A Dorstenia egyike azon kevés nemzetségnek az eperfafélék családjából, amely többek közt apró termetű lágyszárú fajokat gyűjt össze. A növényt elsőként 1786-ban Jean Baptiste Lamarck francia tudós írta le. Dél-Amerikában igen nagy területen, az Amazonas menti esőerdőkben fordul elő (Brazília, Peru, Bolívia, Kolumbia, Uruguay, Paraguay, Venezuela és Guyana). Az alapszövetében található fehér tejnedvet kígyómarás elleni gyógyszerként használták a helyi indiánok, de ma is jó néhány készítmény tartalmazza, ill. számos nemzetközi kutatás zajlik a felhasználhatóság sokféleségéről. A Dorstenia brasiliensis kisméretű növény, jellemzően legfeljebb 8 centi magas, feltűnően erezett levelekkel és apró kosár alakú virágokkal. Gyökérzete vöröses-barna színű, hengeres, amely 2-4 cm hosszú, és körülbelül 1 cm vastag. A számára legmegfelelőbb talaj kiváló vízelvezető, 2 rész homok és 1 rész agyag keveréke. A tűző napot nem kedveli, és magas páratartalmat igényel. A lankadásnak elsődlegesen két oka lehetett, a vízhiány vagy a túlöntözés, amelynek következtében sérültek a gyökerek (gyökérrothadás).