7531. Yorkie idős korban – hogyan változnak az igényei?
Tudd meg, hogyan gondoskodj idős yorkie-d igényeiről! Tippek táplálásra, mozgásra, állatorvosi szűrésekre és a gyakori yorki betegségek megelőzésére.
Tudd meg, hogyan gondoskodj idős yorkie-d igényeiről! Tippek táplálásra, mozgásra, állatorvosi szűrésekre és a gyakori yorki betegségek megelőzésére.
Számos népszerű szobanövény rendelkezik olyan hatóanyagokkal, amelyek kutyáknál hányást, hasmenést, idegrendszeri tüneteket vagy akár életveszélyes mérgezést is okozhatnak. A gazdik gyakran nincsenek tisztában ezzel, így a növények kiválasztása és elhelyezése komoly felelősség.
A hagymatea az egyik legegyszerűbb, mégis meglepően hatékony házi praktika a makacs köhögés csillapítására. Bár elsőre furcsának tűnhet, a hagyma természetes hatóanyagai segítenek megnyugtatni a légutakat, csökkenteni a gyulladást és fellazítani a letapadt váladékot.
A tölcsérjázmin érzékeny a hidegre, a fényhiányra és a túlzott vízre, ezért a téli hónapokban több apró, de végzetes hibát is elkövethetünk. Mutatjuk, melyek a leggyakoribb bakik, és hogyan kerülhetjük el őket.
A japán dérbabér (Skimmia japonica ‘Rubella’) az árnyékos kertek egyik leglátványosabb örökzöld díszcserjéje. Bordó bimbói ősszel jelennek meg, egész télen át díszítenek, tavasszal pedig illatos virágokkal lep meg.
Mivel a legtöbb pajzstetű több növényt is szívogat, leggyakrabban egy másik növénnyel hozzuk be lakásunkba e kártevőket. Mielőtt még nagyon elszaporodnának, tudunk ellenük hatásosan, mechanikai úton védekezni. Ronggyal vagy kefével mossuk le a pajzstetveket, próbáljuk meg az eldugott részekről is kipiszkálni őket. Heti többszöri mosdatással sikeres lehet a védekezés. A forgalomban lehet kapni olajos permetszereket, amelyekkel lefújva a növényt és a kártevőt, megfulladnak az állatok.
A hibiszkusz vagy mályvacserje (Hibiscus siriacus) világos helyen, esetleg teraszon folyamatosan hozza virágait. Ha nincs útban ilyenkor valóban nem érdemes megmetszeni, inkább elvirágzás után vagy a kora tavasz alkalmas erre. Áprilisban vagy augusztusban fejdugvánnyal szaporíthatjuk.
A fenyőrozsda az öttűs fenyőket támadja meg, amitől az ágak megvastagodnak, először az ágak majd akár az egész fa elpusztulhat. Egy másik betegség az erdeifenyő tűlevélhullásos betegségére jellemző, hogy a kórokozó által fertőzött tűleveleken, nagyítóval apró foltok láthatók(ilyen a rossz termőhely miatti levélhulláskor nem észlelhető). A lehullott tűleveleket júniusig el kell távolítani, mert innen indul a fertőzés, ha erre nincs lehetőség július-augusztusban gombaölőszeres védekezés válhat szükségessé.
Valószínű, hogy a szedrét botrítisz támadta meg, ellene helyes metszéssel és vegyszeresen is kell védekezni. Vegyszeres védelemre (háromszor kell végezni a virágzás kezdetétől) az iprodion, vinklozolin, procimidon hatóanyagú szerek használhatók.
A tuják hazánkban nem őshonos növények, s egyre nehezebben viselik a nagy évközi hőmérséklet és csapadékingadozást. Néhány gombás betegség is támadja, illetve molyok és pajzstetvek is élősködhetnek rajta. Azt, hogy egy magról nevelt tuja kevésbé bírná el éghajlatunkat és rövidebb életű, véleményem szerint nem reális.