7581. Magvetés január végén? Mutatjuk, mire kell figyelni
El lehet vetni a lejárt magot? Mikor állhatunk neki legkorábban a palántázásnak? Milyen földet használjunk palántázáshoz? Minden fontos kérdésre válaszolunk.
El lehet vetni a lejárt magot? Mikor állhatunk neki legkorábban a palántázásnak? Milyen földet használjunk palántázáshoz? Minden fontos kérdésre válaszolunk.
A lapostetők szigetelése az építőipar egyik kulcsfontosságú területe, különösen amennyiben új építésekről vagy régi épületek renoválásáról beszélünk.
A fűkaszák rengeteg különböző környezetben megállják a helyüket, így a kertészeti munkák során elengedhetetlen kellékekké válnak. Ezek az eszközök képesek olyan területek gondozására is, ahol más gépek kevésbé hatékonyak.
A pólófonal önmagában izgalmas lehetőséget kínál mindazoknak, akik kézzel alkotnak. Amennyiben újonc vagy a horgolásban, vagy csak valami szokatlant szeretnél kipróbálni, érdemes néhány pillantást vetned ezekre az anyagokra. A pólófonal kiváló, ha szereted azonnal látni a munkád eredményét.
Ahogy beköszönt a január, a hideg napokkal együtt megérkeznek a téli konyha igazi sztárjai is. A szezonális étkezés nemcsak fenntarthatóbb és pénztárca barátabb, hanem a szervezetünk számára is előnyös: friss, vitamindús és tápanyagokban gazdag élelmiszerekkel támogathatjuk immunrendszerünket ebben
Az almatermésűek varasodás, lisztharmat, baktériumos- és gombás ágelhalások 4,0 l/ha, 10 nap; őszibarack tafrinás betegsége, ágelhalás 5,0 l/ha, 21 nap; köszméte amerikai lisztharmat, európai lisztharmat, mikoszferellás levélfoltosság 5,0 l/ha, 21 nap; málna vesszőbetegségek 5,0 l/ha, 21 nap; szőlő peronoszpóra, lisztharmat 4,0-5,0 l/ha, 21 nap; uborka peronoszpóra, lisztharmat (szabadföldi) 4,0-5,0 l/ha, 5 nap; (konzerv) 4,0-5,0 l/ha, 3 nap.. Az év a lemosó permetezéssel indul a baktériumok, gombák, rovarkártevők telelő alakjai ellen. Ez megalapozza az egész év növényvédelmét. Rügypattanás előtt, március 10–20. között végezzük el, metszés után, az első jó idővel. Az alkalmazott szerek mellett olajos lemosót (például Vegesol eReS) is használhatunk, ami a rovarok fulladását okozza. Fontos az őszi, tavaszi lemosó permetezés, és az évet szintén lemosó Vegesol eReS permetezéssel zárjuk.
Több válasz is lehetséges. Rossz magok voltak a csomagolásban, esetleg a csomagoláson fel volt tüntetve, milyen fajtájú sóska magot tartalmaz. Egy biztos: ártalmasnak semmiképp nem ártalmas, úgyhogy ha a minősége rosszabb is, mint az előzőé, fogyasztásra mindenképp alkalmas.
Jellemzően a magnólia fajok természetes élőhelyükön mélyrétegű, rendszeres vízellátású, savanyú talajon tenyésznek. A meszes talaj nem kimondottan alkalmas a nevelésükre, ezért a megfelelő kémhatást talajcserével, vagy a talaj savanyításával kell megoldani. Meszes talajba ültetve a levelek elsárgulnak, erősen meszes talajnál pedig a növény elpusztul. A savanyú talajt kedvelő növényekhez érdemes emelt ágyást készíteni, így sokáig meg lehet őrizni a talaj pH-ját. A kert stílusától függően a rönkből, vagy falazattal megemelt ágyást savanyú tözeggel, komposztált, apró fenyőkéreggel kevert kerti földdel lehet feltölteni. Igen munkaigényes feladat, és kimondottan egy növény részére túlzásnak tűnik megépíteni, de egy nagyobb ágyásba más savanyú talajt igénylő fajok is ültethetőek a japán juharoktól a rododendronokon át a páfrányokig. Használhatóak vegyszerek is a talaj pH megváltoztatására. Ilyen a ventillált kénpor, amelyet a talaj pH-tól, szerkezetétől és összetételétől függően 8-15 dkg/ nm mennyiségben kell kiszórni. Ökológiai szempontból gyakorlatilag ártalmatlan, de nagy mennyiségben kiömölve az anyag a környezetre veszélyes lehet. Használhatóak szulfát tartalmú műtrágyák is a talaj savanyítására, amelyek vízben oldva savasan hidrolizálnak. Természetesen a vegyszeres kezelést talajvizsgálatnak kell megelőznie a szerhasználat pontos mennyiségének meghatározásához. Ha javasolhatom, inkább a természetesebb megoldás mellett döntsön, és ha a növény még átültethető, inkább kerüljön a leírt módszer szerint a számára összeállított talajkeverékbe.
A következő év tavaszán a szabadba vagy konténerbe ültethető. A füge talajban nem válogatós, igénytelennek mondható. Köves, sziklás, száraz talajokon is szépen fejlődik. Általában évente kétszer hoz teremést. Az értékes gyümölcsöt a második hullámban, nyár végén hozza. A gyümölcskezdemények az egyéves vesszők oldalrügyeinek tövén, a rügyfakadással egy időben jelennek meg. Védett, meleg fekvést, laza talajt kíván. A legjobban házfalak előtt a déli oldalon érzi jól magát. Az ültetés utáni első években fagyérzékeny, ezért tövét télen takarni kell! A füge egyszer termést hozott vesszői többé már nem teremnek. Rendszeres termést csak úgy kapunk, ha elágazások képzésére serkentjük, azaz sok egyéves vessző képzésére serkentjük a bokrot. A letermett kétéves vesszőket visszavághatjuk egy minél alsóbb helyzetű egyéves vesszőre, vagy tőből eltávolíthatjuk. A metszést rügyfakadáskor májusban végezzük, amikor látjuk, hogy a megmetszendő vesszőkön hol helyezkednek el a kis füge kezdemények. Tartsuk minél alacsonyabban a termőrészeket, ezek jobban védhetők és a talaj visszasugárzott hőjét is jobban hasznosítják. A füge augusztustól folyamatosan érik kb. 6 héten át. Csak éretten szedjük, mert nem utóérő a gyümölcse. Frissen és befőttként is fogyasztható. Tápanyag utánpótlásra alkalmas az összetett NPK műtrágya 10:20:20, vagy 10:30:10 arányú keveréke, de bokronként 30 grammnál többet ne szórjunk ki.