Keresett kifejezés: “”

Cikkek (7588)

<< Első

< Előző

1518

7586. 5+1 lakberendezési tipp a télre – dobd fel a hideg napokat apró változtatásokkal!

Amikor beköszönt a tél, mindannyian szeretünk egy kicsit visszavonulni – érdemes tehát az otthonunk hangulatát is az évszakhoz igazítani.

Részletek

7587. Egyszerű trükkök, hogy ne csak nyáron legyen élhető a kerti kuckó

A kerti kuckó sokáig tipikusan szezonális térnek számított. Tavasszal és nyáron élettel telik meg, ősszel viszont gyakran bezárjuk az ajtót, mintha természetes lenne, hogy a hűvösebb hónapokban már nincs ott keresnivalónk.

Részletek

7588. Edzés és kertészkedés: két hobbi, amely meglepően jól kiegészíti egymást

Az edzés és a kertészkedés első hallásra két külön világnak tűnhet, pedig meglepően sok közös pontjuk van. Akár edzőterembe járunk, akár otthon mozgunk rendszeresen, a szabadidős tevékenységek tudatos megválasztása sokat számít az életmód egésze szempontjából.

Részletek

7589. Ezek a legjobb szobanövények penész ellen

A penész nemcsak esztétikai probléma, hanem komoly egészségügyi kockázatot is jelenthet, különösen zárt terekben. Sokan nem tudják, hogy bizonyos szobanövények hatékonyan hozzájárulhatnak a levegő páratartalmának szabályozásához és a penészesedés kockázatának csökkentéséhez.

Részletek

7590. Hogyan válasszunk kerti bútor szettet az életmódunkhoz?

A kerti bútor szett kiválasztása nem pusztán esztétikai kérdés. Valójában arról szól, hogyan használjuk majd a teraszt vagy a kertet: rövid reggeli kávékhoz, családi étkezésekhez, vendégfogadáshoz vagy inkább pihenéshez, olvasáshoz.

Részletek

1518

Édenkertész (3186)

2206. Mikor lehet a fagyalt dugvánnyal szaporítani?

Kedves Móni! Ha röviden kéri a választ, akkor nem most van a fagyal dugványozásának ideje. Ha bővebben, akkor kifejtem: A fagyal szaporításának klasszikus módja a dugványozás, aminek a lényege, hogy vágunk a növényből egy kis részt - mely ilyenkor ezer sebből vérzik - és megpróbáljuk életben tartani addig, amíg kifejleszti magának a hiányzó részeket, esetünkben gyökeret és hajtást.Két módon is dugványozhatunk, az egyik a fásdugványozás. ez az egyszerűbb, a másik pedig a hajtásdugványozás, ez egy kicsit "macerásabb", cserében van egy kis előnye.Fásdugványozás: azért fás, mert a növény teljesen beérett, megfásodott, levéltelen veszőjéből készítjük. Az ehhez szükséges vesszőket télen, fagymentes időben szedhetjük meg, de ha nem akarunk vesződni a tárolással, gombák elleni védelemmel, akkor akár közvetlenül a dugványozás előtt is - március eleje - megszedhetjük, lényeg, hogy még rügyfakadás előtt.Ezeket kell megvágni 15-20 cm hosszúságú darabokra. Általában jó, ha a megvágott dugvány tartalmaz legalább 2 rügypárt, az egyikből fejleszt gyökeret, a másikból hajtást, a fagyal esetében azonban ezt nem kell olyan szigorúan vennünk, mert ízközben is képes járulékos gyökereket fejleszteni. Sőt, akár kötegestől is megvághatjuk például éles szalagfűrésszel.Következik a tűzdelés, a felső rügypár kerüljön a talaj szintjére, a dugványok mellett egy kicsit tömörítjük a talajt, majd "felcsirkézzük", a dugvány kiálló részét földdel felkupacoljuk. És kész.Hajtásdugványozás: a dugványokat a zöld, vagy félig-meddig beért leveles hajtásrészekből készítjük, én leginkább az augusztus elején készített félfás dugványozást ajánlom. Lehet korábban is, lényeg, hogy a növény túl legyen az intenzív növekedési szakaszon. Mivel már vegetációs időszakban vagyunk, a dugványokon lévő levél párologtat, gyökérzet pedig még nincs, szükséges párás környezetben fólia alatt, vagy üvegházban gyökereztetni. Cserébe viszont tavasszal - szemben a fásdugványokkal - már egy kifejlődött gyökérzettel kezdi az évet.A hajtásokat érdemes reggel korán szedni, és egy vödör vízbe állítani. A dugványok hossza elég, ha kb. 12 cm, és azért jó, ha ezen is van legalább két levélpár. A levelekből csak a fölsőket hagyjuk meg, a minél kisebb párologtatás miatt ezeket is kisebbre kell vágni, a többit pedig szedjük le. (Egy ilyen dugványt láthatunk a bejegyzés elején. A levelek rombusz alakúra vágása csak az én mániám, lehet félbe, harmadába is, de így sűrűbben lehet eltűzdelni).A megvágott dugványokat laza homokba, perlitbe vagy tőzegbe tűzdelhetjük, (így dúsabb gyökeret fejleszt) olyan mélyre, hogy stabilan álljon. Mindjárt tálcára is tűzdelhetjük, így tavasszal, a kiültetéskor könnyebb a mozgatás.Ezután már csak biztosítani kell a folyamatos párás környezetet, locsolni, a fólia fölé érdemes árnyékolás céljából raschel-hálót is tenni.Pár hónap múlva, ősszel, október végén, novemberben egy szélcsendes, párásabb napon a fóliatakarást óvatosan meg is szüntethetjük, és tavaszra kész a gyökeres dugvány. Ezeket akár a végleges helyükre is ültethetnénk (és kapálhatnánk jó sokat), így még egy évig neveljük 25-30 cm-es sortáv és 3-4 cm tőtávra ültetve. Tulajdonképpen ekkor jutunk év végén a kereskedelemben is kapható kb. 40-50-60 cm nagyságú 2-3 ágas növényekhez.

Részletek

2207. Mocsári hibiszkuszomat átültettem, most nem virágzik.

Az, hogy átültette, nem gond. Valószínűleg nem kapott elég műtrágyát (K-ban gazdag segíti a virágzást). Általánosságban így kell tartani, gondozni. Kezdjük a tavasztól: kihajtás május közepe vége, attól függ az ország déli, vagy északi felén lakunk.gyomlálás közben ne törjük le a rügyeket. Gyomlálás után érdemes nitrogénban gazdag műtrágyát,vagy szerves trágyát adni a hibiszkuszunknak, a növekedéshez fontos így lesz szép erős ,bokros zöld növényünk. Utána öntözök be alaposan!!!! Nyáron a bőséges öntőzés mellet adjunk foszforban és káliumban gazdag műtrágyát, vagy érett marhatrágyát,ez a virágzást segíti és nagyobb virágaink lesznek. A növényünk Juliusra éri el a virágzási idejét,ez persze fajtafüggő +- 2 hét lehet az eltérés. A hosszabb virágzás érdekében szedjük le a termés kezdeményeket ne a termést érlelje hanem virágot hozzon. Az elvirágzott szár visszavágásával újból virágzásra kényszeríthetjük növényünket. Ősszel szeptember végén kezd vissza húzódni a hibiszkusz ledobja leveleit, és teljesen leszárad,"gyöktörzses növény" tavasszal természetesen kihajt. Télen a hajtások teljesen visszafagynak. Az elszáradt hajtásokat csak márciusban vágjuk vissza. Télen takarjuk a növény tövét mulccsal.

Részletek

2208. Kavics ágyból ki tud hajtani tavasszal a hagymás növény?

Kavics ágy nem megfelelő takarás a hagymásoknak. A gyenge hajtás nem fog tudni kihajtani. Javasoljuk az ültetés helyén nem tegyen kavicsot a földre

Részletek

2209. Tavasztól késő őszig folyamatosan virágzó növények

Kedves Érdeklődő! Tavasszal a hagymás növények kezdik a virágzást. Ezek közül ajánlom a nárciszt (Narcissus), a tulipánt (Tulipa) és a liliomot (Lilium). A gumósok közül az íriszt (Iris) és a pünkösdi rózsát (Paeonia) ajánlom, ezek tavasz végén, nyár elején virágoznak. Nyáron virágzik a szarkaláb (Delphinium), a cickafark (Achillea), a törökszegfű (Dianthus) és a rezgővirág (Gypsophilia). Ősszel nyílik a dália (Dahlia), a krizantém (Chrysanthemum), az egynyári őszirózsa (Callistephus) és az évelő őszirózsa (Aster). Őszi virágok a kertben Levélzöldnek a díszspárgát (Asparagus), a páfrányt (Dryopteris), a puszpángot (Buxus) és a mahónia (Mahonia) ágat ajánlom, amelyek nyártól őszig díszíthetik a csokrokat. Válasszunk vágott virágnak alkalmas növényeket kertünkbe! Melyek a legszebb, csokorba való kerti virágok? Üdvözlettel: Mezős Balázs

Részletek

2210. Milyen növény ültethető a diófa alá, ami nem pusztul ki?

Kedves Timi! A diófának közismerten allelopátiás hatása van. Mondom, hogy pontosan mi is ez: A tudósok már több száz évvel ezelőtt felfedezték, hogy a diófa káros hatással van a közelében fejlődő növényekre. Az 1880-as években a dió terméshéjából naftokinon-vegyületet izoláltak, amit juglonnak neveztek el. Ez a vegyület a kísérletekben elpusztította az arra érzékeny növényeket.A termésen kívül a juglont megtalálták még a levelekben, a fás részekben és a gyökerekben is. A vegyület koncentrációja az egyes növényi részekben évszakonként változó. Tavasszal a gyorsan fejlődő fiatal levelekben a legnagyobb, nyáron a gyökerekben, terméséréskor pedig a burokban és a termésben van a legtöbb juglon. A diófélék családjának minden tagja tartalmazza ezt az anyagot, de a díszfaként ültetett fekete dióban (Juglans nigra) van belőle a legtöbb, így ez a faj okozza a legkomolyabb problémákat.Vízoldható vegyületA juglon a dió élő és holt szöveteiből egyaránt bejuthat a talajba. A juglon jól oldódik vízben, így az esőcseppek a rügyekből, a levelekből és a hajtásokból a kioldják, de a növénymaradványok lebontását végző mikroorganizmusok is felszabadítják ezt az anyagot. Az élő gyökerekből a gyökérsavakkal jut a talajba a vegyület.Érzékeny növényekA zöldségfélék közül a burgonyafélék családjába tartozó növények, a paradicsom, a burgonya, a paprika és a tojásgyümölcs a legérzékenyebb a juglonra, de ne próbálkozzunk káposzta, borsó- és spárgatermesztéssel sem a diófa közvetlen közelében. A mérgezés tüneteként általános növekedési zavar, hervadás, és végül pusztulás tapasztalható.A diófa jelentős mértékben árnyékolja a növényeket, továbbá vizet és tápanyagot von el tőlük a talajból. A juglon-mérgezés, valamint a víz- és fényhiány gyakran összetéveszthető, vagy éppenséggel együtt jelentkező káros hatás. A vízhiány lassú hervadást okoz, ami öntözéssel visszafordítható. A juglon hatása hirtelen vált ki lankadásos tüneteket, különösen nedves talajon. A hervadás a növény egyes részein, de a teljes növényen jelentkezhet. Tanácsos időben azonosítani a baj forrását, mert a juglon mérgező hatása öntözéssel és nitrogén-műtrágyázással némiképp ellensúlyozható.Ellenálló fajokAmennyiben a diófa alá dísznövényeket szeretnénk ültetni, akkor árnyéki dísznövények közül a nebáncsvirággal (Impatiens), az árnyékliliommal (Hosta) és a páfrányokkal próbálkozzunk. A fűfélék közül rendkívül ellenálló a réti perje (Poa pratensis), illetve a nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) viseli el a legjobban a juglon jelenlétét a talajban.

Részletek