7616. Hogyan válasszunk házi vízművet?
A családi házakban élők jól tudják, hogy a kert öntözése gyakorta nagy mennyiségű vizet igényel, amit senki sem szeretne csupán a csapvízből pótolni.
A családi házakban élők jól tudják, hogy a kert öntözése gyakorta nagy mennyiségű vizet igényel, amit senki sem szeretne csupán a csapvízből pótolni.
A paradicsom vetése és a palántanevelés az egyik legizgalmasabb része a kertészkedésnek. Azonban, ahogy minden növénytermesztésben, úgy a paradicsompalánták nevelése során is számos hiba csúszhat be, amelyek befolyásolhatják a későbbi termés minőségét és mennyiségét.
Az elektromos autók térhódítása az utóbbi évtizedekben alapjaiban változtatta meg közlekedési szokásainkat. Az akkumulátorok kulcsfontosságú szerepet kaptak ebben a változásban, hiszen ők biztosítják az energiát az autók működéséhez.
Az emberi teljesítmény szorosan összefonódik a pihenéssel és regenerálódással. A sportolók és amatőrök egyaránt ismerik az edzés örömét, de gyakran elfeledkeznek arról, hogy a tréning mellett a megfelelő pihenés is elengedhetetlen a sikerhez.
A modern üzleti környezetben egyre fontosabb, hogy a vállalkozások vezetői ne csak felszínes adatok alapján hozzanak döntéseket, hanem átlátható, ellenőrizhető információkra támaszkodjanak.
Gyümölcsfák szemzése lépésről-lépésre kezdőknek >> Gyümölcsfák szemzésének tavaszi munkálatai (képek lépésről-lépésre) >> Alanyok: Az alma alanyait növekedési erôsség szerint három csoportra oszthatjuk : az alanyok erôs, középerôs és gyenge (törpe) növekedésûek. Az erôs növekedésû alanyok használata extenzív, vagy félintenzív termesztési körülmények között indokolt. A jelenlegi almatermesztésbôl már kiszorultak, helyettük a 60-as évektôl a középerôs, a 80-as évek végétôl pedig nagyobb arányban a gyenge növekedésû alanyokat használjuk. Ezek közül a legelterjedtebbek az angliai East Mallingban szelektált ún. M sorozatú klónalanyok, melyek a következôk. ‘M 4’: Hazánkban az egyik legismertebb, középerôs növekedésû almaalany. Szaporítási aránya az utóbbi években jelentôsen csökkent. Támrendszert nem igényel. Közepesen télálló és szárazságtûrô. Nagy hátránya, hogy a gyümölcsösben sok gyökér- és tôsarjat fejleszt. A termôhely iránt nem igényes. A száraz homoktalajokon öntözés nélkül is hosszú ideig jó termôképességû fákat nevel. ‘MM 106’: Az anyatelepen erôsen nô, a ráoltott fajta növekedési erélye 10-20 %-kal mérsékeltebb az M.4-es alanyénál. Erôs növekedésû fajtákkal középméretû, spur fajtákkal kisebb méretû fát ad. Hazai körülmények között támrendszert nem igényel. A talajhoz jól alkalmazkodik, laza homoktalajon is jól fejlôdik, a hideg, nyirkos talajra és a magas talajvízszintre érzékeny. Szaporítási aránya színtén csökkenô tendenciát mutat, de még jelentôs részaránnyal (30-35%) szerepel a hazai alanyhasználatban. ‘M 26’: A ráoltott fajták kb. 30-50 %-kal erôsebben nônek, mint az M 9 alanyon állók, ennek megfelelôen tenyészterület-igényük is megnô. Lombja tavasszal késôn hajt ki, ôsszel késôn hullik le. A talajban valamivel jobban kapaszkodik, de lazább talajon feltétlenül támrendszert igényel. Adaptációs, fagy- és szárazságtûrô képessége jó. Ott is kielégítôen fejlôdik, ahol az M 9 alanyú fák sínylôdnek. Középkötött, humuszdús, jó levegôzöttségû talajon érzi magát a legjobban. Laza homoktalajon csak öntözéssel telepíthetô. ‘M 9’: Jelenleg legelterjedtebben használt almaalany, az utóbbi tíz évben szaporítási aránya megközelítette az 50 %-ot. Népszerûségének elsôsorban az az oka, hogy sûrû ültetvények létesítéséhez kiválóan alkalmas. Gyökérzete a talajban sekélyen helyezkedik el, sokszor féloldalas, törékeny, de jól regenerálódik. Közepesen fagyálló. Az M 9 alanyú fák korán fordulnak termôre, csak támrendszer mellett nevelhetôk és öntözést igényelnek. Gyümölcsük nagyobb méretû, és általában egy héttel korábban szüretelhetôk, mint az M 4-en állók. ‘M 27’: Növekedési erélye kb. 30 %-kal gyengébb az M 9 alanyénál. Gyökérzete sekélyen helyezkedik el a talajban, ezért a fák támrendszert igényelnek. Csak jó minôségû talajon és öntözéssel termeszthetôk a ráoltott fajták. Sarjat ritkán, vagy egyáltalán nem képez. Közepesen télálló. A körte általánosan használt alanyai a vadkörte magonc és a birs különbözô klónjai. A kettô közül a vadkörtemagonc a legelterjedtebb alany, de nô a birs alany használatának aránya. A vadkörte alany jó alkalmazkodó képességû, a legtöbb fajtával jól összefér, a ráoltott nemes gyorsan és erôteljesen fejlôdik. Hátránya viszont, hogy késôn fordul termôre. A birs alanyokon fejlôdô nemes gyengébb növekedésû, korábbi termôre fordulású és korábban érô színesebb gyümölcsöket terem. Hátránya, hogy sok fajtával összeférhetetlen. Hol jut hozzá? Alanyt díszfaiskolákban tud venni, nézzen szét, hogy az Ön környékén milyenek vannak
Tisztelt Kertbarát! A leírt tünet fénykép nélkül a következő lehet. A moniliás betegség tud ilyet okozni ágelhalással együtt, vagy élettani hatás lehet még az oka. Ez lehet túl kötődés így a fa nem tudja kinevelni a gyümölcsöt, és a virágzás idején lévő kedvezőtlen időjárás (szeles esős hideg idő, száraz csapadék szegény idő is) okozhat ilyen tüneteket, mely a kötödést gátolhatja. Jó kertészkedést! Mezős Balázs kertészmérnök
Alapvetően használhat rózsákhoz fakérget talajtakarónak. De egyvalamit fontos szem előtt tartani: a rózsáknak mély gyökerük van, és így a talaj mélyéről veszi magukhoz a nedvességet, és a tápanyagokat. Így, ha humuszt ad a felső réteghez, a rózsa gyökerei sem nőnek mélyre, így fagyérzékenyekké válnak. Ebben az esetben a rózsák télen elfagyhatnak. Ezért, ha úgy dönt, hogy mulcsozza a rózsáit, olyan anyagot használjon, ami lassan bomlik le, mint például fakérget. Ebben az esetben nem kerül sok humusz a talajba, és a fent leírt problémát el tudja kerülni. A mulcs megváltoztatja a talaj pH-értékét, savanyúbbá válik tőle. Mivel a rózsa nem szereti a savanyú talajt, lúgosítani kell azt. A bomlás során a mulcsréteg kivonja a nitrogént a talajból. Ezért nitrogént és káliumot egyaránt kell a talajba juttatnia. Azt javaslom, adjon 50-70 gr/m2 nitrogént, és 30-40 gr/m2 káliumot a talajhoz – a szokásos műtrágyázáson felül.
Tisztelt Kertbarát! Élettani hatás lehet a következő jelenség a fényképek és a tünet leírása alapján. Tehát ez nem betegség. Ez lehet a fa túlkötődése, ekkor a fa nem tudja minden gyümölcsét kinevelni. Lehet még a virágzáskori kedvezőtlen időjárás ( alacsony hőmérséklet, szeles esős hideg időjárás, kevés csapadék a virágzás után). Jó kertészkedést! Mezős Balázs növényvédelmi szakmérnök
Általánossságban így járunk el: A szerves trágya érett komposzt formájában (2-3 l / m2) tavasszal, virágzás előtt fedezi a lassú vagy mérsékelt növésű fajták alapszükségletét, biztosítja az egyenletes gyümölcshozamot és az új virágrügyek kialakulását a következő évre. A kálium tartalmú természetes trágya (20 g/m2) növeli a gyümölcsök tárolhatóságát. Ásványi nitrogénes műtrágyát többször kell adni kisebb adagokban: legjobb közvetlenül a virágzás után, valamint nagyon gazdag termés esetén még egyszer,júniusban. A trágyát szórjuk el a fatörzs körül gyűrűben, mert ott találhatók a tápanyagok felszívódásához szükséges finom gyökérszálak. Az úgynevezett foltos almákat, bemélyedő barna részekkel a gyümölcshúsban, a hiányos kálciumellátás eredményezi. Ilyenkor a levelek tápoldatos permetezése csak rövid távú segítség. Az ok a túl magas terméshozam, ami csak a levél-gyümölcs arány kiegyenlítésével (egy gyümölcsre 20-30 levél) szüntethető meg. Ezt szakszerű metszéssel, valamint időben elvégzett gyümölcsritkítással lehet elérni.