86. Könnyen fejünkre nő a kúszó filodendron
A kúszó növekedésű filodendronok közzé tartozik ez a hálás kis növény, amely igen könnyen gondozható. Mind a gondozás hiányát, mind a rossz körülményeket jól viseli.
A kúszó növekedésű filodendronok közzé tartozik ez a hálás kis növény, amely igen könnyen gondozható. Mind a gondozás hiányát, mind a rossz körülményeket jól viseli.
Igazi túlélő, ez az Ausztráliából származó igénytelen levéldísznövény. Kedvezőtlen körülmények közt - például panelban - is tűrhetően fejlődik.
Három budapesti piacon hasonlítottuk össze az árakat. A felmérésből kitűnik, hogy a biopiacok terményei mennyivel kerülnek többe a hagyományos zöldségnél-gyümölcsnél. De látható az is, hogy a két nagyobbacska biopiac között is nagy árbeli különbség van.
A bio- (ökológiai) gazdálkodás magyarországi története 20 évvel ezelőtt, 1983-ban a Bioklub megalapításával kezdődött. Jelenleg mintegy 120.000 hektáron - mezőgazdaságilag művelhető terület kb. 2%-án - és mintegy 1500 üzemben folytatnak ilyen gazdálkodást.
A lándzsalevél (Rhoeo spathacea vagy Tradescantia spathacea) Közép-Amerikából származó levéldísznövényünk. Lássuk, mire kell odafigyelnünk a gondozását illetően!
Ha az előző 10 évhez hasonlóan gondozta növényét, akkor valamilyen kórokozó (gomba) vagy kártevő (gyökértetű) idézhette elő a gumó felpuhulását, de előfordulhat nagy mértékű vízvesztés miatt is. Gomba- vagy tetűfertőzés esetén használjon megfelelő növényvédőszert. A vízvesztést párásítással, fokozatos, de óvatos vízadagolással megszüntetheti. Ha a gumóban rothadás tünetei fedezhetők fel, akkor darabolja fel és keressen olyan épnek látszó gumódarabot amiről megkísérelheti a gyökereztetést. Levágva, a gumón lévő elágazások is gyökereztethetők, ehhez használjon pozsgásokhoz való gyökereztető hormont /Incit-5/. A Magyar Pozsgásgyűjtők Egyesületének "Debreceni Pozsgástár" című, 60 oldalas színes, ismeretterjesztő folyóiratában részletesen is olvashat a Jatropha félékről, tartásukról, szaporításukról.
Ha ezek az apró 1.3 mm-es állatok fehéres, vatta szerű váladékot is képeznek és hordoznak a hátukon, akkor vándor pajzstatvekről van szó. Polifág, tehát sok tápnövényű kártevők, minden szobai növényt meg szoktak fertőzni. Szívó kártevők, lakásban számos nemzedéke fejlődik, nagyon szapora állatfaj. A legerősebben fertőzött növényeket minél előbb távolítsa le, dobja ki. A kevésbé fertőzötteket, nem lakótérben, permetezze le Actara nevű rovarölő szerrel 3-4 alkalommal 7-8 napos időközzel. A maradék permetlével öntözze be a földjét víz helyett a töve környékén. Ha kitartó munkával - úgy tünik - sikerült megszabadulni tőle, a későbbiekben rendszeresen ellenőrízze, gyakran újra fel tud szaporodni 1-2 életben maradt egyedtől. Érdemes a fertőzött cserepeket más helységbe áttelepíteni, "karanténba helyezni", hogy a még egészségesek befertőződését megelőzzék. A kiürült cserepeket csak alapos tisztítás és hypos fertőtlenítés után ajánlott felhasználni.
A sárgabarack fa kérge alatt jellegzetes alakú, keskeny, kissé besüppedő járatok láthatók, ezek szúbogár kártételét jelzik. Sok szúbogár faj fordul elő fás növényeken, csak a járatok alapján a konkrét szúbogár fajt nem lehet meghatározni. A fajok többsége évente csak 1 bogárnemzedéket nevel ki, de sajnos ismertek évente 2 bogárnemzedéket fejlesztő szúfajok is. Ez utóbbiak gyorsabban idézik elő a fák pusztulását. A szúbogarak általában 2-5 mm méretű, kemény kitinpáncéllal fedett, keskeny bogarak, színűk sötét(barna, fekete). A fák törzsén vagy vastagabb ágainak farészében élnek a tojásokból kikelő 1-4 mm-es világos színű lárvái a járatokban, ott fejlődnek bogárrá. A bogarak apró, kerek lyukakat rágva bújnak ki a fából, egy ideig a fa kérgén mozognak, repülni is tudnak, így terjednek. A kártételt erős fertőzésénél arról is fel lehet ismerni, hogy gyakran a fatörzs tövénél feltünik a lyukakból kiszóródó rágcsálékuk, ennek színe sárgás-barna. Amikor már a lyukak száma a farészen tömeges, a védekezéstől kevés eredmény várható. Kémiai védekezés csak a bogarak ellen lehetséges, amikor a fakéreg felszínén találhatók. Ez elég rövid időszak. Amint a farészbe behúzódnak, rovarölő szerrel már hatékonyan nem lehet a folyamatba beavatkozni. A bogarak tavaszi megjelenésekor a megfertőzött fás rész felszínének folyamatos permetezésével a további szaporodás és fertőzés megállítható. Erre a házikertben felhasználható Decis, Talstar, Sherpa, Actara, Carea rovarölőszerek bármelyikét ajánlom. A megtámadott részek permetezését 7-10 naponta ismételjék meg. Eső után a kezelést 1-2 nap múlva pótolják. Érdemes a fa mellé frissen levágott ún. "csali ágakat" fektetni, ezekre rá szoktak húzódni a szúbogarak. 10-14 naponta összegyűjtés után égessék el, és újat helyezzenek ki.
Próbálja meg a budapesti Füvészkertben. Bár nem kimondottan növénykereskedéssel foglalkoznak, talán ott sikerrel jár.
A szőlő rügyeit a vincellér bogár mellett a kendermagbogár és a fekete barkó ormányos bogarak is rághatják. A kártételük hasonló. Éjjel végzik a rügyek vagy később a levelek rágását, míg általában nappal nem mozognak, hanem félre húzódva rejtetten élnek. A védendő vügyeket, hajtásokat, ha a kártétel számottevő, permetezze le minél előbb rágó kártevők elleni következő rovarölő szerek bármelyikével: Actara, Sherpa, Decis, Talstar. A bogarak rajzása elhúzódó, a permetezés legalább egyszeri megismétlése 8-10 nap múlva szükséges lehet.