Keresett kifejezés: “”

Cikkek (7275)

A kúszó növekedésű filodendronok közzé tartozik ez a hálás kis növény, amely igen könnyen gondozható. Mind a gondozás hiányát, mind a rossz körülményeket jól viseli.

Részletek

87. Szőlő a szobában? Kúszóka!

Igazi túlélő, ez az Ausztráliából származó igénytelen levéldísznövény. Kedvezőtlen körülmények közt - például panelban - is tűrhetően fejlődik.

Részletek

88. BIOPIACI ÁRAK BUDAPESTEN

Három budapesti piacon hasonlítottuk össze az árakat. A felmérésből kitűnik, hogy a biopiacok terményei mennyivel kerülnek többe a hagyományos zöldségnél-gyümölcsnél. De látható az is, hogy a két nagyobbacska biopiac között is nagy árbeli különbség van.

Részletek

89. Iránytű a biogazdálkodáshoz

A bio- (ökológiai) gazdálkodás magyarországi története 20 évvel ezelőtt, 1983-ban a Bioklub megalapításával kezdődött. Jelenleg mintegy 120.000 hektáron - mezőgazdaságilag művelhető terület kb. 2%-án - és mintegy 1500 üzemben folytatnak ilyen gazdálkodást.

Részletek

90. Lándzsalevél (Rhoeo spathacea)

A lándzsalevél (Rhoeo spathacea vagy Tradescantia spathacea) Közép-Amerikából származó levéldísznövényünk. Lássuk, mire kell odafigyelnünk a gondozását illetően!

Részletek

Édenkertész (3180)

266. Diófám levelei rozsdásodnak...

A diónak rozsdás betegsége nincs, viszont egy gomba és egy baktérium is okozhat levélfoltosságot, ami a levelek kilyukadásához vezethet. Ősszel érdemes összegyűjteni és elégetni a lehullott leveleket, ha ez nem lehetséges fertőtleníteni kell a leveleket, ill. hajtásnövekedés kezdetétől cineb, mankoceb hatóanyagú szerrel lehet permetezni diófánkat.

Részletek

267. Paprikám termésén lilás foltok éktelenkednek...

Üvegházi termesztés során előfordulhat, hogy hőkár éri a paprikát, ez okozhat barnás elszíneződést a bogyón. A hőkár gyakori szellőztetéssel megoldható. Túlzott permetszeradag vagy nappali nagy melegben alkalmazott permetezés is okozhat égésfoltokat.

Részletek

268. Szomorú fűzfán kívül milyen fajta fűzek léteznek?

Magyarországon számos fűz fajjal találkozhatunk a természetes vegetációban és mégtöbb nemesített fajtával a faiskolákban. <p>Ezek közül természetesen csüngő habitusú a szomorúfűz (Salix alba ´Tristis´) míg ennek alapváltozata a fehér fűz (Salix alba) a folyópartjainkon megtalálható fűzerdők alapfaja, amire nem jellmező a ´szomorúság´. Kisebb termetű fa a kecskefűz (Salix caprea), vagy a spirálfűz (Salix matsudana ´Tortuosa´), melynek göcsörtös vesszői a virágkötészetben használatosak. Bokros növekedésű a cinegefűz (Salix rosmarinifolia) vagy bíborfűz (Salix purpurea), melynek vesszőit kosárfonásra használják. <p> Divatos változatok manapság, az 1-1,5 m magas törzsre oltott fűzek, melyek csüngő ágaival nagyon mutatós szoliter növény. A kép alapján sajnos nem lehetséges az ön példányának pontos fajtáját megállapítani.

Részletek

269. Lehet-e kaktuszokat oltani?

Az oltás vegetatív szaporítási mód, amelyet a kertészetben széles körben alkalmaznak. A kaktusz egy darabját egy könnyen növekedő másik kaktusznövényre, az alanyra oltjuk. Az alany serkenti a nemes növekedését és ellátja azt tápanyagokkal - mint ahogy az a saját hajtáscsúcsával tenné. A képen látható kaktusz(ok) is ilyen technikával ´készülhettek´.

Részletek

270. Hogyan kell átteleltetni a liliomot és a szobai kálát?

A szobai vagy fehér kála sarjhagymákról szaporítható házilag. Ősszel, átültetéskor késsel vágjuk le a sarjakat, és tegyük kisebb cserepekbe. Az így szaporított növények a fehér kála esetében kb. másfél év múlva, míg a színes fajták csak 3 év múltán hoznak virágot. <p>A liliom tartósan egy helyben maradhat, minél kevésbé háborgatjuk, annál bokrosabbá válik és gazdagabban virágzik. Eltérően a többi hagymás növénytől csak ha csökken virágzóképessége, akkor ültessük át.

Részletek