Keresett kifejezés: “”

Cikkek (7343)

A kúszó növekedésű filodendronok közzé tartozik ez a hálás kis növény, amely igen könnyen gondozható. Mind a gondozás hiányát, mind a rossz körülményeket jól viseli.

Részletek

87. Szőlő a szobában? Kúszóka!

Igazi túlélő, ez az Ausztráliából származó igénytelen levéldísznövény. Kedvezőtlen körülmények közt - például panelban - is tűrhetően fejlődik.

Részletek

88. BIOPIACI ÁRAK BUDAPESTEN

Három budapesti piacon hasonlítottuk össze az árakat. A felmérésből kitűnik, hogy a biopiacok terményei mennyivel kerülnek többe a hagyományos zöldségnél-gyümölcsnél. De látható az is, hogy a két nagyobbacska biopiac között is nagy árbeli különbség van.

Részletek

89. Iránytű a biogazdálkodáshoz

A bio- (ökológiai) gazdálkodás magyarországi története 20 évvel ezelőtt, 1983-ban a Bioklub megalapításával kezdődött. Jelenleg mintegy 120.000 hektáron - mezőgazdaságilag művelhető terület kb. 2%-án - és mintegy 1500 üzemben folytatnak ilyen gazdálkodást.

Részletek

90. Lándzsalevél (Rhoeo spathacea)

A lándzsalevél (Rhoeo spathacea vagy Tradescantia spathacea) Közép-Amerikából származó levéldísznövényünk. Lássuk, mire kell odafigyelnünk a gondozását illetően!

Részletek

Édenkertész (3184)

3086. Actarával permeteztünk a kertben. Kutyára, macskára veszélyes?

Nem értem a kérdést, ha nem a kutyát permetezte hanem a fákat, bokrokat, akkor a kutya csak igen szélsőséges esetben tud hozzáférni, valamint a kipermetezett mennyiség a kutyára nem tud veszélyes lenni, a vegyszerek szaga legtöbb esetben taszítja az állatokat.

Részletek

3087. Tavaly ültetett magnóliám leveli barnulnak, hullanak...

Üdvözlöm! Nem betegségre, inkább stresszhatás okozta problémára gyanakszom. A liliomfák, főleg az örökzöld nem szereti a szelet. Az ültetés, környezetváltás amúgy is megviseli a növényeket, és ha ehhez még szél is társul az tud ilyen problémát okozni. Rendszeres, bőséges öntözést, és 2-3 hetente való tápoldatozást javaslok komplex műtrágyával. Idősebb korban, ha már akklimatizálódott, nem fog gondot okozni a szél, de addig vigyázni kel rá. A tápoldatozást március elejétől augusztus közepéig végezze. Egy természetes lombváltás az örökzöldeknél is jellemző, és erre tettek rá még a fentebb említett dolgok. Üdvözlettel, Megyeri Szabolcs

Részletek

3088. Bougainvillea-m néhány nappal a vásárlás után elhullatta virágait...

Kedves Levente! Nincs semmi gond, a növények a környezetváltás után gyakran eldobják a virágaikat. Stresszhatás éri őket, más hőmérséklet, fényviszonyok, vízmennyiség.. Ha megszokta új helyét, újra fog nyílni, nem lesz vele gond. A tulipánra sajnos nincs ötletem, kevés az információ, amiből dolgozhatok. Tápoldatozza őket majd a kihajtás kezdetétől, illetve hagyja, hogy most természetesen húzódjanak vissza a hagymák, tehát ne vágja le a leveleket, csak akkor, ha azok teljesen elszáradtak. Üdvözlettel Megyeri Szabolcs

Részletek

3089. Mitől lesz barna foltos az alma héja?

Az alma héjbarnulása Hazánkban e betegséget a gyakorlatban legtöbbször az angol nevén (scald) nevezik. A betegség a tárolóban a tárolási idény végén vagy a hosszan tartó szállítás során jelentkezik. A betegség gazdanövénye az alma, a citrom, a narancs és a grépfrút. A tünetek a gyümölcs héján észlelhetők, ahol szabálytalan alakú, nagy kiterjedésű, barna elszíneződés jelentkezik. A gyümölcs húsa legtöbbször egészséges, és csak ritkán, súlyos esetben barnul meg a héj alatti szövetek néhány sejtsora. A betegséget a kiáramló aromaanyagok okozzák, amelyek szellőzés hiányában – anaerob körülmények között – a gyümölcsöt károsítják. Főképpen a túlérett, magas hőmérsékleten tárolt, illetve szállított, vagy a polietilén fóliába csomagolt gyümölcsökön jelentkezik nagymértékben. Megelőzésének legfontosabb módja az alacsony hőmérsékleten, szabályozott légtérben történő tárolás. Normál tárolás esetén a szellőztetésről gondoskodni kell. Az alma glöódeszes gyümölcsfoltossága Hazánkban a betegség ma már kis jelentőségű, mivel elsősorban a házikertekben, és ott is főleg a régi almafajtákon (Batul, Cox narancs ranett, Húsvéti rozmaring) fordul elő. A betegséget népiesen koromfoltosságnak nevezik. A betegséget először 1931-ben, Franciaországban tárolt almáról írták le, Magyarországon pedig 1949-ben ismertették. A gyümölcs felületén 3–8 mm átmérőjű, gyér, barnásfekete bevonat látható, amely a gomba epifita micéliuma. A micélium a gyümölcs felületéről letörölhető, alatta az epidermisz és a belső szövet tünetmentes. A betegséget a Gloeodes pomigena (Schw.) Colby piknídiumos gomba idézi elő. A kórokozó micéliummal telel át a fás részeken és az innen leváló micéliumdarabok fertőzik meg az almát. A betegség külön védekezési eljárást nem igényel, mert a ventúriás varasodás elleni permetezés a glöódeszes gyümölcsfoltosság ellen is hatásos. A hiánybetegségek elkerülése végett érdemes lombtrágyéval is kezelni a fát, előfordulhat még Jonathan tipusu almáknál, hogy a kalciumhiány okoz barna foltosságot a gyümölcsön.

Részletek

3090. Nem virágoznak díszcseresznyéink. Mi lehet a baj?

Kedves Sándorné! Pótoljon kálium tápanyagot, mert ez a tápelem felelős a virágképzésért. Én a fák még fiatal korának, és ennek a tápanyagnak a hiányának tudom be a gyér, és nem tejesen jó időben nyíló virágzást. Öntözővízhez adagolva, 2-3 hetente kis mennyiségben juttassa ki. Remélhetőleg megoldódik probléma. Üdvözlettel, Borsodi Bence

Részletek