941. Taplógomba - mit tehetünk ellene?
A fiatal facsemetéken és az idősebb fákon is gyakran tapasztalható, hogy a még be nem forrott oltáshelyeken, vagy a megrepedt kérgeken gombatestek képződnek. Mit tehetünk ellenük?
A fiatal facsemetéken és az idősebb fákon is gyakran tapasztalható, hogy a még be nem forrott oltáshelyeken, vagy a megrepedt kérgeken gombatestek képződnek. Mit tehetünk ellenük?
Ha nincs kert, a balkon is jó. Vagy az ablakpárkány. A mindennapi fűszereinket, kedvenc gyógynövényeinket ott is termeszthetjük. Lássuk, mennyi mindenért érdemes bazsalikomot nevelni!
Ajándékba kapja a palántát az első 5000 jelentkező az Európai Bizottság "Klikkelj a fákért!" faültető kampánya során. A facsemetékért 10 EU-tagállam – köztük Magyarország – fiataljai jelentkezhetnek az e célra létrehozott honlapon.
Az idén édes, zamatosan lédús dinnyékre számíthatunk! Ezen a héten is megmutatjuk, milyen áron adják a zöldségeket és gyümölcsöket itthon és külföldön.
Már a neve is csiklandós: Ambrosia elatior. Egy növény, amely szépen csengő latin neve ellenére az allergiában szenvedők egyik legkegyetlenebb ellensége. Ma Magyarországon minden 5. ember köhögve, tüsszögve küzd ellene a nyári és az őszi hónapokban. Mit tehetnek?
A rügypattanás előtti rezes lemosó permetezés nagyon fontos. A gyümölcshullás leggyakoribb oka, legalábbis a kertjeinkben a gyümölcsök molyossága ("kukacossága"). A molyok által károsított gyümölcsök egyfajta kényszerérésen esnek át és spontán lehullásuk jóval (akár hetekkel is) megelőzheti egészséges társaikét. Ha a félbevágott hullott gyümölcsök többségének belseljében rágcsálékkal és ürülékkel szennyezett járatok vannak, akkor ez a gond. A megelőző védekezést a virágzás végével induló programszerű (2-3-szor ismételt) rovarölős permetezési programmal lehet megtenni, 2-3 hetes permetezési fordulókkal. Virágzáskor a méhek védelme érdekében mindenképp a méhekre teljesen veszélytelen Calypso 480 SC (II. forgalmi kategória) ajánlott, amely szer a virágzás utáni ismételt kezelésekre is alkalmas.
A gránátalma igénytelen, kertbe is kiültethető, vagy dézsában nevelhető. Magról szaporítva lassan nő és nem lesz jó minőségű a gyümölcse. Ezért dugványokkal szaporítsuk. A nyári (júliusi) vékonyabb félfás hajtásai igen jól gyökeresednek. De a fás 1-2 éves vesszői is jól gyökeresednek. Bujtással is megbízhatóan gyökeresedik. Az ily módon szaporított növények 3-4 éves kortól virágoznak. A szimpla virágú fajták teremnek is, a teltek nem szoktak.
Valószínű, hogy nem csak a nyári szeles időre van megsértődve a vadkakaó, hanem a télből és a meleg, száraz szobai körülményekből is elege van már. Erre utalnak a sárguló és folyamatosan hulló levelek is. Tápoldatozást elég lesz csak tavasztól kezdeni, az előírt koncentrációban; majd nyár elejétől fokozatosan szoktatva a kinti léthez újra kikerülhet a szabadba, de ezúttal vagy egy nehéz kaspóba kerüljön, ami megvédi a széltől. Bővebben olvasat a növényről az Édenkert.hu magazin cikkei közt.
Csak találgatni tudok mert a tartási leírás megfelelőnek tűnik. Ami biztos a desztvizet egyáltalán nem javaslom, hosszútávon nem jó öntözőanyag. Eső vagy lágyított (forralt és pihentetett csapvíz)lenne inkább a megfelelő.A virágzáshoz szükséges lenne a nappali és éjszakai között legalább 4-7 fokos hőmérsékletkülönbségre is. Kaphatnak az ajtónyitástól hirtelen hideget vagy huzatot is.Esetleg a spricceléskor a bimbók is kapnak vizet(azt ugyanis nem kellene)Vagy erős a tápkoncentrátum. Ezek közül kellene válogatni!
Mivel már itt a tavasz a nyakunkon, (remélhetőleg) én nem várnék tovább az átültetéssel és az esetleges kártevőtől való megszabadulással. Mossa le a föld nagy részét a növény gyökeréről, hogy biztosan megszabaduljunk a földlakótól és úgy ültesse óvatosan az új földbe.