996. Együnk bükkfa kérget!
Európa nagy részén évszázadokon át ismert ínségeledel volt a fakéreg. A tölgy, a bükk, a fenyő kérgét megőrölve lisztpótlónak használták. Sokszor még fűszerport is kevertek hozzá. Kipróbáljuk?
Európa nagy részén évszázadokon át ismert ínségeledel volt a fakéreg. A tölgy, a bükk, a fenyő kérgét megőrölve lisztpótlónak használták. Sokszor még fűszerport is kevertek hozzá. Kipróbáljuk?
Az ókori Egyiptomban a termését görcsoldó gyógyszerek készítéséhez használták. Mi elsősorban fogpiszkálófűként ismerjük és virágoskertünket díszíti.
Ami új és modern, még nem feltétlenül a legjobb. Az ecetes olló szakállas vicc, némelyik folttisztító pedig szinte aranyárban van. Talán mert az ember is szublimálhat tőle, nem csak a folt. Ha azonban nem vagyunk minden hónapban anyagilag "megizmosodva", kímélnénk a környezetet, ugyanakkor nem akarunk "Ágnes asszony" moráljában mosni, akkor nézzünk szét a konyhában, mert van megoldás!
Fröccs... Mely tisztességes magyar ember ne ismerné eme szó jelentéstartalmát? Bor és szóda, e két klasszikus összetevő által alkotott aranyszínű, gyöngyöző ital. De nem mindegy, hogyan keverjük! Kérhetünk lakófröccsöt, sőt kaphatunk egy maflást is...
Minden olyan olívaolajat, amelyet mechanikus eljárással nyernek, „szűz olívaolajnak” hívnak. A savasság és az íz alapján aztán osztályozzák őket. Nem minden szűz olívaolaj, de minden olívaolaj szűz. Csak nem egyformán...
A diónak rozsdás betegsége nincs, viszont egy gomba és egy baktérium is okozhat levélfoltosságot, ami a levelek kilyukadásához vezethet. Ősszel érdemes összegyűjteni és elégetni a lehullott leveleket, ha ez nem lehetséges fertőtleníteni kell a leveleket, ill. hajtásnövekedés kezdetétől cineb, mankoceb hatóanyagú szerrel lehet permetezni diófánkat.
Üvegházi termesztés során előfordulhat, hogy hőkár éri a paprikát, ez okozhat barnás elszíneződést a bogyón. A hőkár gyakori szellőztetéssel megoldható. Túlzott permetszeradag vagy nappali nagy melegben alkalmazott permetezés is okozhat égésfoltokat.
Magyarországon számos fűz fajjal találkozhatunk a természetes vegetációban és mégtöbb nemesített fajtával a faiskolákban. <p>Ezek közül természetesen csüngő habitusú a szomorúfűz (Salix alba ´Tristis´) míg ennek alapváltozata a fehér fűz (Salix alba) a folyópartjainkon megtalálható fűzerdők alapfaja, amire nem jellmező a ´szomorúság´. Kisebb termetű fa a kecskefűz (Salix caprea), vagy a spirálfűz (Salix matsudana ´Tortuosa´), melynek göcsörtös vesszői a virágkötészetben használatosak. Bokros növekedésű a cinegefűz (Salix rosmarinifolia) vagy bíborfűz (Salix purpurea), melynek vesszőit kosárfonásra használják. <p> Divatos változatok manapság, az 1-1,5 m magas törzsre oltott fűzek, melyek csüngő ágaival nagyon mutatós szoliter növény. A kép alapján sajnos nem lehetséges az ön példányának pontos fajtáját megállapítani.
Az oltás vegetatív szaporítási mód, amelyet a kertészetben széles körben alkalmaznak. A kaktusz egy darabját egy könnyen növekedő másik kaktusznövényre, az alanyra oltjuk. Az alany serkenti a nemes növekedését és ellátja azt tápanyagokkal - mint ahogy az a saját hajtáscsúcsával tenné. A képen látható kaktusz(ok) is ilyen technikával ´készülhettek´.
A szobai vagy fehér kála sarjhagymákról szaporítható házilag. Ősszel, átültetéskor késsel vágjuk le a sarjakat, és tegyük kisebb cserepekbe. Az így szaporított növények a fehér kála esetében kb. másfél év múlva, míg a színes fajták csak 3 év múltán hoznak virágot. <p>A liliom tartósan egy helyben maradhat, minél kevésbé háborgatjuk, annál bokrosabbá válik és gazdagabban virágzik. Eltérően a többi hagymás növénytől csak ha csökken virágzóképessége, akkor ültessük át.