1066. Miért szeretjük a mangót?
Az Ázsiában őshonos mangó (Mangifera indica) nem csak finom, hanem egészséges is! Az indiaiak szent növényként tisztelik, úgy hiszik, teljesíti kívánságaikat és segíti a gyermekáldást.
Az Ázsiában őshonos mangó (Mangifera indica) nem csak finom, hanem egészséges is! Az indiaiak szent növényként tisztelik, úgy hiszik, teljesíti kívánságaikat és segíti a gyermekáldást.
Emlékezetünkben kedves kép él nagymamáink tarka-barka baromfiudvaráról, ahol a pulyka, a kacsa együtt csipegetett a tyúkok és gyöngyösök különböző generációival. Bármennyire is kedves emlékünk ez, soha ne kövessük. A baromfitartás alapszabálya az, hogy ne tartsunk együtt különböző fajú hasznosítási irányú és életkorú baromfiakat.
Csak akkor vállalkozzunk liba és kacsa, esetleg pézsmakacsa tartására, ha ehhez elég nagy terület áll rendelkezésünkre.
Bárhol is helyezzük el a galambokat, - padláson, dúcban, vagy a kertben épített volierben - helyüknek világosnak, széltől, esőtől, hótól, nyári tűző naptól védettnek kell lennie. Fontos szempont még az, hogy könnyen hozzáférhető, takarítható, fertőtleníthető legyen, s módunkban álljon a külső és belső élősködők folyamatos irtása.
A pulyka már méreténél fogva sem való a kertbe. Az ő számára még a falusi porták sem elég tágasak. Inkább tanyára, legelőre való. Egy-két pulykát nevelgetni is elég körülményes. Fehérjedúsabb takarmányt igényel, mint csirke, és levágására sem vállalkozik mindenki. Pulykát tehát csak akkor érdemes nevelni, ha ezt nem csupán gazdasági megfontolásokból, hanem kedvtelésből, érdekességként tesszük.
Az átültetés utáni és azt követő évben is öntözze rendszeresen a fát, különben nem fog begyökeresedni. Javaslom, hogy a lombkorona alatti földet takarja be levágott fűnyesedékkel vagy faforgáccsal, a talaj árnyékolásával is segíti a gyökeresedést. A fatörzsön megjelent repedés a fokozott anyagcsere(bőséges öntözés) miatt lépett fel, de erre szükség van. A fa meg fog maradni. 2009.08.04.
Sajnos fénykép nélkül nehéz megállapítani, hogy pontosan mi lehet a baja. Ha gombás fertőzés okozta a tünetet, akkor a gombaölőszeres permetezést néhányszor meg kell ismételni, mert az egyszeri permetezés ritkán vezet eredményre. Jól szellőző, alacsonyabb páratartalmú tartási helyen is könnyen lehet a yuccaféléket nevelni, adott esetben a szabadban, a napon. Ez is gátolja a gombás fertőzések elterjedését. Amennyiben a növény eddig nem a szabadban volt, akkor a kihelyezést fokozatosan kell végezni, és jó pár napig csak árnyékban tartani, mert a nap könnyen megégetheti a leveleit.
A cserép alján, a föld alatt legyen kavicsból vízáteresztő réteg, amelyen a felesleges víz elfolyik. Az ananász szereti a nedves, párás környezetet, de nem a pangó vizet. A vizet a levélrózsa tölcsérébe kell juttatni. Nyáron tápoldatozást igényel. Télen a fűtőtest közelében fejlődik a legszebben.
Az eprek az indákon képződő kis epernövényekkel szaporodnak: ha szártövük a talajjal érintkezik és a talaj nedves, akkor néhány hét alatt gyökérzetet fejlesztenek. Ekkor leválaszthatók és elültethetők, tehát szaporításra alkalmasak. Ha szaporítani akarja az új növényeket, akkor hagyja meg őket. Amennyiben ezekre nincs szüksége, akkor az indákat minél előbb távolítsa el folyamatosan, ahogy képződnek, így a kifejlett tövekre fordítja a növény az energiáit. A csüngő (folyton termő) fajtáknál ezzel az eljárással a következő virágzatok kialakulását segíti. 2009.08.4.
Sajnos nagyon valószínű, hogy ez a Livistona elpusztult. A levelek elszáradhatnak a túlöntözés következtében a gyökérsérülés miatt is, de a kép alapján azt gondolom, hogy nem kapott elég vizet. A Livistonák elsősorban Kína és Ausztrália trópusi és szubtrópusi területein élnek, és elég vízigényes növények, kedvelik a magas páratartalmat. A túlöntözésük könnyen elkerülhető, ha jó vízelvezető talajban neveljük őket, és az öntözés után nem áll víz a cserépalátétben. Ki kell szedni a cserépből és megnézni, hogy a gyökerek még élnek-e. Ha igen, akkor még lehet rá némi esély, hogy újra kihajt... különben pedig új növényt kell beszerezni, talán egy könnyebben nevelhető pálmafélét. Édenkertész