1066. Miért szeretjük a mangót?
Az Ázsiában őshonos mangó (Mangifera indica) nem csak finom, hanem egészséges is! Az indiaiak szent növényként tisztelik, úgy hiszik, teljesíti kívánságaikat és segíti a gyermekáldást.
Az Ázsiában őshonos mangó (Mangifera indica) nem csak finom, hanem egészséges is! Az indiaiak szent növényként tisztelik, úgy hiszik, teljesíti kívánságaikat és segíti a gyermekáldást.
Emlékezetünkben kedves kép él nagymamáink tarka-barka baromfiudvaráról, ahol a pulyka, a kacsa együtt csipegetett a tyúkok és gyöngyösök különböző generációival. Bármennyire is kedves emlékünk ez, soha ne kövessük. A baromfitartás alapszabálya az, hogy ne tartsunk együtt különböző fajú hasznosítási irányú és életkorú baromfiakat.
Csak akkor vállalkozzunk liba és kacsa, esetleg pézsmakacsa tartására, ha ehhez elég nagy terület áll rendelkezésünkre.
Bárhol is helyezzük el a galambokat, - padláson, dúcban, vagy a kertben épített volierben - helyüknek világosnak, széltől, esőtől, hótól, nyári tűző naptól védettnek kell lennie. Fontos szempont még az, hogy könnyen hozzáférhető, takarítható, fertőtleníthető legyen, s módunkban álljon a külső és belső élősködők folyamatos irtása.
A pulyka már méreténél fogva sem való a kertbe. Az ő számára még a falusi porták sem elég tágasak. Inkább tanyára, legelőre való. Egy-két pulykát nevelgetni is elég körülményes. Fehérjedúsabb takarmányt igényel, mint csirke, és levágására sem vállalkozik mindenki. Pulykát tehát csak akkor érdemes nevelni, ha ezt nem csupán gazdasági megfontolásokból, hanem kedvtelésből, érdekességként tesszük.
Az Ön által felvázolt megoldásnál talán egyszerűbb, ha a talaj lúgosságát savanyú kémhatású talajjavító anyagok bekeverésével csökkenti pl. savanyú kémhatású műtrágyákkal, tőzeggel, homokkal.<p>Az is egy megoldás lehet, ha a talajt kitermeli a növények helyén és a gödröket savanyú kémhatású anyaggal, pl. osli tőzeggel tölti fel. Ez azonban csak addig hatásos, amíg a gyökerek el nem érik az eredeti talajt.<p> Én azt javaslom, hogy mégis inkább válasszon mészkedvelő növényeket pl. fügét, rózsát, mandulát.
A csirketelepről származó ürülék és a fák betegsége között elvileg lehet összefüggés. A vizeletben található K- és H-ionok kiszoríthatják a talajból a Mg-ionokat, ami által a növények mutathatnak Mg-hiányos tüneteket. <p>A Mg a klorofill egyik alkotórésze, a fotoszintézis folyamatában nélkülözhetetlen. Az Ön által leírt tüneteket is okozhatja a Mg-hiány: a gyümölcsök aprók, gyenge minőségűek, s idő előtt lehullnak. A Mg-hiánytünet kezdete azonban az, hogy a hosszú vegetatív hajtások idősebb, alsó levelein az erek közötti levélrészek halvány sárgák lesznek, az erek melletti szövetrészek viszont zöldek maradnak. Erős hiány esetén a leveleken a foltok összeolvadnak, a levelek besodródnak, lehullanak. Magnézium-hiányra az alma érzékeny. Ha ezeket a tüneteket tapasztalta, akkor talán ezzel lehet a gond. <p>Mindenképpen javaslom a talajtani és a növények levél analitikai vizsgálatát. Csak az eredmények ismeretében lehet bármilyen következtetést levonni.
Az articsóka középkötött, jó vízgazdálkodású talajt szeret. Tápanyagigényes. Tőosztással és magvetéssel szaporítják. Ápolásában nagy hangsúlyt kell fektetni a gyomirtásra és a talajtakarásra, hogy talaja mindig kellően nedves legyen. Hidegtűrő, de a kemény fagyokat nem bírja, ezért földdel és szalmával takarjuk be télen a töveket. Betakarítani akkor lehet, ha a belső, ún. "szívlevelek" már húsosak, s még nem nyílt szét a bimbó. Az articsóka termesztéséről többet is megtudhat az alábbi cikkből.
Annak, hogy rózsája levelei sárgultak több oka is lehet pl. gombás betegség. <br>A rózsatövek alá 8-10 cm vastagon terítse szét a mulcsanyagot, tavasszal a metszés után. Az érett istállótrágya egy ideális mulcsanyaga a rózsának, mivel azonkívül, hogy tápanyagforrást jelent számára, a talaj hőmérsékletének és nedvességének megőrzésében is hatásos.
Igen, vissza kell vágni. Amikor a tavaszi fagyok elmúltak leszedheti a téli takarást, majd vágja vissza az előző évi hajtásait!