1066. Miért szeretjük a mangót?
Az Ázsiában őshonos mangó (Mangifera indica) nem csak finom, hanem egészséges is! Az indiaiak szent növényként tisztelik, úgy hiszik, teljesíti kívánságaikat és segíti a gyermekáldást.
Az Ázsiában őshonos mangó (Mangifera indica) nem csak finom, hanem egészséges is! Az indiaiak szent növényként tisztelik, úgy hiszik, teljesíti kívánságaikat és segíti a gyermekáldást.
Emlékezetünkben kedves kép él nagymamáink tarka-barka baromfiudvaráról, ahol a pulyka, a kacsa együtt csipegetett a tyúkok és gyöngyösök különböző generációival. Bármennyire is kedves emlékünk ez, soha ne kövessük. A baromfitartás alapszabálya az, hogy ne tartsunk együtt különböző fajú hasznosítási irányú és életkorú baromfiakat.
Csak akkor vállalkozzunk liba és kacsa, esetleg pézsmakacsa tartására, ha ehhez elég nagy terület áll rendelkezésünkre.
Bárhol is helyezzük el a galambokat, - padláson, dúcban, vagy a kertben épített volierben - helyüknek világosnak, széltől, esőtől, hótól, nyári tűző naptól védettnek kell lennie. Fontos szempont még az, hogy könnyen hozzáférhető, takarítható, fertőtleníthető legyen, s módunkban álljon a külső és belső élősködők folyamatos irtása.
A pulyka már méreténél fogva sem való a kertbe. Az ő számára még a falusi porták sem elég tágasak. Inkább tanyára, legelőre való. Egy-két pulykát nevelgetni is elég körülményes. Fehérjedúsabb takarmányt igényel, mint csirke, és levágására sem vállalkozik mindenki. Pulykát tehát csak akkor érdemes nevelni, ha ezt nem csupán gazdasági megfontolásokból, hanem kedvtelésből, érdekességként tesszük.
Sajnos az új admin felületre való átállás miatt eltűntek a képek az adatlapról. Kérem, ha lehet, küldje el újra és azonnal válaszolunk a problémára!
A fiatal növényeket visszavágással dúsabb növekedésre és virágzásra serkentjük. Nagyobb növényeknél elengedhetetlen a metszés, különben kinövik helyüket. Ha nyáron kinőtték teleltetőhelyüket, kénytelenek vagyunk ősszel is visszavágni, de metszésük optimális ideje kora tavasszal van. Metszés után a levágott hajtások dugványozásával szaporíthatjuk hibiszkuszainkat. Bármilyen körültekintően is gondozzuk növényünket, előfordul, hogy a levelek sárgulni kezdenek. Ezt a túl kevés és túl sok öntözés is okozhatja. Szabadban tartva nagyobb eső után vegyük ki az alátétet az edény alól, hogy a felesleges víz kifolyhasson. Ilyenkor a sárgulás oka a tápanyaghiány is lehet, hiszen a víz a tápanyagok egy részét is kimosta az ültetőközegből. A tápanyaghiány okozhatja a bimbók elrugását is. Télen, meleg szobában előfordul, hogy levéltetvek, takácsatkák támadják meg a hibiszkuszt. Gazdaboltokban segítenek szobában is használható rovarölő szer kiválasztásában, amelyek segítségével megszabadulhatunk a növényt gyengítő kártevőktől. A későbbiekre egy kis állapotfelmérő leírás: Szén-dioxid hiány — Kicsi levelek, lassú növekedés, durva, fehéres lerakódás a leveleken. Nitrogén hiány — Az öregebb levelek elsárgulnak, időnként vörösessé vállnak (ez a vörös pigment csak az igen erősen megvilágított medencékben látható). Foszfor hiány — A tünetek a nitrogén hiány tüneteire hasonlítanak. Lehullanak a levelek és az idősebb leveleken kisebb elhalt területek jelennek meg. Kálium hiány — Sárga pettyek az idősebb leveleken, a levelek csúcsa és szélei elfonnyadnak (elsőnek itt is az idősebb levelek). Kalcium hiány — A fiatal levelek széle gyakran sárga színű. Az újabb hajtások gyakran torzultak. Magnézium hiány — Sárgás pontok először az idősebb leveleken. Nagyon hasonló a vas hiány tüneteihez. Kén — Az új levelek sárgulnak, erősebb fényben vörösek. Vas hiány — Sárgás levelek, először az új hajtásokon. A levelek ridegek és átlátszóak lesznek mielőtt szétesnek. A vas hiányát a gyorsan növő növények mutatják ki legelőször. Mangán hiány — Sárga területek az erezet között, maga az ér zöld marad. Az erek közötti szövetek elhalnak, így hosszúkás lyukak keletkeznek a leveleken. Ez a tünet vas többlet esetén is megjelenik, ekkor akadályozva van a mangán felvétele. Réz hiány — A levelek hegye elhal és a szélek elfonnyadnak. A réz többlet számos növényt kipusztít, mint például a Vallisneria, Ludwigia, Sagittaria és más fajok. Cink hiány — Sárgás területek az erezet között, a levél szélein és csúcsán az idősebb leveleken. Bór hiány — Az új hajtások elhalnak. A növény oldalhajtásokat növeszt, de ezek is rövidesen elpusztulnak. Molibdén hiány — Sárgás foltok az erezet között, először az öregebb leveleken. Ezt a levél széle mentén barna területek követik. A növény nem virágzik.
Igen, le lehet vágni a megbarnult részt. Vízigénye a szokásos, öntözésére különösen az első évben kell figyelni. Árnyékba nem szabad ültetni. Napos helyet, legfeljebb félárnyékos helyet kíván. Tápanyag igénye a fenyőkével megegyezik, elsősorban nitrogén tartalmú műtrágyát igényel. Érdemes direkt fenyőféléknek gyártott műtrágyát vásárolni, melyet nem lehet túladagolni. Kártevője kevés van. A borókaszú vagy tujaszú ugyan károsítja, de az ellen nem lehet védekezni, és szerencsére a növény se pusztul el tőle. Betegsége ritkán jelentkezik. Gombaölő szeres permetezéssel évente kétszer-háromszor érdemes megelőző jelleggel permetezni.
A fácskát minden évben meg kell metszeni. A hajtásokat 4 levél felett csípjük vissza, hogy minél több elágazást kapjunk. Az esetleg kitörő, túl erős hajtásokat erőteljesebben metsszük vissza.
Sajnos az admin átállása miatt eltűnt a ép az adatlapról. lenne kedves újra elküldeni, és ígérem azonnal válaszolunk. Édenkertész