Keresett kifejezés: “”

Cikkek (7313)

1066. Miért szeretjük a mangót?

Az Ázsiában őshonos mangó (Mangifera indica) nem csak finom, hanem egészséges is! Az indiaiak szent növényként tisztelik, úgy hiszik, teljesíti kívánságaikat és segíti a gyermekáldást.

Részletek

1067. Baromfiudvart szeretnénk! De milyen szárnyasokat vegyünk?

Emlékezetünkben kedves kép él nagymamáink tarka-barka baromfiudvaráról, ahol a pulyka, a kacsa együtt csipegetett a tyúkok és gyöngyösök különböző generációival. Bármennyire is kedves emlékünk ez, soha ne kövessük. A baromfitartás alapszabálya az, hogy ne tartsunk együtt különböző fajú hasznosítási irányú és életkorú baromfiakat.

Részletek

1068. Hogyan tartsunk kiskacsát és díszrécét?

Csak akkor vállalkozzunk liba és kacsa, esetleg pézsmakacsa tartására, ha ehhez elég nagy terület áll rendelkezésünkre.

Részletek

1069. Hogyan tartsunk galambot?

Bárhol is helyezzük el a galambokat, - padláson, dúcban, vagy a kertben épített volierben - helyüknek világosnak, széltől, esőtől, hótól, nyári tűző naptól védettnek kell lennie. Fontos szempont még az, hogy könnyen hozzáférhető, takarítható, fertőtleníthető legyen, s módunkban álljon a külső és belső élősködők folyamatos irtása.

Részletek

1070. Hogyan hozzunk össze egy baromfiudvart? - pulyka, gyöngytyúk, japánfürj, fácán és a páva

A pulyka már méreténél fogva sem való a kertbe. Az ő számára még a falusi porták sem elég tágasak. Inkább tanyára, legelőre való. Egy-két pulykát nevelgetni is elég körülményes. Fehérjedúsabb takarmányt igényel, mint csirke, és levágására sem vállalkozik mindenki. Pulykát tehát csak akkor érdemes nevelni, ha ezt nem csupán gazdasági megfontolásokból, hanem kedvtelésből, érdekességként tesszük.

Részletek

214

Édenkertész (3184)

26. Szeretnék többet megtudni a csicsókáról...

A csicsóka évelő növény, a szára akár két méter magasra is megnő. A töve közelében, a talaj felszíne alatt jércetojás nagyságú gumókat fejleszt, melyek sütve, főzve, salátaként fogyaszthatók, igen kellemes ízűek és könnyen emészthetőek. Benne a szénhidrát nem keményítő, hanem inulin formájában van jelen, ezért a cukorbetegségben szenvedők is fogyaszthatják. Amennyiben vásárolni kíván, böngéssze át apróhirdetéseinket, hasznos információkhoz juthat!

Részletek

27. Mely gyümölcsfajok alkalmasak a biokertészkedéshez?

A biokertbe azok a gyümölcsfajok jók, amelyeket nem kell vegyszeresen védeni a kártevőktől és kórokozóktól. Minél jobban érzi magát a termőhelyén egy növényfaj, annál jobban ellenáll a betegségeknek, annál inkább kiheveri a kártevői által okozott sérüléseket. Hogy mi érzi jól magát? Az a növény, amely amúgy is otthon van, azaz megszokottak számára a termőhelyi viszonyok. A pesszimista álláspont szerint minél finomabb egy gyümölcs, annál inkább szeretik a kártevők, azaz annál többet kell permetezni. A gyakorlat azt mutatja, hogy körtét, almát, barackot, vagy kajszit nehéz bio körülmények között termelni. Cseresznyét, meggyet, bogyósokat viszont sok odafigyeléssel lehetséges. A jó csemeték kifogásához szerencse kell: nem árt, ha összehaverkodunk a helyi faiskolással, és kikérjük a véleményét.

Részletek

28. Ermitage? Ezt egy borospalackon olvastam...

Utánanéztem. Először a 2004-es borfesztiválon hallottam ezt a nevet. Amikor a Bock pincészet standjához értem, és túlestem az árlap okozta sokkon, kiválasztottam a legolcsóbb száraz-vöröset a kínálatból. A nevét akkor még nem tudtam kiejteni (most már tudom, hogy franciásan ermitázsnak mondják), a cseres íze viszont megnyerő volt. Azóta vettem is egy palackkal a Bock pincészet e jólsikerült borából. Kb. 1700 Ft-ba került a Corában: nem azt akarom mondani, hogy drága, hanem azt, hogy egy bor nekem nem ér ennyit. Egyébként ez egy cuvée, ami azt jelenti, hogy többféle szőlőfajtából készül. Tényleg nagyon cseres, így csak annak finom, aki ezt szereti. Nekem például ízlett. Az Ermitage valószínűleg csak fantázianév, se francia borvidéket, se szőlőfajtát nem jelent. Jelent viszont remetelakot (angolul: hermitage). Valamint így hívják Szentpétervár szépművészeti múzeumát.

Részletek

29. A szokatlan meleg időjárás télen nem árt a növényeknek?

Most olvastam erről egy cikket a Népszabiban, aminek az volt a címe, hogy Ha nincs fagy, a rovar szapora. Összefoglalom: Ilyenkor attól lehet tartani, hogy elolvad a hó, és nem védi semmi a talajt az átfagyástól. Állítólag ha ilyenkor hirtelen -15 C jön, akkor az árt az évelő növényeknek, a -25 C pedig már a fáknak is rossz. A másik veszély az, hogy a növények úgy érzik, hogy tavasz van, ezért kihajtanak. A friss hajátások érzékenyek, ezért elfagynak. Januárban ettől sem kell tartani, ennyi meleg még nem veri át a növények biológiai óráját. Az enyhe tél viszont kedvez a növényi kártevőknek, mert nem pusztítja el őket. A következő tavasszal nagyon elszaporodhatnak, ami fokozott védekezést indokol.

Részletek

30. Hogyan űzzem el a vakondokat kertemből?

A vakond elriasztására alkalmas növények közé tartozik az Euphorbia lathyris, amelynek többféle magyar elnevezése is létezik: hasindító kutyatej, nagy sárfű vagy kerti sárfű. A növény minden része - így a föld alatti része is - mérgező tejnedvet termel. Éppen ezért kisgyermekes családoknál nem ajánlott. A vakondproblémára megoldást ígérő másik növény a földi- vagy más néven gyalogbodza (Sambucus ebulus), melynek levágott szárát kell a vakond járataiba bedugni. Valószínűleg jobb eredményre vezet a Vakondűző patron alkalmazása, melynek működési elve a vakond számára kellemetlen szagok riasztó hatásán alapul.

Részletek