1246. Hogyan építsünk sziklakertet?
A sziklakert nagyon szép, változatos eleme lehet a házikertnek vagy a közparknak, amely egész évben nyújt kedves látni- és megfigyelnivalót.
A sziklakert nagyon szép, változatos eleme lehet a házikertnek vagy a közparknak, amely egész évben nyújt kedves látni- és megfigyelnivalót.
Készítsünk párolt vöröskáposztát, most nagyon jó az ára! Hozzávalók: 75 dkg vörös káposzta, 4 evőkanál olaj, ízlés szerint ecet, cukor, só, 1 mokkáskanál törött fekete bors. Elkészítés: A megtisztított vörös káposztát lereszeljük, vagy vékony csíkokra felvágjuk és megsózzuk. Állni hagyjuk 30 percig. Lábosba átöntjük, rácsorgatjuk az olajat és fél dl vizet, majd fedő alatt puhára pároljuk. Ezután 1-2 evőkanál kristálycukorral meghintjük és megpirítjuk. Ecettel és törött borssal ízesítjük. Nagyon finom!
Nagyon komolyan hangzik és nem is gondolnánk, hogy a csabai kolbász milyen egyszerűen elkészíthető. Csak a pontos fűszerezési arányokat kell betartani és nagyon finom házi készítésű csabait kapunk! A Második világháború után ugyan a készítése már iparszerű volt orosházi, gyulai, békéscsabai, illetve budapesti üzemekben, de a város környékén és a környező falvakban a lakosság mindvégig házi körülmények között készítette. Íme a recept!
A Hónap szobanövénye novemberben a karácsonyi kaktusz (Schlumbergera). A karácsony közeledtével egyre ünnepélyesebb ruhát ölt; a teljes növényt beborítják a színpompás, hófehér, rózsaszín és tűzpiros virágok. Ám akár a karácsony, ez is csak egy évben egyszer történik meg.
Hogyan okoz az alvásprobléma közlekedési balesetet? Súlyos esetben az alvászavarban szenvedő elaludhat, elbóbiskolhat a volán mellett, de kevésbé súlyos esetben is romlik a koncentrálóképesség és a reakcióidő, már akár enyhe kialvatlanság esetén is. Tudta, hogy a rossz alvás hatása az alkoholhoz is hasonlítható? Ha fáradtan, álmosan ülünk a volánhoz, annyira csökken a koncentrációnk, mintha elfogyasztottunk volna 1-2 pohár bort. De honnan tudjuk, hogy rosszul alszunk?
Fák sarjhajtásainak kezelésére a glifozát hatóanyagú gyomírtószerek ajánlottak és hatásosak. Ezek: Fozát, Glialka, Glyfos, Medallon, Roundup. Bármelyik oldatával kezelheti le a fiatal hajtásokat . A hatékonyság növeléséhez és a tapadás fokozásához 1-2 %-ban adagoljon olajat az oldat elkészítésekor. A szert permetezéssel vagy ecseteléssel is felviheti a zöld hajtásra. A glifozát levélen keresztül szívódik fel, és a gyökerekbe is bejut a tápanyagforgalom útján. Valószínű, hogy ismételt kezelések lesznek szükségesek.
Sajnos semmi személyes tapasztalatom sincs a Pogonantherum nevelésével kapcsolatban, de találtam néhány információt. Délkelet-Ázsiából származik, és a Pázsitfűfélék családjába tartozik, tehát nem bambusz. A természetes élőhelyén sűrű záródású fák alatt, főként patakok mentén él, ahol állandó a talajnedvesség és csak szórt fény van, így a tűző nap nem éri a növényeket. Az alsó levelek sárgulását minden bizonnyal tápanyaghiány okozza, mert a nagy tömegben szaporított növényeket gyakran csak tőzegben vagy kókuszrostban tartják, és a tápanyagot folyékony formában juttatják a növényeknek. (ez -logikusan- különösen igaz lehet egy kimondottan vízigényes fajra). Tehát ha nem égette meg a nap és nem száradt ki a földlabdája, akkor kellene némi tápanyagot juttatni neki, lehetőség szerint egy átültetéssel egybekötve, hosszú hatóidejű, szabályozott leadású műtrágyával. Olvastam, hogy a száradt, szétesett "fűcsomót" erőteljes visszametszéssel lehet zömökebbre nevelni. Ennek kipróbálását arra az esetre ajánlanám, ha az első nem vált be.
Babér-Laurus nobilis lehet, bár a képen nagyon nehezen kivehető, a leírások alapján jött a tipp. Édenkertész
Szerintem az elhalt ágakat nyugodtan le lehet vágni, ha eddig nem tért magához, akkor véleményem szerint már nem is fog. Amúgy nem tudom, mi történhetett vele, mert ez nem normális dolog egy ilyen igénytelen növénynél, mint a mocsári hibiszkusz.
Tény, hogy túl sok magyar nyelvű irodalma nincs ennek a növénynek. Néhány fontosabb információt igyekeztem összegyűjteni: A Dorstenia brasiliensis, közönséges nevén bezoárgyökér vagy lázűző korongtányér a megközelítőleg 1500 fajt magába foglaló eperfafélék (Moraceae) családjába tartozik. A Dorstenia egyike azon kevés nemzetségnek az eperfafélék családjából, amely többek közt apró termetű lágyszárú fajokat gyűjt össze. A növényt elsőként 1786-ban Jean Baptiste Lamarck francia tudós írta le. Dél-Amerikában igen nagy területen, az Amazonas menti esőerdőkben fordul elő (Brazília, Peru, Bolívia, Kolumbia, Uruguay, Paraguay, Venezuela és Guyana). Az alapszövetében található fehér tejnedvet kígyómarás elleni gyógyszerként használták a helyi indiánok, de ma is jó néhány készítmény tartalmazza, ill. számos nemzetközi kutatás zajlik a felhasználhatóság sokféleségéről. A Dorstenia brasiliensis kisméretű növény, jellemzően legfeljebb 8 centi magas, feltűnően erezett levelekkel és apró kosár alakú virágokkal. Gyökérzete vöröses-barna színű, hengeres, amely 2-4 cm hosszú, és körülbelül 1 cm vastag. A számára legmegfelelőbb talaj kiváló vízelvezető, 2 rész homok és 1 rész agyag keveréke. A tűző napot nem kedveli, és magas páratartalmat igényel. A lankadásnak elsődlegesen két oka lehetett, a vízhiány vagy a túlöntözés, amelynek következtében sérültek a gyökerek (gyökérrothadás).