1271. Hogyan gondozzuk a díszpaprikát? (Capsicum annuum)
Télen szokott megjelenni a virágárusok polcain. A kúp alakú, miniatűr paprikák érés során megváltoztatják színüket, és így egy tövön piros, sárga és rézvörös bogyók egyaránt találhatók.
Télen szokott megjelenni a virágárusok polcain. A kúp alakú, miniatűr paprikák érés során megváltoztatják színüket, és így egy tövön piros, sárga és rézvörös bogyók egyaránt találhatók.
Szerencsére nem kell hivatásos kertésznek lenni ahhoz, hogy a sövénynyírást profi szinten megoldjuk. Persze azért van néhány dolog, amire nem árt odafigyelni sövény nyírás során.
Tudta, hogy a francia gyűjtőknek köszönhetjük, hogy az első két, Közép- és Dél-Amerikából származó fuksziafajt, a Fuchsia triphyllát és a F. coccineát 1714-ben Európában is meghonosították? A Dél-Amerika legdélibb vidékéről származó harmadik fajnak, a F. magellanicának azonban csak 1788-ban, akkor is igen kalandos körülmények között sikerült meghódítania kontinensünket.
Milyen jó lenne, ha a növények beszélni tudnának! Sokkal egyszerűbb lenne a gondozásuk. Szólnának, ha éhesek vagy szomjasak, sőt arról is beszámolhatnának, miként nyomott el a cserepükben egy cigarettacsikket a kolléga a szomszéd szobából.
Egy nemrég közzétett brit kutatás szerint a közhiedelemmel ellentétben nem a nők, hanem a férfiak azok, akik hamarabb mondják ki partnerüknek azt a bizonyos bűvös szót. Igaz, szakértők szerint a nők részéről egyfajta önvédelmi reakció lehet, hogy megvárják, amíg a férfi nyilatkozik érzelmeiről.
Mivel a legtöbb pajzstetű több növényt is szívogat, leggyakrabban egy másik növénnyel hozzuk be lakásunkba e kártevőket. Mielőtt még nagyon elszaporodnának, tudunk ellenük hatásosan, mechanikai úton védekezni. Ronggyal vagy kefével mossuk le a pajzstetveket, próbáljuk meg az eldugott részekről is kipiszkálni őket. Heti többszöri mosdatással sikeres lehet a védekezés. A forgalomban lehet kapni olajos permetszereket, amelyekkel lefújva a növényt és a kártevőt, megfulladnak az állatok.
A hibiszkusz vagy mályvacserje (Hibiscus siriacus) világos helyen, esetleg teraszon folyamatosan hozza virágait. Ha nincs útban ilyenkor valóban nem érdemes megmetszeni, inkább elvirágzás után vagy a kora tavasz alkalmas erre. Áprilisban vagy augusztusban fejdugvánnyal szaporíthatjuk.
A fenyőrozsda az öttűs fenyőket támadja meg, amitől az ágak megvastagodnak, először az ágak majd akár az egész fa elpusztulhat. Egy másik betegség az erdeifenyő tűlevélhullásos betegségére jellemző, hogy a kórokozó által fertőzött tűleveleken, nagyítóval apró foltok láthatók(ilyen a rossz termőhely miatti levélhulláskor nem észlelhető). A lehullott tűleveleket júniusig el kell távolítani, mert innen indul a fertőzés, ha erre nincs lehetőség július-augusztusban gombaölőszeres védekezés válhat szükségessé.
Valószínű, hogy a szedrét botrítisz támadta meg, ellene helyes metszéssel és vegyszeresen is kell védekezni. Vegyszeres védelemre (háromszor kell végezni a virágzás kezdetétől) az iprodion, vinklozolin, procimidon hatóanyagú szerek használhatók.
A tuják hazánkban nem őshonos növények, s egyre nehezebben viselik a nagy évközi hőmérséklet és csapadékingadozást. Néhány gombás betegség is támadja, illetve molyok és pajzstetvek is élősködhetnek rajta. Azt, hogy egy magról nevelt tuja kevésbé bírná el éghajlatunkat és rövidebb életű, véleményem szerint nem reális.