1316. Mi az oka a fák, cserjék őszi lombszínének?
Bizonyára mindenki gyönyörködött már az őszi táj szépségében. Mi rejlik a lombszíneződés hátterében? Ősszel a fák a rövidülő nappalok és az éjszakai hőmérséklet csökkenése miatt lombszínt váltanak.
Bizonyára mindenki gyönyörködött már az őszi táj szépségében. Mi rejlik a lombszíneződés hátterében? Ősszel a fák a rövidülő nappalok és az éjszakai hőmérséklet csökkenése miatt lombszínt váltanak.
Valahogy el kell jussunk az ágyásokig, illetve kezdenünk kell valamit a kitaposott helyekkel. Építsünk járdát, vagy valamilyen izgalmas térburkolatot!
Ha többször megtörtént már, hogy egy százas csomag papír zsebkendő és a hőmérő nagyobb szerepet kapott az életében, mint a notesze vagy egy szórakoztató film, akkor itt az ideje a megelőzésen gondolkodni. Csokorba gyűjtöttük, amit jó, ha tudsz a megfázásról, illetve a megelőzéséről!
Bár eddig a tél enyhének tűnik, azért nem árt felkészülni a fagyra, hóra, szélviharra. Következzen pár praktikus megoldás arra, hogyan tudjuk megvédeni növényeinket az ítéletidőtől.
A kaktuszok szárazságtűrő-képessége rendkívüli. Akár évekig is képesek víz nélkül életben maradni, mivel sejtjeik különleges vízmegkötő vegyületeket tartalmaznak. Mivel ennyire életképesek, olykor száz évnél is tovább élnek. A sivatagi környezetben élő emberek már régen felismerték, és igyekeztek kihasználni a kaktuszoknak ezt a tulajdonságát. Mi is számba vesszük ezeket.
A 20-30 centis 2 éves csemetét ajánlott kiültetni ősz elején,vagy tavasszal. tehát már idén késő. (azt már nyilván tudja, hogyan kell hajtatni a termésből.) Az ültetésnél legalább 10 cm-el mélyebb gödör kell, mint a fa gyökere! A földbe kell szúrni egy stabilnak támasztó karót, ami feltétlenül fából legyen! Utána óvatosan behelyezni a gödörbe a facsemetét, betemetni, és megöntözni. Ki kell kötni a fát a karóhoz, hogy egy nagyobb szél el ne törje! Ültetés után már nem kell öntözni, a természet magától is csodálatosan végzi a dolgát. Helyileg pedig a Budakeszi-erdőben van kocsánytalan tölgy.
Azt gondolom, nagyobb kertészeti üzletekben lehet mindenütt kapni. A madársóska elleni kezelést enélkül is el tudja végezni. A lényege, hogy ne legyen virágzó, vagy magot fogó állapotban: tehát fiatal, zsenge korban kell a herbicides kezelést folytatni. Elvileg a kétszikű egyéves gyomok elleni herbicidek hatnak ellen. Mivel foltokban élnek, érdemes csak ezeket a növényeket kezelni: lehet széles ecsettel vagy kisméretű (6-8 cm-es) festő hengerrel a herbicidoldatot a levélzetre felvinni, annak felületén végighúzni. A Gyomstopról jókat hallottam, érdemes kipróbálni. A kezelést reggel vagy késő délután érdemes elvégezni, ne legyen 25 C-nál melegebb, és legalább 24 óráig ne essen az eső, legyen ideje a szereknek felszívódni.
Igaz, a képen látható növény egy páfrányféle, de nem a szobapáfrány, hanem a gímpáfrány (Phyllitis scolopendrium). Télen hűvösebb helyen érzi jól magát, ugyanis a levegő szárazságát - ami a fűtött lakások jellemzője - nem viseli el. Ha ilyen a lakásunk, inkább keressünk számára 10°C fok körüli helyet.
A rozmaring valóban melegigényes növény, de védett helyen, a tövét takarva hazánkban is áttelel, főleg, hogy egyre enyhébbek a teleink. A barnulást valószínű, hogy a gyökérsérülés, esetleg sötétben való tartás, túlöntözés vagy ezek együttesen okozzák. Messe vissza a hajtásokat és világos, hűvös helyen próbálja meg átteleltetni, majd tavasszal újra kiültetni.
Leírása alapján sajnos nem lehet beazonosítani a problémát, a képen pedig nem látszik sárgulás. Hol jelentkezik? A fiatal vagy az idős leveleken? Foltokban vagy az egész levél sárgul? Nem lát-e a levelek fonákán kártevőre utaló nyomot?