1316. Mi az oka a fák, cserjék őszi lombszínének?
Bizonyára mindenki gyönyörködött már az őszi táj szépségében. Mi rejlik a lombszíneződés hátterében? Ősszel a fák a rövidülő nappalok és az éjszakai hőmérséklet csökkenése miatt lombszínt váltanak.
Bizonyára mindenki gyönyörködött már az őszi táj szépségében. Mi rejlik a lombszíneződés hátterében? Ősszel a fák a rövidülő nappalok és az éjszakai hőmérséklet csökkenése miatt lombszínt váltanak.
Valahogy el kell jussunk az ágyásokig, illetve kezdenünk kell valamit a kitaposott helyekkel. Építsünk járdát, vagy valamilyen izgalmas térburkolatot!
Ha többször megtörtént már, hogy egy százas csomag papír zsebkendő és a hőmérő nagyobb szerepet kapott az életében, mint a notesze vagy egy szórakoztató film, akkor itt az ideje a megelőzésen gondolkodni. Csokorba gyűjtöttük, amit jó, ha tudsz a megfázásról, illetve a megelőzéséről!
Bár eddig a tél enyhének tűnik, azért nem árt felkészülni a fagyra, hóra, szélviharra. Következzen pár praktikus megoldás arra, hogyan tudjuk megvédeni növényeinket az ítéletidőtől.
A kaktuszok szárazságtűrő-képessége rendkívüli. Akár évekig is képesek víz nélkül életben maradni, mivel sejtjeik különleges vízmegkötő vegyületeket tartalmaznak. Mivel ennyire életképesek, olykor száz évnél is tovább élnek. A sivatagi környezetben élő emberek már régen felismerték, és igyekeztek kihasználni a kaktuszoknak ezt a tulajdonságát. Mi is számba vesszük ezeket.
A betegséget úgy hívják, hogy a kajszi sztigminás betegsége. A gyümölcsön 1-2 mm átmérőjű lilás-piros foltok jelennek meg, amelyek idővel elparásodnak. <p>A fertőzési források a beteg levelek és vesszők, ahol a gomba áttelel. A gomba számára a hűvös tavaszi időjárás a kedvező, ilyenkor mindenképpen számítanunk kell megjelenésére. <p>Metszés során távolítsuk el a beteg vesszőrészeket (kb. 1 cm hosszú ovális, lila udvarú foltok a vesszőkön). Védekezni ellene az elengedhetetlen lemosó permetezésen túl, a virágzás előtt és után végzett kaptán, folpet vagy difenokonazol hatóanyagú szerekkel javasolt.
A mexikói származású madársóskát (Oxalis deppei) négylevelű lóherére emlékeztető levelei miatt valóban szerencse jelképének tartják. <p>A mi teleinket nem vészeli át, ezérz ősszel gumóját ki kell szedni a földből és száraz, hűvös helyen át kell telelteni. Tavasszal a fagyok elmúltával cserépbe vagy még inkább kertünk félárnyékos, nedves részébe ki kell ültetni. Sarjgumókról szaporítható. Szereti a bőséges öntözést, a virágzása alatt pedig a heti tápoldatozást.
Az ön kertjében előforduló bogár a Polyphylla fullo - csapó vagy kalló cserebogár. A legnagyobb termetű cserebogár fajunk, ennek ellenére messze nem olyan veszélyes mint májusi rokona. <p>Védekezni csak homokos területen ajánlott frissen telepített szőlőkben és gyümölcsösökben, ahol 4 évig feljődő lárvája komoly gondokat okozhat rágásával. <p>A kifejlett bogarat barna alapon fehér márványos rajzolat borítja amely finom pikkelyszőrökből alakul ki. Potrohvégét a szárnyfedőhöz dörzsölve cirpel. Imágója június-júliusban 3-4 héten át rajzik, késő délután repül, fák és bokrok lombját rágja. Komoly problémát rágcsálása nem okoz, embert pedig nem harap. <p>Személy szerint nagyon kedvelem e bogarat, bár igaza van abban, ha találkoznék vele magam is nagyon megijednék tőle.
Valószínű hogy a menyéthez hasonló nyest osont be önökhöz. A nyest káros és vérengző. Nemcsak éhségből pusztít, hanem azért is, hogy meleg vérüket kiszivhassa. Éles karmaivel mindenhova fölmászik, nyulánk testével pedig a legkisebb hasadékon is keresztül tud jutni, Többnyire éjjel jár zsákmánya után. Elriasztásukra petróleumba vagy kátrányba áztatott rongyok elhelyezése lehet nem túl tiszta megoldás. Nyugaton már gyártanak nyest elleni aeroszolt is.
A cikász vagy szágópálma (Cycas revoluta) lassú fejlődésű növényfaj, viszont meleg, napfényes helyen új leveleket fejleszt, melyek természetes módon nagyobbak, mint az előzőek. Nagyon idős példányoknál ez akár az 1 m-t is elérheti. Friss hajtások megjelenésekor érdemes tápoldatozni növényünket. <p>Télen 12-15°C-on, mérséklet öntözéssel teleltessük.