1456. Mi az a guárgumi?
Mi is ez a furcsa nevű növény? Annyi élelmiszeripari ágazatban hasznosítják, hogy a felsorolás láttán már-már az a kép alakul ki a fogyasztóban, hogy a guárgumi a modern étkekből már nem is hiányozhat.
Mi is ez a furcsa nevű növény? Annyi élelmiszeripari ágazatban hasznosítják, hogy a felsorolás láttán már-már az a kép alakul ki a fogyasztóban, hogy a guárgumi a modern étkekből már nem is hiányozhat.
A tripszek nem kímélik a szobanövényeket, a zöldségeket és a dísznövényeket sem. Mutatjuk, hogyan küzdjünk ellenük!
A lombhullató örökzöldekből kialakított sövények télen is megfelelő takarást adnak, amellett, hogy színt visznek a szürkeségbe. A virágzó cserjékből válogatott növénysor színes és fantáziadús. A cserjékből álló sövények rövid idő alatt magasra nőnek, kevesebb ápolást igényelnek.
A vékonyabb levelű növényfajok, mint a paprika vagy az egynyári dísznövényeink közül a fukszia, kevésbé képesek tolerálni a vízhiányt. Dísz- és haszonnövényeink vízigénye sok tényezőtől függ. A faj-, és fajtára jellemző igényen kívül a vízigényüket számos környezeti tényező, és a növény életkora is befolyásolja.
Néhány szál virág is elegendő lehet ahhoz, hogy az iroda barátságosabbnak tűnjön. A növények ugyanis melegebbé, kellemesebbé hangolják a környezetet, javítják a munkahely minőségét, segítik a jó munkahelyi klíma kialakulását, ami a teljesítmény hatékonyságára is erősen kihat.
Májusban már elkéstünk a permetezéssel. Azt még lombtalan állapotban, a téli fagymentes napokon kell megkezdenünk, amikor a taphtina gomba spórái aktiválódnak és megkezdik terjedésüket. A lemosó permetezés után, a hajtásnövekedés megindulásakor kell folytatni a permetezést. Az idei, 2009-es évben meleg, száraz ntavaszunk volt eddig, az erős taphrinás fertőzést megúsztuk (legalább is felénk), az egy-két fertőzött levelet távolítsuk el és dobjuk ki.
A lilaakáchoz először türelem, aztán ágvágó kell. Az első években gyakran nem hoz virágot, ez sokszor előforduló "panasz", de a későbbiekben gazdag virágtengerével fogja pótolni az első éveket. Ültetés utáni évben érdemes talaját párszor meglocsolni.
A szúnyogok írtását tudomásom szerint a Népegészségügyi szolgálat szervezi és végzi, általában légi úton juttatják ki finom, ködszerű cseppméretben a szereket. A alkalmazott szerek egy része a növényvédelemeben is használt rovarölő szerként is ismert (piretroid és foszforsavészter csoport). A szakma és a lakósság véleménye erősen eltér a mérgező rovarölő szerek ilyen felhasználása tekintetében, hiszen a teljes területet, minden növényt, azon élő valamennyi rovart, állatot lekezelnek, és a többségük pusztulását okozza a permetezés. A hatékonyság nehezen mérhető, a káros hatással senki nem foglalkozik. Házikertben ilyen permetzések - a szerek mérgező volta miatt - nem javasolt. A szunyogok árnyékos, nedves helyen szoktak felszaporodni, ezért a kertet ajánlott rendben tartani, hulladékokat, nyesedékeket ne dobáljanak a földre. A kert öntözésének idejét is érdemes átgondolni, helyesen megválasztani: reggel vagy délelőtti öntözést preferáljuk, hogy délutánig a növények és a talaj felszíne felszáradjon. Ezzel a felületek nedves időszakát le tudjuk rövidíteni. Az emberi test védelmére különböző szunyogriasztó szereket forgalmaznak illatszereket árusító boltok. Teraszra vagy lakásba pedig olyan rovar- illetve szunyogok elleni lámpákat lehet alkalmazni, melyek a fényre odacsalogatott rovart megölik.
A gyümölcsfajok lyukacsosságát nem azonos dolog okozza. Az almánál nem is nagyon láttam olyat, hacsak állat nem rágja ki. Az őszibarack, szilva, cseresznyénél gombás eredetűek a levél-lyukak. Feltünő a kártételük, de általában nem szükséges ellene permetezni. A Kasumin-t baktériumos betegségekre alkalmazzák, ilyen van az almafájánál? Jelenleg már kivonták a forgalomból, nem is tudja megvásárolni. Általában 0,1-0,2 %-os töménységben ajánlott alkalmazása, azaz 10 liter vízhez 10-20 gr. A Sherpa élelmezésügyi várakozási ideje 14 nap, eddig van szermaradványa a gyümölcsben, de védő, rovarölő hatása nem hosszabb 8-10 napnál. A hatástartamát az eső és a magas hőmérséklet csökkenti.
A legtöbb fenyő a közhiedelemmel ellentétben igen jó szárazságtűrő. A lombhullató cserjék és fák gyakrabban károsodnak a szárazságtól, mint a fenyők. Napi locsolásra biztos, hogy nincs szükség, bár igaz, hogy ültetés utáni évben még érdemes rendszeresen, nagyobb vízadagokkal, de ritkábban locsolni a fákat (nyári melegben egy vödör víz hetente). A vizenyős, puha törzs nem jót jelent, a túlöntözés okozhat ilyen tünetet.