1456. Mi az a guárgumi?
Mi is ez a furcsa nevű növény? Annyi élelmiszeripari ágazatban hasznosítják, hogy a felsorolás láttán már-már az a kép alakul ki a fogyasztóban, hogy a guárgumi a modern étkekből már nem is hiányozhat.
Mi is ez a furcsa nevű növény? Annyi élelmiszeripari ágazatban hasznosítják, hogy a felsorolás láttán már-már az a kép alakul ki a fogyasztóban, hogy a guárgumi a modern étkekből már nem is hiányozhat.
A tripszek nem kímélik a szobanövényeket, a zöldségeket és a dísznövényeket sem. Mutatjuk, hogyan küzdjünk ellenük!
A lombhullató örökzöldekből kialakított sövények télen is megfelelő takarást adnak, amellett, hogy színt visznek a szürkeségbe. A virágzó cserjékből válogatott növénysor színes és fantáziadús. A cserjékből álló sövények rövid idő alatt magasra nőnek, kevesebb ápolást igényelnek.
A vékonyabb levelű növényfajok, mint a paprika vagy az egynyári dísznövényeink közül a fukszia, kevésbé képesek tolerálni a vízhiányt. Dísz- és haszonnövényeink vízigénye sok tényezőtől függ. A faj-, és fajtára jellemző igényen kívül a vízigényüket számos környezeti tényező, és a növény életkora is befolyásolja.
Néhány szál virág is elegendő lehet ahhoz, hogy az iroda barátságosabbnak tűnjön. A növények ugyanis melegebbé, kellemesebbé hangolják a környezetet, javítják a munkahely minőségét, segítik a jó munkahelyi klíma kialakulását, ami a teljesítmény hatékonyságára is erősen kihat.
Mivel a legtöbb pajzstetű több növényt is szívogat, leggyakrabban egy másik növénnyel hozzuk be lakásunkba e kártevőket. Mielőtt még nagyon elszaporodnának, tudunk ellenük hatásosan, mechanikai úton védekezni. Ronggyal vagy kefével mossuk le a pajzstetveket, próbáljuk meg az eldugott részekről is kipiszkálni őket. Heti többszöri mosdatással sikeres lehet a védekezés. A forgalomban lehet kapni olajos permetszereket, amelyekkel lefújva a növényt és a kártevőt, megfulladnak az állatok.
A hibiszkusz vagy mályvacserje (Hibiscus siriacus) világos helyen, esetleg teraszon folyamatosan hozza virágait. Ha nincs útban ilyenkor valóban nem érdemes megmetszeni, inkább elvirágzás után vagy a kora tavasz alkalmas erre. Áprilisban vagy augusztusban fejdugvánnyal szaporíthatjuk.
A fenyőrozsda az öttűs fenyőket támadja meg, amitől az ágak megvastagodnak, először az ágak majd akár az egész fa elpusztulhat. Egy másik betegség az erdeifenyő tűlevélhullásos betegségére jellemző, hogy a kórokozó által fertőzött tűleveleken, nagyítóval apró foltok láthatók(ilyen a rossz termőhely miatti levélhulláskor nem észlelhető). A lehullott tűleveleket júniusig el kell távolítani, mert innen indul a fertőzés, ha erre nincs lehetőség július-augusztusban gombaölőszeres védekezés válhat szükségessé.
Valószínű, hogy a szedrét botrítisz támadta meg, ellene helyes metszéssel és vegyszeresen is kell védekezni. Vegyszeres védelemre (háromszor kell végezni a virágzás kezdetétől) az iprodion, vinklozolin, procimidon hatóanyagú szerek használhatók.
A tuják hazánkban nem őshonos növények, s egyre nehezebben viselik a nagy évközi hőmérséklet és csapadékingadozást. Néhány gombás betegség is támadja, illetve molyok és pajzstetvek is élősködhetnek rajta. Azt, hogy egy magról nevelt tuja kevésbé bírná el éghajlatunkat és rövidebb életű, véleményem szerint nem reális.