1506. Bajban a magyar óriásnyúl
Mentsük meg a magyar óriásnyulat! A segélykiáltást a fajta tenyésztőinek országos egyesülete tette közzé. Nem hatástalanul, mert szerencsére egyre többen foglalkoznak a tenyésztésével.
Mentsük meg a magyar óriásnyulat! A segélykiáltást a fajta tenyésztőinek országos egyesülete tette közzé. Nem hatástalanul, mert szerencsére egyre többen foglalkoznak a tenyésztésével.
Még néhány évvel ezelőtt, ha valaki szintetikus mérgek nélkül szerette volna megtermelni családja számára a zöldségféléket, esetleg gyümölcsöket, akkor tulajdonképpen csak a „természet jóindulatában” bízhatott. Mára szerencsére elég sok megoldás áll rendelkezésre a vegyszermaradékok nélküli, egészséges, tápértékben gazdag élelmiszer megtermesztéséhez. Az alábbiakban összefoglalnám a lehetőségeket.
A húsok finomabbak, porhanyósabbak lesznek, ha, pácoljuk őket. Most egy különleges páclét mutatunk csirke-, és pulykahúshoz.
Az utóbbi hónapokban több helyen is feltűnt a faj 2 képviselője, de nem gondoltuk volna, hogy egyikük épp a fővárosban köt ki. Feltehetően a Duna vonzotta Budapestre, táplálkozó területein befagytak a vizek, a komoly hótakaró miatt nem jut táplálékhoz.
A nyílgyökér az egyik legszebb dísznövények egyike, de sajnos szobában való tartáshoz kevésbé ellenálló. Sokszor összetévesztik a CALATEA-val, de különbözik tőle a kisebb mérete (ritkán haladja meg a 25-30 cm) valamint a kúszó hajtások lassú növekedése miatt.
A Mimosa pudica, vagy más néven Mimóza érzékeny virág, levelei érintésre, vagy erős hőhatásra összecsukódnak. Brazíliában őshonos. Magasság kb. 50 cm, szobanövényként is kedvelt faj. Tartsuk egy világos helyen, de óvjuk a túl erős napsütéstől, ha kell nyáron árnyékoljuk vagy tegyük egy olyan ablakba ahol csak kevés közvetlen napfényt kap. Legalább 15-18C -ot igényel, de inkább 20-25C az ideális a számára. Télen vigyázzunk, hogy a hőmérséklettel arányban álljon a páratartalom. Nyáron pedig a túl nagy meleg okozhat problémát ha kevés a levegő páratartalma. Öntözni, különösen fiatal korában inkább esővizet használjunk, mivel a kemény meszes víz elősegíti a palántabetegségek pusztító terjedését. Egy jó tanács ami más növényekre is igaz: inkább tartsuk szárazon mintsem túlöntözzünk, az elsõ esetben még "visszahozható "az életbe, de ha elpusztult a gyökérzete, a növény sem éli túl ezt. Rendszeresen ellenőrizzük a talaját, ha a felső 1-1,5 cm kiszáradt öntözzünk, de nagyon vigyázzunk, hogy ne álljon a cserép vízben mert a gyökerek kényesek a pangóvízre és hamar rothadásnak indulnak. Ültetőközeget mészmentes tőzeg, lombföld, és kevés érett marhatrágya keverékből készíthetünk. Általában nem szükséges tápoldatozni, mert az ültetőközegbe kevert OSMOCOTE biztosítja a megfelelő tápanyag ellátást. Virágai nyáron nyílnak, rózsaszínek, kb. 2-3 cm átmérővel.
Kérdésében nem említette, hogy milyen fenyőről van szó. A fenyő gubacstetű elsősorban a lucfenyőt fertőzi, kifejezetten szárazon tartott egyedeket. Sajnos a már kifejlődött gubacsok a fán tovább éktelenkednek, elszáradtan barna színűek, eltávolításuk csak vágóeszközzel lehetséges. A gubacsok feletti hajtások, hajtásrészek elszáradnak, elhalnak. Védekezés alapja a még zöld gubacsok lemetszése, mielőtt a tetvek a gubacsokat elhagynák. Ezzel a továbbszaporodásuk megelőzhető. Kémiai védekezés az elhúzódó rajzásuk miatt nem hatékony. A fenyőágak törzs felőli felkopaszodását elsősorban a fák vízhiánya okozza. Az idei extrém időjárás mellett a fenyőket öntözni kellett (volna).
Csak a már tövéig elszáradt virágszárakat vágjuk le, bármi lehet a virágszáron még ezután is(elágazva tovább virágzik,sarjat hoz......stb)
Kedves Cili! Sajnos a Gyom-stopon kívül az egyesével kihúzkodást tudom csak javasolni... ha sikerül gyökerestül kitépni, az a leghatásosabb megoldás. Ezen kívül egyéb márkájú gyomirtókkal is próbálkozhat, de vigyázzon, hogy csak a gyomnövényre permetezze!
Félfás hajtásdugvánnyal szaporítható, de nagyon lassan gyökeresedik. Türelem!