1506. Bajban a magyar óriásnyúl
Mentsük meg a magyar óriásnyulat! A segélykiáltást a fajta tenyésztőinek országos egyesülete tette közzé. Nem hatástalanul, mert szerencsére egyre többen foglalkoznak a tenyésztésével.
Mentsük meg a magyar óriásnyulat! A segélykiáltást a fajta tenyésztőinek országos egyesülete tette közzé. Nem hatástalanul, mert szerencsére egyre többen foglalkoznak a tenyésztésével.
Még néhány évvel ezelőtt, ha valaki szintetikus mérgek nélkül szerette volna megtermelni családja számára a zöldségféléket, esetleg gyümölcsöket, akkor tulajdonképpen csak a „természet jóindulatában” bízhatott. Mára szerencsére elég sok megoldás áll rendelkezésre a vegyszermaradékok nélküli, egészséges, tápértékben gazdag élelmiszer megtermesztéséhez. Az alábbiakban összefoglalnám a lehetőségeket.
A húsok finomabbak, porhanyósabbak lesznek, ha, pácoljuk őket. Most egy különleges páclét mutatunk csirke-, és pulykahúshoz.
Az utóbbi hónapokban több helyen is feltűnt a faj 2 képviselője, de nem gondoltuk volna, hogy egyikük épp a fővárosban köt ki. Feltehetően a Duna vonzotta Budapestre, táplálkozó területein befagytak a vizek, a komoly hótakaró miatt nem jut táplálékhoz.
A nyílgyökér az egyik legszebb dísznövények egyike, de sajnos szobában való tartáshoz kevésbé ellenálló. Sokszor összetévesztik a CALATEA-val, de különbözik tőle a kisebb mérete (ritkán haladja meg a 25-30 cm) valamint a kúszó hajtások lassú növekedése miatt.
A 20-30 centis 2 éves csemetét ajánlott kiültetni ősz elején,vagy tavasszal. tehát már idén késő. (azt már nyilván tudja, hogyan kell hajtatni a termésből.) Az ültetésnél legalább 10 cm-el mélyebb gödör kell, mint a fa gyökere! A földbe kell szúrni egy stabilnak támasztó karót, ami feltétlenül fából legyen! Utána óvatosan behelyezni a gödörbe a facsemetét, betemetni, és megöntözni. Ki kell kötni a fát a karóhoz, hogy egy nagyobb szél el ne törje! Ültetés után már nem kell öntözni, a természet magától is csodálatosan végzi a dolgát. Helyileg pedig a Budakeszi-erdőben van kocsánytalan tölgy.
Azt gondolom, nagyobb kertészeti üzletekben lehet mindenütt kapni. A madársóska elleni kezelést enélkül is el tudja végezni. A lényege, hogy ne legyen virágzó, vagy magot fogó állapotban: tehát fiatal, zsenge korban kell a herbicides kezelést folytatni. Elvileg a kétszikű egyéves gyomok elleni herbicidek hatnak ellen. Mivel foltokban élnek, érdemes csak ezeket a növényeket kezelni: lehet széles ecsettel vagy kisméretű (6-8 cm-es) festő hengerrel a herbicidoldatot a levélzetre felvinni, annak felületén végighúzni. A Gyomstopról jókat hallottam, érdemes kipróbálni. A kezelést reggel vagy késő délután érdemes elvégezni, ne legyen 25 C-nál melegebb, és legalább 24 óráig ne essen az eső, legyen ideje a szereknek felszívódni.
Igaz, a képen látható növény egy páfrányféle, de nem a szobapáfrány, hanem a gímpáfrány (Phyllitis scolopendrium). Télen hűvösebb helyen érzi jól magát, ugyanis a levegő szárazságát - ami a fűtött lakások jellemzője - nem viseli el. Ha ilyen a lakásunk, inkább keressünk számára 10°C fok körüli helyet.
A rozmaring valóban melegigényes növény, de védett helyen, a tövét takarva hazánkban is áttelel, főleg, hogy egyre enyhébbek a teleink. A barnulást valószínű, hogy a gyökérsérülés, esetleg sötétben való tartás, túlöntözés vagy ezek együttesen okozzák. Messe vissza a hajtásokat és világos, hűvös helyen próbálja meg átteleltetni, majd tavasszal újra kiültetni.
Leírása alapján sajnos nem lehet beazonosítani a problémát, a képen pedig nem látszik sárgulás. Hol jelentkezik? A fiatal vagy az idős leveleken? Foltokban vagy az egész levél sárgul? Nem lát-e a levelek fonákán kártevőre utaló nyomot?