1506. Bajban a magyar óriásnyúl
Mentsük meg a magyar óriásnyulat! A segélykiáltást a fajta tenyésztőinek országos egyesülete tette közzé. Nem hatástalanul, mert szerencsére egyre többen foglalkoznak a tenyésztésével.
Mentsük meg a magyar óriásnyulat! A segélykiáltást a fajta tenyésztőinek országos egyesülete tette közzé. Nem hatástalanul, mert szerencsére egyre többen foglalkoznak a tenyésztésével.
Még néhány évvel ezelőtt, ha valaki szintetikus mérgek nélkül szerette volna megtermelni családja számára a zöldségféléket, esetleg gyümölcsöket, akkor tulajdonképpen csak a „természet jóindulatában” bízhatott. Mára szerencsére elég sok megoldás áll rendelkezésre a vegyszermaradékok nélküli, egészséges, tápértékben gazdag élelmiszer megtermesztéséhez. Az alábbiakban összefoglalnám a lehetőségeket.
A húsok finomabbak, porhanyósabbak lesznek, ha, pácoljuk őket. Most egy különleges páclét mutatunk csirke-, és pulykahúshoz.
Az utóbbi hónapokban több helyen is feltűnt a faj 2 képviselője, de nem gondoltuk volna, hogy egyikük épp a fővárosban köt ki. Feltehetően a Duna vonzotta Budapestre, táplálkozó területein befagytak a vizek, a komoly hótakaró miatt nem jut táplálékhoz.
A nyílgyökér az egyik legszebb dísznövények egyike, de sajnos szobában való tartáshoz kevésbé ellenálló. Sokszor összetévesztik a CALATEA-val, de különbözik tőle a kisebb mérete (ritkán haladja meg a 25-30 cm) valamint a kúszó hajtások lassú növekedése miatt.
Szép kis növényke! Valószínűleg párahiány miatt száradnak a levélcsúcsok. Nem kell többször locsolni, hanem naponta egy-kétszer állott vízzel permetezze a leveleket.
Igen, kiteheti.
A tuják levele megperzselődött. De helyre fog jönni, locsolni és tápoldatozni kell. A nagyon megégett, sérült részt nyugodtan vágják le.
A murvafürtöt dugványgyökereztetéssel lehet szaporítani. Erre a tavasz a legmegfelelőbb időszak, amikor a levágott félfás ágakat tőzeggel kevert homokba tűzzük, és átlátszó fóliával vagy üveglappal takarjuk. A nyár végén lemetszett, arasznyi méretű, fás ágak is jól gyökeresednek. Fűtött télikert talajába csak akkor érdemes kiültetni, ha elegendő hely áll rendelkezésre, mert egy szezon alatt több méteres bokorrengeteggé fejlődik, minden más növényt elnyomva. Neveljük inkább dézsában vagy nagyobb cserépben, amelyet télen világos ablak elé, 5-15 fok közötti hőmérsékletű helyiségbe teszünk. Ekkor már csak nagyon megfontoltan öntözzük. Napos, szélvédett helyen edénybe ültethető növény, télen 8-10 °C-os helyiségben átteleltethető. A huzatot nehezen viseli. Nyáron bőven, télen ritkábban locsoljuk, csak a kiszáradás ellen óvjuk. (Ha a murvafürt kevés virágot hoz, locsolóvíz megvonásával serkenthetjük ékesebb formára). 2-3 évenként ültessük át, általános virágföldbe, ilyenkor kíméletesen metsszük is vissza. Idősebb növényeket kössük támasztékhoz. Lehetőleg lágy vízzel locsoljuk, és hetente tápoldatozzuk. Szaporítható fejdugványozással, de elég nehezen gyökeresedik.
A hőségben nehezen viselik a vízhiányt és a száraz talajt. Meghálálják a napi frissítő öntözést és a levelek lemosását is. A nyáron is cserépben tartott pálmákat állítsuk kéthetente vízzel telt nagy edénybe, így a földjük vízzel telítődik. Zuhanyozhatjuk is őket. Télen más a helyzet, ritkábban kell öntözni, és hűvösebb helyen kell tartani (8-15 °C). Ha erre nincs mód, a nyári tartásmódot folytassuk. A szobában télen világos vagy félárnyékos helyen tartsuk, különben a napsugarak levélperzselést okozhatnak. A káliumhiány a homokos talajon nevelt pálmáknál gyakori, és ritkábban fordul elő konténeres nevelésnél. A legelterjedtebb az összes hiánybetegség közül. A kálium műtrágyák rendszeres használatával meg lehet akadályozni a tüneteket. A homokos talajok esetében a szabályozott leadású készítmények jóval hatékonyabbak, mint a vízben oldható káliumforrások. A kálium műtrágyák használata esetén korrigálni szükséges a magnéziumszintet is, amely a pálmaféléknél általánosságban 3:1 arányú K:Mg szintet jelent.