1506. Bajban a magyar óriásnyúl
Mentsük meg a magyar óriásnyulat! A segélykiáltást a fajta tenyésztőinek országos egyesülete tette közzé. Nem hatástalanul, mert szerencsére egyre többen foglalkoznak a tenyésztésével.
Mentsük meg a magyar óriásnyulat! A segélykiáltást a fajta tenyésztőinek országos egyesülete tette közzé. Nem hatástalanul, mert szerencsére egyre többen foglalkoznak a tenyésztésével.
Még néhány évvel ezelőtt, ha valaki szintetikus mérgek nélkül szerette volna megtermelni családja számára a zöldségféléket, esetleg gyümölcsöket, akkor tulajdonképpen csak a „természet jóindulatában” bízhatott. Mára szerencsére elég sok megoldás áll rendelkezésre a vegyszermaradékok nélküli, egészséges, tápértékben gazdag élelmiszer megtermesztéséhez. Az alábbiakban összefoglalnám a lehetőségeket.
A húsok finomabbak, porhanyósabbak lesznek, ha, pácoljuk őket. Most egy különleges páclét mutatunk csirke-, és pulykahúshoz.
Az utóbbi hónapokban több helyen is feltűnt a faj 2 képviselője, de nem gondoltuk volna, hogy egyikük épp a fővárosban köt ki. Feltehetően a Duna vonzotta Budapestre, táplálkozó területein befagytak a vizek, a komoly hótakaró miatt nem jut táplálékhoz.
A nyílgyökér az egyik legszebb dísznövények egyike, de sajnos szobában való tartáshoz kevésbé ellenálló. Sokszor összetévesztik a CALATEA-val, de különbözik tőle a kisebb mérete (ritkán haladja meg a 25-30 cm) valamint a kúszó hajtások lassú növekedése miatt.
Készítsen permetlevet Decis vagy Fendona nevű rovarölő szerből. Keverjen hozzá szappanlevet is, ami gátolja a tapadást, ezzel permetezze meg a növényt. Zuhanyoztatni sem árt és tápoldatra is szüksége lesz, a virágzás beindítása miatt.
Üdvözlöm! Az encián (Solanum rantonettii) tavasztól-őszig szaporítható, hajtásdugványozással. A kb. 5-10 cm-es dugványokat úgy kell a szaporító közegbe rakni, hogy a szár magvastagodott része (nódusz) alatt fél cm-el készítsünk metszlapot éles késsel, vagy ollóval. Az alsó levelekek csípjük le, és esetleg a vágásokat gyökeresedési hormonba márthatjuk, ami bárhol beszerezhető (alfa naftil ecetsav). A dugványokat tőzegbe, vagy perlit-tőzeg keverékébe tegye, és mindig legyen nedves a közeg. 25 °C-fok körül néhány hét alatt kigyökeresednek a dugványok. A már kész növénykéket el lehet ültetni kb. 10 cm-es cserépbe. A növény minden része egyébként mérgező!
Ennek nagyon kell örüli! Mert szobai körülmények között általában nem virágzik, így levéldísznövényként szülőhazáján kívül az "esernyőfa" nevet ragasztották rá. A levélnyeleken a kéz ujjaihoz hasonló, ernyőszerűen elhelyezkedő levelei fényesek, bőrszerűek, sötétzöldek vagy sárgán foltosak. A fiatal növényeken 4-5 levélke, míg az idős, fejlett példányokon 12 vagy több levélke ül.
Ha a szavatossága még nem járt le, akor igen.
Üdvözlöm! Én úgy érzem, hogy a talaj lehet a fő okozója a tüneteknek. Szerintem Ön agyagos, kötöttebb talajú helyen lakik, mert ez a talajtípus produkál ilyen tüneteket. Az ibolyafa (Tibouchina urvilleana) egyébként is laza és savanyú talajt igényel. Azt javaslom, hogy ássa körbe legalább 20-25 cm szélesen a gyökérlabda körül és töltse fel tőzeg és komposztált marhatrágya keverékével. A kötött talajon egyébként a gyökerek el kezdenek rothadni, illetve gombásodni. A tőzeg 3-4 szer annyi legyen, mint a trágya. Minden nap kell öntözni, főleg nyáron, de ne álljon vízben! Tavasszal alaposan vágja vissza, amint a rügyek el kezdtek hajtani. Jövőre biztosan rende fog jönni!