1506. Bajban a magyar óriásnyúl
Mentsük meg a magyar óriásnyulat! A segélykiáltást a fajta tenyésztőinek országos egyesülete tette közzé. Nem hatástalanul, mert szerencsére egyre többen foglalkoznak a tenyésztésével.
Mentsük meg a magyar óriásnyulat! A segélykiáltást a fajta tenyésztőinek országos egyesülete tette közzé. Nem hatástalanul, mert szerencsére egyre többen foglalkoznak a tenyésztésével.
Még néhány évvel ezelőtt, ha valaki szintetikus mérgek nélkül szerette volna megtermelni családja számára a zöldségféléket, esetleg gyümölcsöket, akkor tulajdonképpen csak a „természet jóindulatában” bízhatott. Mára szerencsére elég sok megoldás áll rendelkezésre a vegyszermaradékok nélküli, egészséges, tápértékben gazdag élelmiszer megtermesztéséhez. Az alábbiakban összefoglalnám a lehetőségeket.
A húsok finomabbak, porhanyósabbak lesznek, ha, pácoljuk őket. Most egy különleges páclét mutatunk csirke-, és pulykahúshoz.
Az utóbbi hónapokban több helyen is feltűnt a faj 2 képviselője, de nem gondoltuk volna, hogy egyikük épp a fővárosban köt ki. Feltehetően a Duna vonzotta Budapestre, táplálkozó területein befagytak a vizek, a komoly hótakaró miatt nem jut táplálékhoz.
A nyílgyökér az egyik legszebb dísznövények egyike, de sajnos szobában való tartáshoz kevésbé ellenálló. Sokszor összetévesztik a CALATEA-val, de különbözik tőle a kisebb mérete (ritkán haladja meg a 25-30 cm) valamint a kúszó hajtások lassú növekedése miatt.
Amennyiben valóban felálló hajtásrendszerű fuksziát vásárolt, akkor minden bizonnyal az az un. Hosszúcsövű fukszia (Fuchsia fulgens), amely Mexikóból származó fegyérzékeny félcserje. Szereti a bőséges vízellátást, a jó tápanyagellátottságot. A csüngő ágú fuksziánál jobban bírja a napos helyet. <p>Hűvös, világos helyen átteleltetve egyre nagyobb dézsás növény nevelhető belőle. Májustól szeptemberig hozza csoportokban álló csöves virágait. <p>A fuksziáról bővebben olvashat az alábbi cikkünkben:
Sajnos saját tapasztalatból magam sem tudok jó megoldást a gyanta problémára, de édesapám szerint az alkohol vagy a benzin az segíthet, míg édesanyám a kést ajánlotta.
Több szempontot is figyelembe kell vennünk telepítés előtt. Hagyományos telepítés esetén azt kell figyelnünk, hogy 4-5 év múltán, amikorra teljesen kifejlődnek cserjéink, addigra érjenek össze. Ez a nagy termetű növények esetén 1,5-1,8 m; alacsony termetűeknél 0,6-1 m tőtávolságot jelent. <p>Intenzív telepítés esetén (pl. öntözött magánkertben) ennél sűrűbben is ültethetjük növényeinket, hogy maximum 2 év alatt összeérjenek. ( A tőtávolság itt 1,2-0,5 m között változik.) A telepítés utáni évben rendszeresen gyomlálni és öntözni kell, később a lomb zárodását követően a fenntartási munka minimálisra csökken. Érdemes első évben mulcsot szórni a csupaszon maradt talajra, az megakadályozza a gyommagvak kelését és nedvesen tartja a föld felszínét. <p> További információkat talál alábbi cikkeinkben:
A félárnyékot kedvelő, viszonylag igénytelen növények közé tartozik a sugárarália (Schefflera actinophylla). ugyancsak az eddzett növények közé tartozik a viszonylag apró levelű csüngőágú fikusz (Ficus benjamina). Az anyósnyelvről és a kukoricalevélről bőveben is olvashat alábbi cikkeinkben:
A félárnyékot és szárazságot is elviselő növények közé tartozik a sugárarália (Scheffrela actinophylla) és a viszonylag apró levelű csüngőágú fikusz (Ficus benjamina). További két növényről bővebben is olvashat az alábbi két cikkünkben!