1506. Bajban a magyar óriásnyúl
Mentsük meg a magyar óriásnyulat! A segélykiáltást a fajta tenyésztőinek országos egyesülete tette közzé. Nem hatástalanul, mert szerencsére egyre többen foglalkoznak a tenyésztésével.
Mentsük meg a magyar óriásnyulat! A segélykiáltást a fajta tenyésztőinek országos egyesülete tette közzé. Nem hatástalanul, mert szerencsére egyre többen foglalkoznak a tenyésztésével.
Még néhány évvel ezelőtt, ha valaki szintetikus mérgek nélkül szerette volna megtermelni családja számára a zöldségféléket, esetleg gyümölcsöket, akkor tulajdonképpen csak a „természet jóindulatában” bízhatott. Mára szerencsére elég sok megoldás áll rendelkezésre a vegyszermaradékok nélküli, egészséges, tápértékben gazdag élelmiszer megtermesztéséhez. Az alábbiakban összefoglalnám a lehetőségeket.
A húsok finomabbak, porhanyósabbak lesznek, ha, pácoljuk őket. Most egy különleges páclét mutatunk csirke-, és pulykahúshoz.
Az utóbbi hónapokban több helyen is feltűnt a faj 2 képviselője, de nem gondoltuk volna, hogy egyikük épp a fővárosban köt ki. Feltehetően a Duna vonzotta Budapestre, táplálkozó területein befagytak a vizek, a komoly hótakaró miatt nem jut táplálékhoz.
A nyílgyökér az egyik legszebb dísznövények egyike, de sajnos szobában való tartáshoz kevésbé ellenálló. Sokszor összetévesztik a CALATEA-val, de különbözik tőle a kisebb mérete (ritkán haladja meg a 25-30 cm) valamint a kúszó hajtások lassú növekedése miatt.
Kedves Téglásiné! Jól tűri a száraz levegőt, huzatot, a vízmentes időszakokat, ragyogó napsütést. Télen azonban elpusztul, ha huzamosabb ideig túlöntözik. A baj megelőzéseképp neveljük inkább égetett agyagcserépben, ami felszívja és elpárologtatja a felesleges vizet. Szélesebb, laposabb tálba ültessük, amelyet néhány év alatt benő. 60-80 cm magasságot ér el. B típusú virágföldet kíván. Az alacsony hőmérséklet, a hideg vizes öntözés, a tavaszi erős napsütés a levelek kifakulását, elvizenyősödését, és elhalását, valamint gyökérpusztulást okoznak. Ha a növény töve elrothad, és tőből kidől, a növény megfázott, a tünet magas páratartalmú helyen, túlöntözéskor, nagy hőingadozás esetében lép fel. A túlöntözés levélfoltosodást is okozhat. Hasonló tünetek jelentkezhetnek fényhiány esetén is.
Kedves Érdeklődő, sok ilyen van: rebarbara, a torma, póréhagyma, sóska, bimbóskel, kelkáposzta és a petrezselyem, saláta, hagyma.
Kedves Érdekéődő! Úgy olvasom itt több probléma is van: Az egyenletes fejlődés érdekében a legjobb a sárkányfa számára a félárnyékos hely, ahol a növényt közvetlen napfény csak a nap leghidegebb óráiban éri. Szerintem egyszerűen túlöntözi, de nincs kép, az segítene. A talajt tartsuk nyirkosan, de kerüljük a túlzott öntözést is, mindig hagyjuk a földjét száradni pár napig két öntözés között. Túlöntözéskor könnyen megindulhat a gyökérrothadás. A téli hónapokban kevesebbet öntözzük, főként, ha a hőmérséklet nagyon alacsony. A sárkányfa kedveli a párás levegőt. Helyezzük cserepét agyaggolyókkal teli tálcára. Rendszeresen permetezzük vízzel, ügyelve, hogy a levelei megszáradjanak, mielőtt közvetlen napfény éri őket. Érzékeny a takácsatkára és az üvegházi molytetűre. Fény hiányában és hűvös száraz helyen a levelek csúcsa elszárad. Ha a sárkányfa túl kevés fényt kap csökkenhet a levelek színének intenzitása.A hirtelen levélhullás a szárazságnak a vízhiánynak vagy a nedvességhiánynak köszönhető.
Tisztelt Kérdező! A rendelkezésre álló korlátozott képi információ alapján a növény nagy valószínűséggel a rubus arcticus fajhoz tartozik, termése ehető. Ahogy korábban írtam, a növény virágáról, vagy érett terméséről készített kép biztosabb behatárolásra adna lehetőséget, ezért ha a későbbiek folyamán tud ilyet küldeni, szívesen pontosítanám a meghatározást.Tisztelettel: Mezős Balázs
Kedves Érdeklődő! Jó lett volna egy kép a karácsonyi kaktuszról, így nehéz. Annyi biztos, hogy a nyugalmi időszak elmúltával (bimbók megjelenésekor) öntözni kell bőven. Ha a csapvíz kemény, akkor használjunk esővizet. Két öntözés között hagyjuk a talaját kissé kiszáradni.Valamint nem elég öntzni, magas páratartalomra van szüksége, ezért gyakran permetezzük a leveleket, a cserepet pedig állítsuk nedves kavicsrétegre. A diffenbachia nedve, amely a szárban és levélben van, valóban mérgező, szembe és szájba kerülve gyulladást okozhat. Ezért terjedt el róla a hír nem alaptalanul, de ha a gyermeket megtanítjuk arra hogy csak azt a zöldet egye meg amit mi adunk, akkor talán nem kell kidobni szép növényünket. Mindenesetre ha daraboljuk a diffenbachiát érdemes azt kesztyűben végezni