1506. Bajban a magyar óriásnyúl
Mentsük meg a magyar óriásnyulat! A segélykiáltást a fajta tenyésztőinek országos egyesülete tette közzé. Nem hatástalanul, mert szerencsére egyre többen foglalkoznak a tenyésztésével.
Mentsük meg a magyar óriásnyulat! A segélykiáltást a fajta tenyésztőinek országos egyesülete tette közzé. Nem hatástalanul, mert szerencsére egyre többen foglalkoznak a tenyésztésével.
Még néhány évvel ezelőtt, ha valaki szintetikus mérgek nélkül szerette volna megtermelni családja számára a zöldségféléket, esetleg gyümölcsöket, akkor tulajdonképpen csak a „természet jóindulatában” bízhatott. Mára szerencsére elég sok megoldás áll rendelkezésre a vegyszermaradékok nélküli, egészséges, tápértékben gazdag élelmiszer megtermesztéséhez. Az alábbiakban összefoglalnám a lehetőségeket.
A húsok finomabbak, porhanyósabbak lesznek, ha, pácoljuk őket. Most egy különleges páclét mutatunk csirke-, és pulykahúshoz.
Az utóbbi hónapokban több helyen is feltűnt a faj 2 képviselője, de nem gondoltuk volna, hogy egyikük épp a fővárosban köt ki. Feltehetően a Duna vonzotta Budapestre, táplálkozó területein befagytak a vizek, a komoly hótakaró miatt nem jut táplálékhoz.
A nyílgyökér az egyik legszebb dísznövények egyike, de sajnos szobában való tartáshoz kevésbé ellenálló. Sokszor összetévesztik a CALATEA-val, de különbözik tőle a kisebb mérete (ritkán haladja meg a 25-30 cm) valamint a kúszó hajtások lassú növekedése miatt.
A betegséget úgy hívják, hogy a kajszi sztigminás betegsége. A gyümölcsön 1-2 mm átmérőjű lilás-piros foltok jelennek meg, amelyek idővel elparásodnak. <p>A fertőzési források a beteg levelek és vesszők, ahol a gomba áttelel. A gomba számára a hűvös tavaszi időjárás a kedvező, ilyenkor mindenképpen számítanunk kell megjelenésére. <p>Metszés során távolítsuk el a beteg vesszőrészeket (kb. 1 cm hosszú ovális, lila udvarú foltok a vesszőkön). Védekezni ellene az elengedhetetlen lemosó permetezésen túl, a virágzás előtt és után végzett kaptán, folpet vagy difenokonazol hatóanyagú szerekkel javasolt.
A mexikói származású madársóskát (Oxalis deppei) négylevelű lóherére emlékeztető levelei miatt valóban szerencse jelképének tartják. <p>A mi teleinket nem vészeli át, ezérz ősszel gumóját ki kell szedni a földből és száraz, hűvös helyen át kell telelteni. Tavasszal a fagyok elmúltával cserépbe vagy még inkább kertünk félárnyékos, nedves részébe ki kell ültetni. Sarjgumókról szaporítható. Szereti a bőséges öntözést, a virágzása alatt pedig a heti tápoldatozást.
Az ön kertjében előforduló bogár a Polyphylla fullo - csapó vagy kalló cserebogár. A legnagyobb termetű cserebogár fajunk, ennek ellenére messze nem olyan veszélyes mint májusi rokona. <p>Védekezni csak homokos területen ajánlott frissen telepített szőlőkben és gyümölcsösökben, ahol 4 évig feljődő lárvája komoly gondokat okozhat rágásával. <p>A kifejlett bogarat barna alapon fehér márványos rajzolat borítja amely finom pikkelyszőrökből alakul ki. Potrohvégét a szárnyfedőhöz dörzsölve cirpel. Imágója június-júliusban 3-4 héten át rajzik, késő délután repül, fák és bokrok lombját rágja. Komoly problémát rágcsálása nem okoz, embert pedig nem harap. <p>Személy szerint nagyon kedvelem e bogarat, bár igaza van abban, ha találkoznék vele magam is nagyon megijednék tőle.
Valószínű hogy a menyéthez hasonló nyest osont be önökhöz. A nyest káros és vérengző. Nemcsak éhségből pusztít, hanem azért is, hogy meleg vérüket kiszivhassa. Éles karmaivel mindenhova fölmászik, nyulánk testével pedig a legkisebb hasadékon is keresztül tud jutni, Többnyire éjjel jár zsákmánya után. Elriasztásukra petróleumba vagy kátrányba áztatott rongyok elhelyezése lehet nem túl tiszta megoldás. Nyugaton már gyártanak nyest elleni aeroszolt is.
A cikász vagy szágópálma (Cycas revoluta) lassú fejlődésű növényfaj, viszont meleg, napfényes helyen új leveleket fejleszt, melyek természetes módon nagyobbak, mint az előzőek. Nagyon idős példányoknál ez akár az 1 m-t is elérheti. Friss hajtások megjelenésekor érdemes tápoldatozni növényünket. <p>Télen 12-15°C-on, mérséklet öntözéssel teleltessük.