1506. Bajban a magyar óriásnyúl
Mentsük meg a magyar óriásnyulat! A segélykiáltást a fajta tenyésztőinek országos egyesülete tette közzé. Nem hatástalanul, mert szerencsére egyre többen foglalkoznak a tenyésztésével.
Mentsük meg a magyar óriásnyulat! A segélykiáltást a fajta tenyésztőinek országos egyesülete tette közzé. Nem hatástalanul, mert szerencsére egyre többen foglalkoznak a tenyésztésével.
Még néhány évvel ezelőtt, ha valaki szintetikus mérgek nélkül szerette volna megtermelni családja számára a zöldségféléket, esetleg gyümölcsöket, akkor tulajdonképpen csak a „természet jóindulatában” bízhatott. Mára szerencsére elég sok megoldás áll rendelkezésre a vegyszermaradékok nélküli, egészséges, tápértékben gazdag élelmiszer megtermesztéséhez. Az alábbiakban összefoglalnám a lehetőségeket.
A húsok finomabbak, porhanyósabbak lesznek, ha, pácoljuk őket. Most egy különleges páclét mutatunk csirke-, és pulykahúshoz.
Az utóbbi hónapokban több helyen is feltűnt a faj 2 képviselője, de nem gondoltuk volna, hogy egyikük épp a fővárosban köt ki. Feltehetően a Duna vonzotta Budapestre, táplálkozó területein befagytak a vizek, a komoly hótakaró miatt nem jut táplálékhoz.
A nyílgyökér az egyik legszebb dísznövények egyike, de sajnos szobában való tartáshoz kevésbé ellenálló. Sokszor összetévesztik a CALATEA-val, de különbözik tőle a kisebb mérete (ritkán haladja meg a 25-30 cm) valamint a kúszó hajtások lassú növekedése miatt.
A jelenség a növénynek nem káros. Sok sikert a továbbneveléséhez!
Tisztelt Kertbarát! A képeken a peronoszpóra betegség kezdeti (sárgulás) és végső (barnulás) stádiuma látható. A bor és csemegeszőlő peronoszpórája megtámadja a dísznövényként használt vadszőlőt (Parthenocissus) is. Az ide csapadékos párás meleg nyár sajnos kedvezett ennek a betegségnek és ezért a szőlőtermesztők is sokat védték permetezéssel a szőlőiket. Ezt a vadszőlőt a borszőlőhöz hasonlóan a következő gombaölő szerekkel lehet megvédeni: Bordói lé, Dithane M-45, Rézoxiklorid 50WP, Vitra Rézhidroxid. Jó kertészkedést! Mezős Balázs kertészmérnök növényvédelmi szakmérnök www.aleonkert.hu
Kedves Érdeklődő! Sokakban felmerül a kérdés ilyenkor, hogy szenzációs vagy normális dolog, ha ősszel tavaszi virágokat látunk? Milyen időjárási és biológiai okokból nyílik novemberben az ibolya? A sajtóban és a hétköznapi emberek tapasztalatai közt is fel-feltűnik minden ősszel az egyébként tavaszi növények októberi, novemberi virágzásáról szóló „szenzációs” hír, manapság bulvár oldalról egyre inkább a globális felmelegedést, az időjárás összezavarodását megerősítő eseményként. Gyerekkoromban, ami több évtizeddel ezelőtt volt, egy ibolyával benőtt domboldal közelében laktunk, tavasszal lila volt a domb, de nem volt olyan ősz, hogy legalább egy-egy csokorral ne szedtem volna belőle a nagymamámnak. A jelenség, ha nem is kimondottan gyakori, de semmiképp sem számít különlegességnek! Aki napi kapcsolatban él a természettel, annak majdnem hétköznapi esemény decemberben aranyvessző virágaira hulló havat csodálni, novemberben ibolyát látni, októberben orgonát szagolni. Kétségkívül vannak olyan őszi időjárási helyzetek, amikor többfelé láthatunk tavaszi virágokat, s ilyenkor kerülnek elő a „szenzációs képek” a sajtóban. Növényeink itt, a mérsékelt égövön a következő körülmények hatására kezdenek virágzásba:- virágzás előtti hidegebb, esetleg különösen csapadékszegény időszak- nappalok megfelelő hossza A tavaszi virágzást hosszabb, hideg időszak előzi meg (tél), amikor az évelő növények pihennek, teljesen minimálisra csökkentik életfunkcióikat, nedvkeringésüket, megelőzve ezzel azt, hogy a hideg miatt szöveteik károsodjanak (a víz fagyása során szétroncsolja a sejtfalakat, vékony szöveteket). Ilyenkor nem is tudnak a talajból nedvességet felvenni, hisz a víz ott is meg van fagyva. Mélyebb gyökerű fák persze képesek, de csak nagyon mérsékelt mennyiségben, hiszen hiányzik a nedvkeringést elindító lombozat. (A talajban lévő vízre kifejtett szívóhatást többek közt az segíti elő, hogy a növények a leveleiken keresztül vizet párologtatnak el.)
Kedves Örsi G! Látatlanban ezt nagyon nehéz megmondani. Mivel a nyár nagyon csapadékos volt (és jelenleg is az az idő) ezért elképzelhető, hogy lisztharmat megtámadta a növényt, amire ilyen időjárási viszonyok között hajlamosak. A termés a virágból lesz, ezért lehet hogy esetleg valami fizikai behatás érte-letörött a virág, de a meztelen csigák is szeretik. Én valami virágzás utáni gomba betegségre (lisztharmat) gyanakszom.
Tisztelt Kertbarát! A képen a Medinillan a kálium hiány tünetei fedezhetők fel az idősebb alsó leveleken a levélhegye irányából klorotikus tünet mutatkozik a levélnyél irányában. A növényt érdemes lenne egy nagyobb cserépbe tápanyag dús talajba átültetni, valamint Fitohorm 39 K kálium túlsúlyos tápoldattal megöntözni. Jó kertészkedést! Mezős Balázs kertészmérnök növényvédelmi szakmérnök www.aleonkert.hu