1711. Konyhakiállítás – Mindenkit megfőz!
Szeretné, ha konyhabútora Marilyn Monroe-t vagy egy párizsi látképet ábrázolna? Szívesen főzne együtt a legjobb éttermek konyhafőnökeivel? Régóta keresi a tökéletes robotgépet?
Szeretné, ha konyhabútora Marilyn Monroe-t vagy egy párizsi látképet ábrázolna? Szívesen főzne együtt a legjobb éttermek konyhafőnökeivel? Régóta keresi a tökéletes robotgépet?
Sokan az erős és széles spektrumú vegyszerek bevetése helyett azért szívesebben próbálkoznak kíméletes, természetes alapanyagú szerekkel a kártevők, és kórokozók elpusztítására. Ezért érdemes visszanyúlni nagyszüleink módszereihez, akik különböző növények főzeteivel próbálták elpusztítani kártevőket és megelőzni a fertőzéseket a kertben. Tegyük hozzá, hogy sikeresen. Lássunk néhány régi módszert!
Akinek kertje van, az egészen biztosan szeretne egy sziklakertet is. Bármily kicsi is, de legyen, mert a virágokkal, gyógy,-és fűszernövényekkel teli kis sziget nagyon feldobja a kertünk hangulatát. Vagy az előkertünkét. Lássunk hozzá!
A Goji bogyó gyógyhatásairól már írtunk. Akik ismerik, tudják, hogy szinte csodaszernek számít az egészségmegőrzés szempontjából. A Goji bogyóból készült termékek ugyan beszerezhetők a gyógynövény szaküzletekben, de a legjobb mégis a saját termés, vagyis ha a kertünkben is van ebből a csodás növényből.
A Gulan tulajdonképp nem más, mint egy cserépben nevelhető gyógyszer. Elég néhány levelét naponta teának, vagy salátába felhasználni, már érezhető a gyógyhatása. Mindemellett dekoratív kúszónövény a szobánkba, a télikertbe, a balkonra, vagy a teraszra.
A kép alapján egyértelműen nem látszik hogy pontosan melyik, de úgy tűnik, hogy a diófa kérgét egy kártevő támadta meg. Legfontosabb teendő tavaszra marad, mindenképp télvégi lemosó permetezésben kell részesíteni a fát, a felnyílt kérget kefével érdemes lekaparni előtte, hogy a permetlé ott is teljesen beborítsa a fát.
A szelídgesztenye valóban jobban termékenyül, ha nem csak egy, hanem több példányát ültetjük kertünkbe. A szelídgesztenye egyivarú (virága csak vagy női vagy hímvirág), és egylaki (tehát mind a női, mind hím megtalálható egy fán). Viszont gyakran előfordul, hogy az egyik hamarabb virágzik, mint a másik (nőelőző), és így a kívánt megporzás elmarad. Ültetvényekben 4-5 soronként szoktak egy pollenadó fajtát ültetni.
A klíviát viszonylag ritkán kell átültetni, ilyenkor tápanyagban gazdag virágföldet válasszunk számára. A klíviát a tövétől óvatosan leválasztott erős sarjakról lehet szaporítani, vigyázva, hogy törékeny gyökereiből minnél többet megóvjunk. Legjobb időpont erre a virágzás után, tavasszal adódik, mikor könnyen begyökeresednek a sarjak. Mindenképp érdemes megpróbálkozni a levágott gyökerű sarj átültetésével is, de nem biztos hogy túl fogja élni a beavatkozást.
Sajnos kimondottan hibiszkuszról szóló könyvet nem ismerek, de mint gyakori szoba-, illetve dézsás növény a legtöbb ilyen témájú könyvben szerepelni szokott.
Fagyérzékenysége miatt valószínű, hogy nem elterjed nálunk ez a fajta, de érdemes lenne megpróbálni Kerti címtárunk Díszfaiskolai termesztőitől vagy kértészeteitől egy árajánlatot kérni, hátha ők termesztenek vagy forgalmaznak hasonló fajtát.