1711. Konyhakiállítás – Mindenkit megfőz!
Szeretné, ha konyhabútora Marilyn Monroe-t vagy egy párizsi látképet ábrázolna? Szívesen főzne együtt a legjobb éttermek konyhafőnökeivel? Régóta keresi a tökéletes robotgépet?
Szeretné, ha konyhabútora Marilyn Monroe-t vagy egy párizsi látképet ábrázolna? Szívesen főzne együtt a legjobb éttermek konyhafőnökeivel? Régóta keresi a tökéletes robotgépet?
Sokan az erős és széles spektrumú vegyszerek bevetése helyett azért szívesebben próbálkoznak kíméletes, természetes alapanyagú szerekkel a kártevők, és kórokozók elpusztítására. Ezért érdemes visszanyúlni nagyszüleink módszereihez, akik különböző növények főzeteivel próbálták elpusztítani kártevőket és megelőzni a fertőzéseket a kertben. Tegyük hozzá, hogy sikeresen. Lássunk néhány régi módszert!
Akinek kertje van, az egészen biztosan szeretne egy sziklakertet is. Bármily kicsi is, de legyen, mert a virágokkal, gyógy,-és fűszernövényekkel teli kis sziget nagyon feldobja a kertünk hangulatát. Vagy az előkertünkét. Lássunk hozzá!
A Goji bogyó gyógyhatásairól már írtunk. Akik ismerik, tudják, hogy szinte csodaszernek számít az egészségmegőrzés szempontjából. A Goji bogyóból készült termékek ugyan beszerezhetők a gyógynövény szaküzletekben, de a legjobb mégis a saját termés, vagyis ha a kertünkben is van ebből a csodás növényből.
A Gulan tulajdonképp nem más, mint egy cserépben nevelhető gyógyszer. Elég néhány levelét naponta teának, vagy salátába felhasználni, már érezhető a gyógyhatása. Mindemellett dekoratív kúszónövény a szobánkba, a télikertbe, a balkonra, vagy a teraszra.
Az Ön által felvázolt megoldásnál talán egyszerűbb, ha a talaj lúgosságát savanyú kémhatású talajjavító anyagok bekeverésével csökkenti pl. savanyú kémhatású műtrágyákkal, tőzeggel, homokkal.<p>Az is egy megoldás lehet, ha a talajt kitermeli a növények helyén és a gödröket savanyú kémhatású anyaggal, pl. osli tőzeggel tölti fel. Ez azonban csak addig hatásos, amíg a gyökerek el nem érik az eredeti talajt.<p> Én azt javaslom, hogy mégis inkább válasszon mészkedvelő növényeket pl. fügét, rózsát, mandulát.
A csirketelepről származó ürülék és a fák betegsége között elvileg lehet összefüggés. A vizeletben található K- és H-ionok kiszoríthatják a talajból a Mg-ionokat, ami által a növények mutathatnak Mg-hiányos tüneteket. <p>A Mg a klorofill egyik alkotórésze, a fotoszintézis folyamatában nélkülözhetetlen. Az Ön által leírt tüneteket is okozhatja a Mg-hiány: a gyümölcsök aprók, gyenge minőségűek, s idő előtt lehullnak. A Mg-hiánytünet kezdete azonban az, hogy a hosszú vegetatív hajtások idősebb, alsó levelein az erek közötti levélrészek halvány sárgák lesznek, az erek melletti szövetrészek viszont zöldek maradnak. Erős hiány esetén a leveleken a foltok összeolvadnak, a levelek besodródnak, lehullanak. Magnézium-hiányra az alma érzékeny. Ha ezeket a tüneteket tapasztalta, akkor talán ezzel lehet a gond. <p>Mindenképpen javaslom a talajtani és a növények levél analitikai vizsgálatát. Csak az eredmények ismeretében lehet bármilyen következtetést levonni.
Az articsóka középkötött, jó vízgazdálkodású talajt szeret. Tápanyagigényes. Tőosztással és magvetéssel szaporítják. Ápolásában nagy hangsúlyt kell fektetni a gyomirtásra és a talajtakarásra, hogy talaja mindig kellően nedves legyen. Hidegtűrő, de a kemény fagyokat nem bírja, ezért földdel és szalmával takarjuk be télen a töveket. Betakarítani akkor lehet, ha a belső, ún. "szívlevelek" már húsosak, s még nem nyílt szét a bimbó. Az articsóka termesztéséről többet is megtudhat az alábbi cikkből.
Annak, hogy rózsája levelei sárgultak több oka is lehet pl. gombás betegség. <br>A rózsatövek alá 8-10 cm vastagon terítse szét a mulcsanyagot, tavasszal a metszés után. Az érett istállótrágya egy ideális mulcsanyaga a rózsának, mivel azonkívül, hogy tápanyagforrást jelent számára, a talaj hőmérsékletének és nedvességének megőrzésében is hatásos.
Igen, vissza kell vágni. Amikor a tavaszi fagyok elmúltak leszedheti a téli takarást, majd vágja vissza az előző évi hajtásait!