1796. Ősszel vagy tavasszal kell metszeni a rózsát?
Ősszel felmerülhet bennünk a kérdés, mikor és hogyan metsszük meg a rózsát. Mutatjuk, mire kell figyelni.
Ősszel felmerülhet bennünk a kérdés, mikor és hogyan metsszük meg a rózsát. Mutatjuk, mire kell figyelni.
Tavaszi virághagymákat könnyű termeszteni, és kellemes látvány a színes virágok sokasága egy hosszú tél után. A gondoskodást a virághagymák egész évben tartó virágzással hálálják meg. Melyek a legellenállóbb virághagymák? Melyeket nem károsítanak állatok? Hogyan kell elültetni őket? Alább következnek a válaszok azokra a leggyakoribb kérdésekre, melyek a tavaszi virághagymák ültetésével, kiválasztásával és gondozásával kapcsolatosak.
A tavasz az egyik legszebb évszak, és Kent környezete nagyon sok szép látnivalót nyújt azoknak a látogatóknak, akik szeretik a szépet. Az első virágok a nárciszok és a kankalinok, majd a jácintok és a tulipánok , a szezon végére pedig megjelenik a rhododendron és annak fajtái (májusban). Alább következik egy rövid bemutató a legszebb kertekről. Kellemes utazást!
Ki ne ismerné a gyémántokat? Évszázadok óta, a gyémánt viselése a gazdagság, a hatalom és a szerelem szimbólumává vált. Hallhattak arról is, hogy “A gyémánt a nő legjobb barátja”- Azt mondják, hogy minden nő szeretett volna, vagy szeretne kapni élete szerelmétől egy gyémántot, legalább egyszer. A leghíresebbek ezen kövek közül azért különlegesek, mert ritka gyönyörűek, és mert mindegyiknek van egy története. Lássuk!
Tavasszal rengeteg a munka a kiskertekben. A növényvédelmi feladatok zöme erre az időszakra esik. Az áprilisi hűvös, csapadékos időjárás elősegítette a csonthéjasok virágzáskori moníliás megbetegedését. Ha a fertőzésnek nem szabunk idejében gátat, jelentős kihatása lehet a termésmennyiségre is.
Meg kell nézni a levelek fonákját, mert levéltetű is lehet. De ha nem talál semmilyen kártevőt, kórokozót, akkor csak több fényre van szüksége. Ha lehet kerüljön ki a teraszra úgy, hogy az első két hétben árnyékolva van a déli tűző nap elől.
Egészségesnek látszó zöld leveleket és bimbókat hullat? Vagy a levelek a szélükön megbarnulnak, besodródnak és ezután leesnek? A növény száraz levegőjű helyiségben van. Tegyük párásabb helyre a növényt, majd gyakrabban öntözzük. A Fuksziánál ne a virágokat és bimbókat permetezzük le, csak a zöld részeket.
Az ananász a laza, tőzeges, tápanyagban szegény talajt kedveli. Bőségesen öntözzük, 2-3 naponta. Nem bírja a túlöntözést, attól rothadásnak indul. Fényigénye nagy, a félárnyékot kedveli. Nem bírja a direkt napfényt. A hőigénye is nagy.
Igen,erősen valószínű, hogy a sok közvetlen fény az oka, ezenkívül az ablaküveg mögött általában nagyon erős a felmelegedés ami nullára csökkenti a páratartalmat és elégeti a leveleket is. Ezen nemzetség fajai kivétel nélkül tűző nap kerülők.
A „C” jelű virágföld kötött, de jó szerkezetű és vízháztartású, közömbös kémhatású /7pH/ keverék. De keverhetünk az általános, vagy B típusú virágföldhöz kevés szárított szarvasmarhatrágyát, leérett és pihentetett gombatrágyát és (vagy) Osmocotét, ami pontosan a hat hónapos vegetációs időszakra elegendő tápanyagot enged ki fokozatosan a földbe. Ilyenkor ültessük először tápszeres földbe az előző évi hajtásokból fejlődött növénykéinket is. Fontos, hogy az ilyen növényt egy kicsit szárítsuk ki, mert akkor könnyebb a művelet. Fektessük le és megemelve húzzuk le a cserepet a földlabdáról. Ez műanyag vagy kerámia cserépnél nem nehéz általában, agyagcserépnél már nehezebb, de fadézsánál maga a küzdelem. Ilyenkor akár néhány napos kiszárítás is ajánlatos és akkor is csak segédeszközzel, mondjuk kalapács vagy balta fokával tudjuk óvatosan leverni a dézsát, mert a gyökerek hozzánőnek a fához. Ha ezen a kiszedésen túl vagyunk, akkor a nagyon vastag és földnélküli gyökérzetből fűrésszel, ásóval, nagyobb késsel akár 5 - 10 centit is levághatunk a gyökérzet aljából, az oldalából, és a tetejéből is. A lényeg az, hogy azért maradjon valamennyi föld nélküli gyökérzet, amit egy kicsit meglazítunk és majd kényelmesen belenő az új földbe. Az összekevert, előkészített földet elterítjük a cserép alján, ráállítjuk a növényt és további földdel feltöltjük az oldalakat. Valami hosszú, keskeny szerszámmal, akár egy vastagabb egyenes ággal, vagy léccel tömörítjük az oldalakon a földet, a művelet vége felé óvatosan locsolgatjuk, ami szintén tömörít. És természetesen végül a tetejére is jusson bőven friss földből és locsoljuk meg az egészet. Így nyilván annyi új földet kaphat, amennyi gyökérzetet levágtunk, de ha nagyobb cserépbe tesszük, akkor a több friss föld több évre elegendő. Egyszer azonban mindenképpen elérjük a felső határt, és akkor úgy kétévenként csak ez a gyökérlevágós módszer alkalmazható. Ha már a legnagyobb méretű cserépnél tartunk, akkor lehetséges az átültetés helyett a megfelelő szintű folyamatos tápanyag-utánpótlásról gondoskodni. De azt is megtehetjük, mert a leanderek sok mindent kibírnak, hogy a nagyon nagy gyökérzettel és a több, vagy a nagyon elágazó tővel rendelkező növényeket kettő vagy akár több részre fűrészeljük és így kisebb cserepekbe ültetve még szaporíthatjuk is őket.