1796. Ősszel vagy tavasszal kell metszeni a rózsát?
Ősszel felmerülhet bennünk a kérdés, mikor és hogyan metsszük meg a rózsát. Mutatjuk, mire kell figyelni.
Ősszel felmerülhet bennünk a kérdés, mikor és hogyan metsszük meg a rózsát. Mutatjuk, mire kell figyelni.
Tavaszi virághagymákat könnyű termeszteni, és kellemes látvány a színes virágok sokasága egy hosszú tél után. A gondoskodást a virághagymák egész évben tartó virágzással hálálják meg. Melyek a legellenállóbb virághagymák? Melyeket nem károsítanak állatok? Hogyan kell elültetni őket? Alább következnek a válaszok azokra a leggyakoribb kérdésekre, melyek a tavaszi virághagymák ültetésével, kiválasztásával és gondozásával kapcsolatosak.
A tavasz az egyik legszebb évszak, és Kent környezete nagyon sok szép látnivalót nyújt azoknak a látogatóknak, akik szeretik a szépet. Az első virágok a nárciszok és a kankalinok, majd a jácintok és a tulipánok , a szezon végére pedig megjelenik a rhododendron és annak fajtái (májusban). Alább következik egy rövid bemutató a legszebb kertekről. Kellemes utazást!
Ki ne ismerné a gyémántokat? Évszázadok óta, a gyémánt viselése a gazdagság, a hatalom és a szerelem szimbólumává vált. Hallhattak arról is, hogy “A gyémánt a nő legjobb barátja”- Azt mondják, hogy minden nő szeretett volna, vagy szeretne kapni élete szerelmétől egy gyémántot, legalább egyszer. A leghíresebbek ezen kövek közül azért különlegesek, mert ritka gyönyörűek, és mert mindegyiknek van egy története. Lássuk!
Tavasszal rengeteg a munka a kiskertekben. A növényvédelmi feladatok zöme erre az időszakra esik. Az áprilisi hűvös, csapadékos időjárás elősegítette a csonthéjasok virágzáskori moníliás megbetegedését. Ha a fertőzésnek nem szabunk idejében gátat, jelentős kihatása lehet a termésmennyiségre is.
Az első és legfontosabb tudni való, hogy csak a három évnél fiatalabb muskátlikat érdemes teleltetni, ha a növényeink ennél idősebbek, érdemes inkább tavasszal lecserélni az állományt. A fiatal muskátlikat viszont több módszerrel is eltehetjük. Ha van egy világos, de hűvös folyosó, vagy előtér, vágjuk vissza a muskátlikat a felére és egy 9-10 fokos helyiségbe helyezzük el őket cserepestől. A locsolást ilyenkor csökkentsük le, éppen hogy picit legyen nedves a földje. Tavasszal ültessük át egy nagyobb cserépbe, és kezdjük el a kinti levegőhöz hozzá szoktatni a növényeket, és emeljük az öntözést is. A következő hónapban kezdjük el tápoldatozni, és az első hajtásokat vágjuk vissza a felére. A másik bevált módszer, ha kivesszük a muskátlit a cserépből, a gyökerét és a szárát visszavágjuk, összerakjuk őket egy nagyobb cserépbe, betakarjuk földdel, és így tesszük el egy sötét, de jól levegőző pincébe, vagy sötét helyiségbe tesszük. Így a muskátli nem hajt ki. A beteg sárgult leveleket okvetlenül távolítsuk le, ugyanígy az esetleges virágkezdeményeket is. Tehát a muskátli teleltetéshez ideális a folyosó, az ablakpárkány, a pince, a garázs, a télikert. Tavasszal a muskátlikat érdemes friss földbe ültetni, és elkezdeni tápoldatozni. Az első hajtásokat vágjuk vissza a felére így elkerülhetjük, hogy felnyúlt hajtásokat kapjunk.
A lakásban világos, napos, levegős helyen tartsuk. Nyáron védjük a tűző naptól. A harangvirág levegőtlen szobában nem virágzik! A fagyveszély elmúlása után cserepestül kitehetjük az erkélyre vagy a kertbe félárnyékos helyre. Ősszel, a fagyok beállta előtt vigyük vissza a lakásba, 6-10 C fokon teleltessük. A növényt kétévenként ültessük át tápdús földbe. A talaj felszínét célszerű agyaggal és homokkal keverni. Átültetésre a tavaszi időszak a legalkalmasabb.
Üdvözlöm! Nyugodtan ültesse el ha már a gyökerek legalább 3-6 cm-esek. A gyökeres dugványokat minél előbb el kell ültetni, mert így jutnak megfelelő tápanyaghoz a földből.
Tavasszal vagy ősszel ültessük őket. Magasságuk fajonként és fajtánként változik, mely a 40 cm-től a 2 méterig terjed. Szaporításuk dugványról történik. Legjobb eredmények a fásdugványozással érhetők el. Ehhez szeptember-novemberben vágjunk ceruza vastagságú ágakat, és a fásdugványozásnak megfelelően ültessük el. A növények, ha magukban szoliterként állnak alig kell metszeni, egyébként, ha sövénynek vannak ültetve, a sövényeknél szokásos normál alakító metszés szükséges. Sövény esetében évente 2-3 alkalommal végezzük el a metszést. Ebben az esetben a fiatal hajtásokat minél több elágazásra, hajtásképződésre kell serkenteni. Kiválóan alkalmazhatók alacsony vagy félmagas sövénynek.
A bogyóból készített gyógytea influenzás időszakban, meghűléses megbetegedések idején rendszeresen fogyasztandó. Ismeretes gyógyhatása vese- és hólyagbántalmakra, bélhurut és hörghurut esetén. Emésztést javító hatása közismert, gyenge vizelethajtó tulajdonságú. A csipkebogyó készítmények jól használhatók erősítő, üdítő és élvezeti célokra is. Ízjavító hatása miatt gyógynövény-keverékekben, gyümölcs-teákban széles körben alkalmazzák. Teát, szirupot, lekvárt is csinálnak belőle, bár elkészítése igen munkás, miután bogyóban lévő apró szőröktől csak szőrszitán való átnyomással szabadulhatunk meg. CsipkebogyószörpHozzávalók: 1 kg csipkebogyó, 4 liter víz, 1-1,5 kg kristálycukor, 10 g citromsav/liter A dércsípett csipkebogyót megmossuk, összezúzzuk, húsdarálón ledaráljuk, majd 3 liter meleg vizet öntünk rá, és másnapig állni hagyjuk, közben néha megkeverjük. Másnap a levet ismét kipréseljük, majd a visszamaradt gyümölcshúsra egy liter meleg vizet teszünk, és másnapig állni hagyjuk. Ezt követően ismételten kipréseljük, és egyesítjük a leveket (leszűrjük). A léhez cukrot és citromsavat adunk. Az elkészített szörp minden kilogrammjához 0,5 g szalicilt vagy 1 g nátrium-benzoátot oldunk.