1806. Földünk 15 legszebb virága
A számtalan tetszetős virág közül nehéz kiválasztani az első helyezetteket. Mi most mégis megpróbáljuk, bár a listánk erősen szubjektív... Íme!
A számtalan tetszetős virág közül nehéz kiválasztani az első helyezetteket. Mi most mégis megpróbáljuk, bár a listánk erősen szubjektív... Íme!
A technika legutolsó vívmányainak köszönhetően, az utazási lehetőségek növekedésével, a világ egyre közelebb kerül hozzánk. Az az idő, amikor hónapokig vagy hetekig utaztunk egyik kontinensről a másikra már rég lejárt és a felmenőink korából való kalandos felderítők is eltűntek. Ha viszont pénzünk és időnk van, akkor elmehetünk olyan történelmi helyekre, ahova a modern világ még nem ért el, hogy megváltoztassa ott az élővilágot és az emberi kultúrát. A régi bányavárosok, óceánok közepén levő szigetek megőrizték a régmúlt idők hangulatát. Lássuk, melyek is a legelszigeteltebb helyek a világon.
Napjaink legfenyegetőbb betegségei közé tartoznak a bőrfelszínen kialakuló daganatos megbetegedések, vagy egyéb kóros elváltozások, melyeknek részben a káros napsugarak, részben pedig genetikai tényezők lehetnek az okozói. A rosszindulatú bőrdaganatok közül a melanoma a festékes anyajegyekből, vagy az ép bőrről is kiindulhat, de kellő óvatossággal és megelőzéssel csökkenthetjük a kialakulás kockázatát.
Az őszi pályázat elérkezett folytatásához! 2010 májusában arra kérték a játékosokat, hogy fényképezzék le kertjüket, és küldjék meg egy rövid leírás kíséretében. És most jöhet a folytatás...
A lisztharmat fertőzés során a károsodás nagy mértékű, hisz a felületi sejtek elhalásának következtében a fertőzött részek szürkészölddé válnak, csökken a sarjhajtások és a levelek növekedése, amelyek torzulnak, majd el is száradnak. Nagyon fontos a megelőzés, de ha már megvan a baj, akkor lássuk, mit kell tennünk, hogy megmenthessük növényeinket!
A kertünkben saját retkünk felmagzott, majd a magokat újra elvetettük. Fogyasztható-e az egyeléskor kiszedett növény és zöldje?
A hangyák közvetlenül nem károsítják a fákat, és általában nem is jelennek meg azokon, csak másodlagosan. Gyakori a levelek hátoldalán kialakuló levéltetű telepek rejtett kialakulása, felszaporodása, és az általuk termelt mézharmat csalogatja a fára a hangyákat. Pajzstetvek is képeznek mézharmatot. Mindkét kártevő előfordulhat a gyümölcsfákon, ezek ellen kell védekeznie, utána a hangyák is eltünnek a fáról.
A Zamioculcas zamiifolia alapvetően levéldíszövényként tartott faj, de az idősebb példányok megfelelő tartás mellett kihozhatják torzsavirágzatukat. Mivel az eredeti élőhelyéhez szükséges körülményeket aligha tudunk neki biztosítani, így jellemző időszakot sem lehet megadni. Egy nagyobb rizómával rendelkező, szórt fényben tartott, sok leveles (15-20) növény már szobai körülmények közt is virágozhat.
Valószínűleg valami szívogató kártevő van jelen a növényen, a ragacsos, cukros váladékból erre tudok következtetni. Szabadba ki kellene vinni, árnyékba és néhány napos időközönként lefújni kontakt és/vagy felszívódó rovarölő permetszerrel.
Sajnos ebben a kérdésben biztos javaslatot nem tudok mondani, érdemes lenne az algaölőszer gyártóját vagy forgalmazóját kérdezni. Azt javasolnám azonban, hogy mindenképpen le kellene halászni a tetejéről az elhalt algatömeget, plusz emellett valami kerti tóba való szűrő is jót tenne a vízminőségnek.