1806. Földünk 15 legszebb virága
A számtalan tetszetős virág közül nehéz kiválasztani az első helyezetteket. Mi most mégis megpróbáljuk, bár a listánk erősen szubjektív... Íme!
A számtalan tetszetős virág közül nehéz kiválasztani az első helyezetteket. Mi most mégis megpróbáljuk, bár a listánk erősen szubjektív... Íme!
A technika legutolsó vívmányainak köszönhetően, az utazási lehetőségek növekedésével, a világ egyre közelebb kerül hozzánk. Az az idő, amikor hónapokig vagy hetekig utaztunk egyik kontinensről a másikra már rég lejárt és a felmenőink korából való kalandos felderítők is eltűntek. Ha viszont pénzünk és időnk van, akkor elmehetünk olyan történelmi helyekre, ahova a modern világ még nem ért el, hogy megváltoztassa ott az élővilágot és az emberi kultúrát. A régi bányavárosok, óceánok közepén levő szigetek megőrizték a régmúlt idők hangulatát. Lássuk, melyek is a legelszigeteltebb helyek a világon.
Napjaink legfenyegetőbb betegségei közé tartoznak a bőrfelszínen kialakuló daganatos megbetegedések, vagy egyéb kóros elváltozások, melyeknek részben a káros napsugarak, részben pedig genetikai tényezők lehetnek az okozói. A rosszindulatú bőrdaganatok közül a melanoma a festékes anyajegyekből, vagy az ép bőrről is kiindulhat, de kellő óvatossággal és megelőzéssel csökkenthetjük a kialakulás kockázatát.
Az őszi pályázat elérkezett folytatásához! 2010 májusában arra kérték a játékosokat, hogy fényképezzék le kertjüket, és küldjék meg egy rövid leírás kíséretében. És most jöhet a folytatás...
A lisztharmat fertőzés során a károsodás nagy mértékű, hisz a felületi sejtek elhalásának következtében a fertőzött részek szürkészölddé válnak, csökken a sarjhajtások és a levelek növekedése, amelyek torzulnak, majd el is száradnak. Nagyon fontos a megelőzés, de ha már megvan a baj, akkor lássuk, mit kell tennünk, hogy megmenthessük növényeinket!
Meg kell nézni a levelek fonákját, mert levéltetű is lehet. De ha nem talál semmilyen kártevőt, kórokozót, akkor csak több fényre van szüksége. Ha lehet kerüljön ki a teraszra úgy, hogy az első két hétben árnyékolva van a déli tűző nap elől.
Egészségesnek látszó zöld leveleket és bimbókat hullat? Vagy a levelek a szélükön megbarnulnak, besodródnak és ezután leesnek? A növény száraz levegőjű helyiségben van. Tegyük párásabb helyre a növényt, majd gyakrabban öntözzük. A Fuksziánál ne a virágokat és bimbókat permetezzük le, csak a zöld részeket.
Az ananász a laza, tőzeges, tápanyagban szegény talajt kedveli. Bőségesen öntözzük, 2-3 naponta. Nem bírja a túlöntözést, attól rothadásnak indul. Fényigénye nagy, a félárnyékot kedveli. Nem bírja a direkt napfényt. A hőigénye is nagy.
Igen,erősen valószínű, hogy a sok közvetlen fény az oka, ezenkívül az ablaküveg mögött általában nagyon erős a felmelegedés ami nullára csökkenti a páratartalmat és elégeti a leveleket is. Ezen nemzetség fajai kivétel nélkül tűző nap kerülők.
A „C” jelű virágföld kötött, de jó szerkezetű és vízháztartású, közömbös kémhatású /7pH/ keverék. De keverhetünk az általános, vagy B típusú virágföldhöz kevés szárított szarvasmarhatrágyát, leérett és pihentetett gombatrágyát és (vagy) Osmocotét, ami pontosan a hat hónapos vegetációs időszakra elegendő tápanyagot enged ki fokozatosan a földbe. Ilyenkor ültessük először tápszeres földbe az előző évi hajtásokból fejlődött növénykéinket is. Fontos, hogy az ilyen növényt egy kicsit szárítsuk ki, mert akkor könnyebb a művelet. Fektessük le és megemelve húzzuk le a cserepet a földlabdáról. Ez műanyag vagy kerámia cserépnél nem nehéz általában, agyagcserépnél már nehezebb, de fadézsánál maga a küzdelem. Ilyenkor akár néhány napos kiszárítás is ajánlatos és akkor is csak segédeszközzel, mondjuk kalapács vagy balta fokával tudjuk óvatosan leverni a dézsát, mert a gyökerek hozzánőnek a fához. Ha ezen a kiszedésen túl vagyunk, akkor a nagyon vastag és földnélküli gyökérzetből fűrésszel, ásóval, nagyobb késsel akár 5 - 10 centit is levághatunk a gyökérzet aljából, az oldalából, és a tetejéből is. A lényeg az, hogy azért maradjon valamennyi föld nélküli gyökérzet, amit egy kicsit meglazítunk és majd kényelmesen belenő az új földbe. Az összekevert, előkészített földet elterítjük a cserép alján, ráállítjuk a növényt és további földdel feltöltjük az oldalakat. Valami hosszú, keskeny szerszámmal, akár egy vastagabb egyenes ággal, vagy léccel tömörítjük az oldalakon a földet, a művelet vége felé óvatosan locsolgatjuk, ami szintén tömörít. És természetesen végül a tetejére is jusson bőven friss földből és locsoljuk meg az egészet. Így nyilván annyi új földet kaphat, amennyi gyökérzetet levágtunk, de ha nagyobb cserépbe tesszük, akkor a több friss föld több évre elegendő. Egyszer azonban mindenképpen elérjük a felső határt, és akkor úgy kétévenként csak ez a gyökérlevágós módszer alkalmazható. Ha már a legnagyobb méretű cserépnél tartunk, akkor lehetséges az átültetés helyett a megfelelő szintű folyamatos tápanyag-utánpótlásról gondoskodni. De azt is megtehetjük, mert a leanderek sok mindent kibírnak, hogy a nagyon nagy gyökérzettel és a több, vagy a nagyon elágazó tővel rendelkező növényeket kettő vagy akár több részre fűrészeljük és így kisebb cserepekbe ültetve még szaporíthatjuk is őket.