Keresett kifejezés: “”

Cikkek (7281)

362

363

1806. Földünk 15 legszebb virága

A számtalan tetszetős virág közül nehéz kiválasztani az első helyezetteket. Mi most mégis megpróbáljuk, bár a listánk erősen szubjektív... Íme!

Részletek

1807. Ahol a madár se jár - Melyek a Föld legelszigeteltebb helyei?

A technika legutolsó vívmányainak köszönhetően, az utazási lehetőségek növekedésével, a világ egyre közelebb kerül hozzánk. Az az idő, amikor hónapokig vagy hetekig utaztunk egyik kontinensről a másikra már rég lejárt és a felmenőink korából való kalandos felderítők is eltűntek. Ha viszont pénzünk és időnk van, akkor elmehetünk olyan történelmi helyekre, ahova a modern világ még nem ért el, hogy megváltoztassa ott az élővilágot és az emberi kultúrát. A régi bányavárosok, óceánok közepén levő szigetek megőrizték a régmúlt idők hangulatát. Lássuk, melyek is a legelszigeteltebb helyek a világon.

Részletek

1808. Hogyan védjük anyajegyeinket?

Napjaink legfenyegetőbb betegségei közé tartoznak a bőrfelszínen kialakuló daganatos megbetegedések, vagy egyéb kóros elváltozások, melyeknek részben a káros napsugarak, részben pedig genetikai tényezők lehetnek az okozói. A rosszindulatú bőrdaganatok közül a melanoma a festékes anyajegyekből, vagy az ép bőrről is kiindulhat, de kellő óvatossággal és megelőzéssel csökkenthetjük a kialakulás kockázatát.

Részletek

1809. Tavaszi virágpompa fotópályázat!

Az őszi pályázat elérkezett folytatásához! 2010 májusában arra kérték a játékosokat, hogy fényképezzék le kertjüket, és küldjék meg egy rövid leírás kíséretében. És most jöhet a folytatás...

Részletek

1810. Védekezzünk az almafalisztharmat ellen!

A lisztharmat fertőzés során a károsodás nagy mértékű, hisz a felületi sejtek elhalásának következtében a fertőzött részek szürkészölddé válnak, csökken a sarjhajtások és a levelek növekedése, amelyek torzulnak, majd el is száradnak. Nagyon fontos a megelőzés, de ha már megvan a baj, akkor lássuk, mit kell tennünk, hogy megmenthessük növényeinket!

Részletek

362

Édenkertész (3180)

2191. Körtefám levelei közül egynémely belülről kezd megfeketedni és teljesen megszárad, de nem hullik le.

Kedves Érdeklődő, jó lett volna látni egy képet a fáról is, mert így nem látom, hogy hogyan terjed a betegség. illetve van-e kártevő vagy csak kórokozó. Hajtásvégi levelek barnulnak vagy mindegyik? Levélbolha, hajtáshervasztó darázs és nagyon kis valószínűságben tűzelhalás is lehet. Ha a hajáton van, akkor kérem, nézze meg közelről a hervadó hajtásokat: amennyiben kb. a "görbületnél" apró, tűszúrásnyi pontokat talál, melyek jellegzetesen, sprirálvonalban helyezkednek el, akkor ez a hajtáshervasztó darázs kárképe. Ijesztő tüneteket okoz, de nincs jelentősége, a fa egészére semmilyen veszélyt nem jelent, még ha több ilyen hajtást talál is. Metssze le ezeket a hajtásvégeket (a metszfelületnél ép részig), majd semmisítse meg őket. E kártevő ellen külön permetezés nem indokolt. A körte levélbolha (Psylla sp.) a leveleket a sejtnedvek szívogatásával károsítja. A levélbolha váladéka (ragadós mézharmat) a leveleket és a termést is befedi, ezen fekete korompenész képződik. A körte levélbolha károsításának eredményeként satnyulnak a levelek. A károsítást megakadályozhatjuk a körtefa növekedésének korlátozásával, ha csak mérsékelten öntözzük és trágyázzuk a fát. A virágzást megelőző kétszeri olajos (pl. vazelinolaj) permetezéssel késleltethetjük a kártevők tojásrakási ciklusát.A körtelevélbolha ellen bő lével permetezünk és a permetlébe a Dimilinen(a novaluron hatóanyagú Rimon is nagyon jó vagy a Mospilan ) kívül parafinolajat (1% koncentrációban) öntünk,de ha az nincs megteszi a mosogatószer is.Biztos a siker,én már többször kipróbáltam. A tűzelhalást (Erwinia amylovora) baktérium okozza. A károsított szövetek először vizenyősek lesznek, majd gyorsan elszáradnak végül pedig megfeketednek (ezért nevezik tűzelhalásnak - na meg azért, mert a fertőzés úgy terjed, mint a futótűz). A fertőzési ponttól kezdve a betegség az ágban egyre mélyebbre hatol. Ha egyszer megfertőződik a fa, azonnal le kell vágni a beteg ágakat és el kell égetni. 20 cm-rel a beteg hajtásrész alatt kell visszavágni a hajtásokat. Permetező szerekkel nem tudjuk megakadályozni a betegség tovább terjedését az ágakban. Vegyi védekezésre a rügypattanás előtti, réztartalmú szerekkel történő permetezés javasolható.

Részletek

2192. Kecskerágóm pajzstetves. Hogyan védekezzek ellene?

Kedves Edit, ha jó látom, akkor kecskerágója van, ami eléggé pajzstetves. A kecskerágó pajzstetű ellen így tud védekezni: A kecskerágó-pajzstetű ellen a bokor fás részeit és leveleit is kezelni kell, rovarölő szeres permetezéssel, de előtte metssze vissza a bokrot, amennyire lehetséges. A levágott részeket semmisítse meg (égesse el). A megmaradt ágakat, vesszőket kefével dörzsölje le, majd erős vízsugárral verje le. A permetezésre elsősorban felszívódó szerek alkalmasak: a szabadforgalmú szerek közül az Actara. 2-3 alkalommal permetezze a bokrot 8-10 napos időközzel. A pajzstetű hím egyedei hosszúkásak, fehéres színűek, a nőstények szélesebbek és barnás színűek. A lehullott, fertőzött leveleket gyűjtse össze, a már nem élő növényi részeket a kártevők elhagyják.Tapasztalatok szerint a kecskerágón kívül más fás növényeket is megfertőzhet, ezért érdemes a szomszédos fákat, bokrokat is egyszer lepermetezni, valamint a későbbiekben figyelni.

Részletek

2193. Ficus Bonsai sárguló levelein barna pöttyök jelentek meg...

Üdvözlöm László! Javaslom, mindenképp ültesse akár egy hétköznapi virágcserépbe tavaszig, most ne bolygassa a gyökérzetet csak helyezze át egy nagyobb edénybe és friss virágföldbe. Márciusi átültetésnél kell csak gyökérzetet metszeni, de arra majd visszatérünk az aktuális munkáknál, jelen esetben a cél, hogy túlélje a telet és kellő kondícióba hozzuk a gyökérzetet. Tápoldatozásra hétköznapi levéldísznövény tápoldat megfelelő, télen 2-3 hetente egyszer kell az öntözővízbe keverni. A levélhullás egy természetes folyamat, ami a helyváltoztatás miatt lépett fel, 3-4 hét múlva ismét szép koronát fog nevelni. Huzatnak semmiképp ne tegye ki, valamint a fénymennyiségre kellene nagyobb hangsúlyt fektetni amiről itt olvashat részletesen: http://www.hirthbonsai.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=65&Itemid=93 Áztatásos módszert javaslok az öntözésnél az itt látható módon: http://www.hirthbonsai.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=64&Itemid=92 Üdvözlettel: Hirth János

Részletek

2194. Szeretném megtudni ennek a virágnak a nevét.

Kedves Jutka! A növény neve jégvirág (Euphorbia marginata). Ez egy Észak-Amerikából származó, 60-70 cm magas, jó szárazságtűrő levéldísznövény. Üdvözlettel: Mezős Balázs

Részletek

2195. Az eső leverte a csupasz mini kivim virágait. Megvédhetem ettől jövőre?

Kedves Mariann! Sajnos ezt kivédeni nem igazán lehet. Annyit tehet, hogy megerősíti növényét, hogy ellenállóbb legyen. Metszés és megfelelő tápoldatozás. Metszését a szőlőéhez hasonlóan végezzük. Metszeni tél végén, vagy nyár végén ajánlatos, amikor a vízfelvétele alacsony. Ernyő alakra metszve hasznosítja legjobban a fényt. Az első évben egy főhajtást hagyjunk meg, így eléri a támrendszer tetejét. A második évben koncentráljunk az oldalhajtásokra. Napos, meleg helyre, üde, jó vízgazdálkodású, humuszban gazdag, savanyú talajba való. Meghálálja, ha talajába marhatrágyát, komposztot keverünk. Április, május, júniusban műtrágyázhatjuk (N-P-K 15-15-15). Öntözést kíván. Miután mészkerülő, legjobb, ha lágy vízzel, esővízzel öntözzük. A szélárnyékos fekvés létfontosságú a számára. Fagytűrő képessége (−25 °C – −30 °C-ig) kiváló, mégis ajánlatos szélárnyékos helyre telepíteni, mert szeles helyen, főleg az érési időszakban, a gyümölcsök sérülnek. Ha lúgos a talaj, akkor tőzeggel, marhatrágyával, fakéreggel, faforgáccsal, esetleg komposzttal dúsított talajú, kissé magasított ágyásba ültessük. A talaj savanyítása kénporral, alumínium-szulfáttal vagy savanyító hatású műtrágyákkal is megoldható.

Részletek