Keresett kifejezés: “”

Cikkek (7277)

362

363

1806. Földünk 15 legszebb virága

A számtalan tetszetős virág közül nehéz kiválasztani az első helyezetteket. Mi most mégis megpróbáljuk, bár a listánk erősen szubjektív... Íme!

Részletek

1807. Ahol a madár se jár - Melyek a Föld legelszigeteltebb helyei?

A technika legutolsó vívmányainak köszönhetően, az utazási lehetőségek növekedésével, a világ egyre közelebb kerül hozzánk. Az az idő, amikor hónapokig vagy hetekig utaztunk egyik kontinensről a másikra már rég lejárt és a felmenőink korából való kalandos felderítők is eltűntek. Ha viszont pénzünk és időnk van, akkor elmehetünk olyan történelmi helyekre, ahova a modern világ még nem ért el, hogy megváltoztassa ott az élővilágot és az emberi kultúrát. A régi bányavárosok, óceánok közepén levő szigetek megőrizték a régmúlt idők hangulatát. Lássuk, melyek is a legelszigeteltebb helyek a világon.

Részletek

1808. Hogyan védjük anyajegyeinket?

Napjaink legfenyegetőbb betegségei közé tartoznak a bőrfelszínen kialakuló daganatos megbetegedések, vagy egyéb kóros elváltozások, melyeknek részben a káros napsugarak, részben pedig genetikai tényezők lehetnek az okozói. A rosszindulatú bőrdaganatok közül a melanoma a festékes anyajegyekből, vagy az ép bőrről is kiindulhat, de kellő óvatossággal és megelőzéssel csökkenthetjük a kialakulás kockázatát.

Részletek

1809. Tavaszi virágpompa fotópályázat!

Az őszi pályázat elérkezett folytatásához! 2010 májusában arra kérték a játékosokat, hogy fényképezzék le kertjüket, és küldjék meg egy rövid leírás kíséretében. És most jöhet a folytatás...

Részletek

1810. Védekezzünk az almafalisztharmat ellen!

A lisztharmat fertőzés során a károsodás nagy mértékű, hisz a felületi sejtek elhalásának következtében a fertőzött részek szürkészölddé válnak, csökken a sarjhajtások és a levelek növekedése, amelyek torzulnak, majd el is száradnak. Nagyon fontos a megelőzés, de ha már megvan a baj, akkor lássuk, mit kell tennünk, hogy megmenthessük növényeinket!

Részletek

362

Édenkertész (3180)

2326. Lantlevelű fikusz elviseli a tűző napot?

Üdvözlöm! Sajnos nem. A világos helyet kedvelik ugyan, de szűrt fénnyel, szóval nem javaslom, hogy ide tegye.

Részletek

2327. Galagonyát, kökényt és csipkebogyót ültetnék.

Nagyon csábító lehet a gondolat, hogy az ember kiszórja a magokat a megcélzott helyre, és várja, hogy kinőjenek, de ez biztosan elég rossz hatásfokú megoldás sajnos. Ezeket a magokat szívesen megeszik a rágcsálók, és míg versenyképes kis cserje lesz belőlük (mondjuk fél m), az min. 1 év. Idáig folyamatosan vigyázni kéne rájuk, hogy ne nőjék túl őket a gyomok, ne száradjanak ki, ne egye meg őket semmi, stb., ez mindenképpen macerás, de persze meg lehet próbálni. - mindegyik magnak szüksége van hidegre, mivel tavasszal csíráznak maguktól a természetben. A mogyorónak min 4 hónap hideget ír, a kökénynek 3 hónapot, a galagonyának 3 hónapot, azzal a megjegyzéssel, hogy tavasszal nagyon nehezen kezd el csírázni, sokszor vár még egy évet, mielőtt megtenné. A gyakorlatban két megoldás van: vagy elülteted a magokat már valami cserepekbe, és mindenestül kirakod őket télire, vagy most nedves homokba berakod mindet, úgy rakod ki télire a hidegbe, és tavasszal ültetsz.(mindkét esetben vigyázz, hogy ne férjenek hozzájuk a rágcsálók)- a megfelelő ültetőközeg eltalálása sem egyszerű. Annyi a lényege, hogy az egynyári virágokkal/zöldségekkel ellentétben olyan ültetőközeget kell kitalálni, ami sokáig, akár 1-2 évig sem merül ki, nem sok hirtelen felvehető tápanyag van benne, hanem fokozatosan kevés. Én vsz a helyi talajt javítanám fel egy kis komposzttal, pl.- trükk, ami nekem nagyon tetszik: érdemes olyan cserépbe ültetni, aminek van egy nem túl kicsi lyuk az alján. Amikor a cserje gyökere elér idáig, kibújik, de a levegőn a főgyökér elszárad, és növeszt egy csomó oldalgyökeret, így nagyon jó, erős gyökérzetű cserjét kapunk ahelyett, hogy szegény főgyökér spirálban menne körbe-körbe a cserép alján.- kiültetni akkor érdemes, ha már min. 40-50 cm-esek a cserjék, ekkor már általában elég erősek hozzá.Szóval magról cserjét/fát nevelni nem egyszerű, én csak olyan faj esetében pepecselnék ilyesmivel, amihez másképp nem tudok hozzájutni. Mindhárom cserje nagyon gyakori, lehet, hogy jobban jársz, ha szedsz hajtásokat, és szaporítassz vegetatívan, vagy akár kiásol pár csemetét.

Részletek

2328. Szarvasbogarak pusztítják a rózsáinkat

Kedves Szilvia! A szervasbogár tudtommal -a nyaló,-szívó szájszervével- növényi nedvekkel táplálkozik, főként a tölgy nedvével. Lárva állapotban is (tölgy) a fák gyökereit rágja. Szerintem nem szarvasbogár van Önöknél. Azt javaslom, hogy használjon nyugodtan rovarölő permetszert: Actara 25 WG, Calypso 480 SC, Cyperkill stb.

Részletek

2329. Citromfám beteg, mivel kezeljem?

Első olvasatra azt gondolom, hogy ez a citrusféléket leggyakrabban megtámadó viaszos citrompajzstetű lesz – Planococcus citri – károsítja, a nőstény 4 mm hosszú és 2,8 mm széles. Teste ovális, rózsaszínű vagy zöldes. A test körül 18 pár viaszszál található. Kártétele szembetűnő, mézharmat kibocsátásával nemcsak a leveleket, hanem a bútort is szennyezi. Évente öt nemzedéke is kifejlődik, így a növényeken egész évben megtalálható. Megelőzendő lépés, hogy mindig tartsunk a növények közt, főleg üvegházban, vagy sátorban erős aromájú növényeket, melyeknek erős illatuk van. Ilyen a babér (Laurus nobilis), a paradicsom (Lycopersion esculentum), levendula (Lavendula officialis) és sorolhatnám. A tetvek, nem maradnak meg e növények közelében. A pajzstetvek ellen lehet kapni aeroszolokat, ezek használatát nem javaslom, mert olajokat tartalmaznak. Ezt ha a növényre fújjuk, igaz elpusztítja a tetveket, és fényessé varázsolja a leveleket, de a levelek levegőzését meggátolja, és lomhullást produkál a használat utáni második héten. Javaslok egy egyszerűbb házi módszert: 1 liter vízhez adjunk 0,3 ml bármilyen mosogatószert, és 1 dl gyógyszertári tiszta szeszt. Ezzel permetezzük meg a növényt, a hatásfok bámulatba ejtő. Fényessé teszi a leveleket is, és a tetveket is megöli. Szintetikus felszívódó szereket ne használjunk, mert a talajban megöli a jótékony hatású gomba organizmusokat. A dísznövények másik legveszedelmesebb, legnehezebben leküzdhető kártevője az oleanderpajzstetű – Aspidiotus nerii –, a nőstény pajzsa 1,9–2,8 mm átmérőjű, kerek, fehér színű, teste a pajzs alatt citromsárga. Leginkább az olajfa, az oleander, a pálmafélék fertőződnek, de a citrusfélék is a gyakori tápnövényei közé tartoznak.A pajzstetvek elleni védekezés nehezen oldható meg különösen a lakásokban. A kártevőket elsősorban a levelek fonákján találhatjuk meg. A fertőzött növényekről a pajzsokat puha kefével kell, illetve lehet ledörzsölni, esetleg vizes vattával (nagyon jó, a káli szappanos lemosás). Az erősen fertőzött részeket, ágakat távolítsuk el, metsszük le. Utána vazelinolaj, növényi olaj vagy etilalkoholos növénykivonat tartalmú készítményekkel rendszeresen végzett permetezéssel az elszaporodást meg tudjuk akadályozni. Az ilyen esetben a helyiségben minden növényt legjobb kezelésben részesíteni az esetleges fertőzések megakadályozása végett. A legjobb azonban a fertőzés megszűnéséig külön helyiségben tartani őket.Teleltetésre legalkalmasabb a lakás fűtetlen helyisége, mint például a veranda vagy a beépített nem fűtött balkonok, ahol a hőmérséklet soha nincs fagypont alatt, és szükség szerint szabályozható is. A citrusfélék kitűnően telelnek minimális öntözés mellett 1–5 °C-on, az asszimilációs minimum alatt.A citrusfélék érdekes sajátossága, hogy 1–5 °C hőmérsékleten, kevés fényben, 70% körüli relatív páratartalom mellett teljes fiziológiai nyugalomban vannak télen. Ebben az állapotban mintegy „megdermedve” telelnek, lombozatuk üde, egészséges marad.Havonta kis vízadaggal öntözzük őket, ügyeljünk arra, hogy a termesztőedényekben a föld csaknem száraz legyen. Túlöntözve megtámadhatja a gyökérgolyva (Agrobacterium tumafafaciens), és előfordulhat, hogy teljesen tönkreteszi őket.A teleltetés során a növények lombozatuk egynegyedét is elhullajtják. A nyugalmi időszak kezdetén a növény csökkenti lombját, és elöregedett leveleit lehullatja. Ez természetes folyamat. A levelek 2-3 évig élnek, majd megsárgulnak és lehullanak.Február végén, március elején a hideg körülmények között teleltetett növények a kataláz enzim hatására növekedni kezdenek. Ezután szoktassuk őket fokozatosan a fényhez és a meleghez, így a növekedés mellett lassan virágzásra is számíthatunk a vegetáció alatt.

Részletek

2330. Az univerzális műtrágya tényleg jó mindenre?

Kedves Levente! Valószínűleg fordítva van a sorolás: 30-10-10. Ez egy általánosságban elterjedt összetétel a műtrágyák körében. Ez a makro elemek arányát jelenti. A Nitrogént, a foszfort és a káliumot. Tavasszal általában nagyobb mennyiségű nitrogént tartalmaznak a műtrágyák, mert ilyenkor erre van a leginkább szükségük, ez a "zöldítő" makro elem. Az Ön által vásárolt műtrágya jó lesz.

Részletek