Keresett kifejezés: “”

Cikkek (7275)

362

363

1806. Földünk 15 legszebb virága

A számtalan tetszetős virág közül nehéz kiválasztani az első helyezetteket. Mi most mégis megpróbáljuk, bár a listánk erősen szubjektív... Íme!

Részletek

1807. Ahol a madár se jár - Melyek a Föld legelszigeteltebb helyei?

A technika legutolsó vívmányainak köszönhetően, az utazási lehetőségek növekedésével, a világ egyre közelebb kerül hozzánk. Az az idő, amikor hónapokig vagy hetekig utaztunk egyik kontinensről a másikra már rég lejárt és a felmenőink korából való kalandos felderítők is eltűntek. Ha viszont pénzünk és időnk van, akkor elmehetünk olyan történelmi helyekre, ahova a modern világ még nem ért el, hogy megváltoztassa ott az élővilágot és az emberi kultúrát. A régi bányavárosok, óceánok közepén levő szigetek megőrizték a régmúlt idők hangulatát. Lássuk, melyek is a legelszigeteltebb helyek a világon.

Részletek

1808. Hogyan védjük anyajegyeinket?

Napjaink legfenyegetőbb betegségei közé tartoznak a bőrfelszínen kialakuló daganatos megbetegedések, vagy egyéb kóros elváltozások, melyeknek részben a káros napsugarak, részben pedig genetikai tényezők lehetnek az okozói. A rosszindulatú bőrdaganatok közül a melanoma a festékes anyajegyekből, vagy az ép bőrről is kiindulhat, de kellő óvatossággal és megelőzéssel csökkenthetjük a kialakulás kockázatát.

Részletek

1809. Tavaszi virágpompa fotópályázat!

Az őszi pályázat elérkezett folytatásához! 2010 májusában arra kérték a játékosokat, hogy fényképezzék le kertjüket, és küldjék meg egy rövid leírás kíséretében. És most jöhet a folytatás...

Részletek

1810. Védekezzünk az almafalisztharmat ellen!

A lisztharmat fertőzés során a károsodás nagy mértékű, hisz a felületi sejtek elhalásának következtében a fertőzött részek szürkészölddé válnak, csökken a sarjhajtások és a levelek növekedése, amelyek torzulnak, majd el is száradnak. Nagyon fontos a megelőzés, de ha már megvan a baj, akkor lássuk, mit kell tennünk, hogy megmenthessük növényeinket!

Részletek

362

Édenkertész (3180)

3106. Miért reped a paradicsom héja érés közben?

Gyakran előforduló probléma nem csak a vékony héjú paradicsom fajtáknál, hogy érés közben megreped a héjuk. Kiváltó ok leggyakrabban az egyenletlen vízellátás, esetleg a túlöntözés. Ha egy csapadékszegény időszakot felvált egy esős időszak, esetleg nagyobb mennyiségű öntözés pár nap szárazság után, akkor a termések vízzel telítődnek és kihasadhatnak. A repedések leggyakrabban a kocsány felőli részen indulnak ki. Sajnos a repedéseken másodlagos gomba és baktériumfertőzések indulhatnak, ami a bogyó rothadását okozhatja. A paradicsom ellenállóságát növelhetjük bór és kalcium tartalmú lombtrágya heti adagolásával, ami csökkenti a repedések kockázatát. Kerüljük a túlzott nitrogén műtrágya adagolását, ami hirtelen növekedést és lazább szöveteket indukál. A képen látható paradicsomok habár repedtek, további fertőzés nem látható rajtuk, így mielőbb érdemes feldolgozni őket. A bór tartalmú lombtrágya javítja a termésminőséget

Részletek

3107. Ültethetek a pergolára futónövényeket, illatos loncot és klematiszt vegyesen?

Kedves Csongor! Megférnek egymás mellett, azonban a loncnak nagyobb a növekedési erélye, tehát, ha nem tartja kordában, el fogja nyomni az iszalagot. Mindenképp szükség lesz metszésre, visszavágásra, ha vegyesen ülteti őket. Egyébként igényeiket tekintve teljesen megegyező növények. Szép napot! Üdvözlettel, Megyeri Szabolcs

Részletek

3108. Erősen atka-fertőzött csemegeszőlőmbe ragadozó atkákat szeretnék telepíteni. Hol lehet beszerezni őket?

A növényvédő szerekkel nem permetezett vagy csak a természetes ellenségeket kímélő, ún. szelektív szerekkel kezelt gyümölcs- és szőlőültetvényekben számos ragadozó atkafaj természetesen fordul elő. Ezek a szabad szemmel alig látható hasznos szervezetek azonban a lassú mozgásukból adódóan csak nagyon lassan terjednek az ültetvényen belül is, és a nagyobb távolságra történő terjedésüket főleg a légmozgás teszi lehetővé. Mesterséges úton, az ún. áttelepítéssel viszont eredményesen átvihetők az egyik ültetvényből (ahol magas egyedszámban fordulnak elő) a másikba. Az áttelepítés akkor lesz sikeres, ha a ragadozó atkákkal betelepített területen elegendő zsákmányállat van. Jelenleg a ragadozó atkák betelepítése a szőlőben terjedt el nagyobb mértékben. A ragadozó atkák mesterséges betelepítésére a szőlőültetvényekben lehetőség nyílik a nyugalmi és a tenyészidőszakban egyaránt: Tenyészidőszakban zöldhajtásokkal: a ragadozó atkákkal jól ellátott (2-5 ragadozó/levél), ún. donor ültetvényekből a nyár folyamán (júniustól augusztusig) leszedett zöld hajtásokkal mesterségesen átvihetjük őket egy másik helyre. Nyugalmi időszakban: idősebb tőkerésszel, vesszőkkel vagy filccsíkkal.Az idősebb tőkerészeket (vesszőket) a téli metszés során kell leszedni és ezt követően elhelyezni az új helyre, a tőkefejhez közeli részekre; A filccsíkokat kora ősszel (pl. szeptember elején) a donorültetvény tőketörzsére vagy a szőlőkar részére, a csercsaphoz közel kötözzük ki (tőkénként két darabot). A tél végén, még a fakadás megindulása előtt leszedjük, és a fogadótőkékre telepítjük át. A fás résszel vagy filccsíkkal történő áttelepítés munkaigényesebb, de a tapasztalatok szerint eredményesebb, mint a többi módszer. Az ökológiai gazdálkodásban is több olyan hatóanyag használható fel (pl. kalcium poliszulfid, kén, olajok, természetes piretrin), amelyek károsíthatják a ragadozó atkákat. Ezek közül kiemelkedő jelentőségű a kén. A kéntartalmú készítmények rendszeres használata káros lehet a ragadozó atkákra, egyedszámukat jelentősen csökkentheti. A kén ragadozó atkákat károsító hatása azok fejlődési stádiumától, a hőmérséklettől és a kezelés gyakoriságától függ. Kivételt jelentenek a kénnel szemben ellenállóságot mutató, erre speciálisan szelektált törzsek. Ragadozó atkák beszerezhetők itt

Részletek

3109.

Üdvözlöm! Szükségem volna jobb felbontású képre, illetve olyanra, ami a hajtásokat mutatja közelről. Kérem küldje el a kertészet oldalán a képeket: https://www.megyeriszabolcskerteszete.hu/kapcsolat Szép napot! Üdvözlettel, Megyeri Szabolcs

Részletek

3110. Főút mellé sövénynek és vezeték alá milyen növényt ültethetünk?

Kedves Kérdező! A Júlia borbolya egy jó strapabíró, várostűrő sövénynövény kiváló porfogó és örökzöld is. A növekedési erélye nem a leggyorsabb, de szerintem jó választás a célra. Kis lombkoronájú fák közül a gömbjuhar, gömbkőris, bugás csörgőfa, Pirosvirágú díszgalagonya jöhetnek például szóba. Díszgalagonya teljes pompában Melyik 10 legszebb örökzöld sövény? Májusi díszfák pinkben: júdásfa, galagonya és vadgesztenye Csüngő ágú díszfák és cserjék

Részletek