181. Mesés szépségek a téli kertben
Tél idején a kertünk csupasz és élettelen? Van egy jó hírünk: még a nyári bőséges növényzet nélkül is nézhet ki pompásan a kertünk. Itt az ideje, hogy létrehozzuk!
Tél idején a kertünk csupasz és élettelen? Van egy jó hírünk: még a nyári bőséges növényzet nélkül is nézhet ki pompásan a kertünk. Itt az ideje, hogy létrehozzuk!
Emlékszem, tavaly mennyire aggódtam a tuják miatt! Most is hullik belülről a száraz levele, mint tavaly, de – hála a díszkertésztanodának – már tudom, hogy ez természetes folyamat tavasszal az örökzöldeknél.
Ha nagyon hideg időt mond az előrejelzés, jobb ha időben megvédjük korán virágzó és gyenge növényeinket, ezért takarjuk be őket valamilyen ruhaanyaggal. Amint az idő újra felmelegszik, vegyük le róluk a védőréteget.
A folytatásban a növények egymáshoz viszonyított távolságáról ejtek szót, továbbá arról próbálom majd meggyőzni az olvasókat, hogy ültessenek fákat vagy cserjéket kertjükbe.
A közönséges borostyánt (Hedera Helix) régen szent növényként tisztelték és nagyobb becsben tartották, mint a mai emberek. Napjainkban karácsonykor, fagyönggyel vagy magyallal társítva lakások díszítésére szolgál, mert szerencsehozó növénynek tartják.
A pergolára elvileg bármilyen futónövény futtatható, fontos, hogy a pergola nagyságához válasszuk meg a növényt. <p>Nagyméretű pergolára futtatható a lilaakác (Wisteria sinensis), trombitafolyondár (Campsis sp), pipavirágú farkasalma (Aristolochia durior).<p> Kisebb méretű pergolára közepes növekedési erélyű futónövényeket választhatunk: kúszó loncok (Lonicera sp.), hegyi iszalag (Clematis montana). Az iszalagot segíteni kell a kapaszkodásban, hajtásait kötöznünk kell. Az örökzöld borostyán valóban kezdetben lassú növekedésű, virágozni és termést hozni is csak ´öreg´ korában szokott, s mivel télen nem igazán üldögélünk a pergola alatt, szerintem sokkal mutatósabbak a fentebb felsorolt növények.
A lombhullató loncfajok többsége fás vagy zölddugványról a nyár elejétől, ősszig szaporítható, az örökzöld fajok nyárvégi félfás dugványról gyökereztethető. egyes fajokat, melyek nehezen gyökeresednek magvetéssel szaporítanak.
Amennyiben virágzó növényre gondol akkor erre legmegfelelőbb a különböző színű árvácskák vagy az utóbbi években egyre divatosabbá váló díszkáposzta. Nagyobb ládában a kisebb örökzöldek is átvészelik a telet, főleg ha a ládáját valamivel kívülről bebugyoláljuk, s így a téli nagy minuszok sem járják át teljesen a földet.
A napvirág (Helianthemum sp.) évelő, örökzöld törpecserje, általában májustól júliusig virágzik. Sziklakertben, kőfalak mellett, meleg napos helyen érzi otthon magát. Elvirágzás után vagy kora tavasszal vissza lehet metszeni. Télen mulccsal vagy fenyőgallyal érdemes a növényt védeni a szélsőséges időjárástól.
A tuja nem honos Magyarországon. Ez az elsődleges oka annak, hogy nem is érzi magát nálunk olyan jól, mint a honos cserjék, örökzöldek. Túl szárazak és melegek a nyaraink (az idei egy ritka kivétel volt), míg a teleink nagyon hidegek is tudnak lenni. Könnyen legyöngül a növény és élettani körülmények (tápanyaghiány, vízhiány, a talaj nem megfelelő állapota, stb) odáig vezethet, hogy a tuja levelei barnulnak, majd lehullanak. <p>Emellett egy gombás betegség és a pajzstetű is károsíthatja. Erről az alábbi cikkekben olvashat.