Keresett kifejezés: “”

Cikkek (7300)

376

377

1876. Tippek paradicsom palánta ültetéséhez

Május közepén itt az ideje, hogy szabadföldbe kiültessük a paradicsompalántákat. Lássuk hogyan!

Részletek

1877. Hogyan ültessünk oltott törpe almafát?

Jó ötlet törpe almafát ültetni, mivel díszíti az udvarunkat, nem foglal sok helyet és ízletes gyümölcsöt terem. A törpe almafát különleges technikával kell elültetni hogy az oltás hatékony maradjon.

Részletek

1878. Hogyan válasszuk ki a kertészkedéshez szükséges legfontosabb szerszámokat?

Nem kerül sokba a kertészkedés, de néhány alapvető szerszámra szükségünk lesz. A piacon és találhatunk megfelelő szerszámokat valamivel olcsóbban, mint a szakboltokban.

Részletek

1879. Hogyan termesszünk koktélparadicsomot?

A koktélparadicsom nagyon ízletes és könnyen termeszthető, szinte bármilyen éghajlat alatt jól érzi magát. Emellett kiváló dekorációs elem is, a partik, ünnepi menük elengedhetetlen díszítője. Jó, ha otthon, a kiskertünkben is van egy-két koktélparadicsom palántánk.

Részletek

1880. III. Országos Öko Expo és Bio Fesztivál

Nobel-díjas vendégekkel és számtalan változatos, színes programmal várják az érdeklődőket 2010. június 4-6 között az ország ez idáig egyetlen ÖKO strandján, a gárdonyi Sport Beachen. Az első nap ingyenes! 2010. június 4-6. Sport Bech - Gárdony

Részletek

376

Édenkertész (3182)

891. Egy régi házba költöztünk és a kőkerítés mellett orgona nő. Nagyon szép, csak az a baj, hogy nem tudom kordában tartani.

Fák sarjhajtásainak kezelésére a glifozát hatóanyagú gyomírtószerek ajánlottak és hatásosak. Ezek: Fozát, Glialka, Glyfos, Medallon, Roundup. Bármelyik oldatával kezelheti le a fiatal hajtásokat . A hatékonyság növeléséhez és a tapadás fokozásához 1-2 %-ban adagoljon olajat az oldat elkészítésekor. A szert permetezéssel vagy ecseteléssel is felviheti a zöld hajtásra. A glifozát levélen keresztül szívódik fel, és a gyökerekbe is bejut a tápanyagforgalom útján. Valószínű, hogy ismételt kezelések lesznek szükségesek.

Részletek

892. Egy hete vettem két szobai bambuszt/Pogonantherum Monica/. Most az egyik kezd sárgulni , barnulni, száraz hajtások vannak rajta. Sok a víz, vagy kevés?

Sajnos semmi személyes tapasztalatom sincs a Pogonantherum nevelésével kapcsolatban, de találtam néhány információt. Délkelet-Ázsiából származik, és a Pázsitfűfélék családjába tartozik, tehát nem bambusz. A természetes élőhelyén sűrű záródású fák alatt, főként patakok mentén él, ahol állandó a talajnedvesség és csak szórt fény van, így a tűző nap nem éri a növényeket. Az alsó levelek sárgulását minden bizonnyal tápanyaghiány okozza, mert a nagy tömegben szaporított növényeket gyakran csak tőzegben vagy kókuszrostban tartják, és a tápanyagot folyékony formában juttatják a növényeknek. (ez -logikusan- különösen igaz lehet egy kimondottan vízigényes fajra). Tehát ha nem égette meg a nap és nem száradt ki a földlabdája, akkor kellene némi tápanyagot juttatni neki, lehetőség szerint egy átültetéssel egybekötve, hosszú hatóidejű, szabályozott leadású műtrágyával. Olvastam, hogy a száradt, szétesett "fűcsomót" erőteljes visszametszéssel lehet zömökebbre nevelni. Ennek kipróbálását arra az esetre ajánlanám, ha az első nem vált be.

Részletek

893. A képen látható növénynek mi a neve és honnan származik?

Babér-Laurus nobilis lehet, bár a képen nagyon nehezen kivehető, a leírások alapján jött a tipp. Édenkertész

Részletek

894. Mocsári hibiszkuszom a váráslásig (ahol tűző napfénytől védve várt engem :) egy napig állt a kertben félárnyékos helyen, és estétől másnap estig szinte teljesen elszáradt. Mit tegyek?

Szerintem az elhalt ágakat nyugodtan le lehet vágni, ha eddig nem tért magához, akkor véleményem szerint már nem is fog. Amúgy nem tudom, mi történhetett vele, mert ez nem normális dolog egy ilyen igénytelen növénynél, mint a mocsári hibiszkusz.

Részletek

895. Dorstenia Brasiliensis nevű szobanövényt.. Nagyon szép volt, de tegnap óta valamiért nagyon nem jól érzi magát, az összes levele lekókadt. Mit tegyünk?

Tény, hogy túl sok magyar nyelvű irodalma nincs ennek a növénynek. Néhány fontosabb információt igyekeztem összegyűjteni: A Dorstenia brasiliensis, közönséges nevén bezoárgyökér vagy lázűző korongtányér a megközelítőleg 1500 fajt magába foglaló eperfafélék (Moraceae) családjába tartozik. A Dorstenia egyike azon kevés nemzetségnek az eperfafélék családjából, amely többek közt apró termetű lágyszárú fajokat gyűjt össze. A növényt elsőként 1786-ban Jean Baptiste Lamarck francia tudós írta le. Dél-Amerikában igen nagy területen, az Amazonas menti esőerdőkben fordul elő (Brazília, Peru, Bolívia, Kolumbia, Uruguay, Paraguay, Venezuela és Guyana). Az alapszövetében található fehér tejnedvet kígyómarás elleni gyógyszerként használták a helyi indiánok, de ma is jó néhány készítmény tartalmazza, ill. számos nemzetközi kutatás zajlik a felhasználhatóság sokféleségéről. A Dorstenia brasiliensis kisméretű növény, jellemzően legfeljebb 8 centi magas, feltűnően erezett levelekkel és apró kosár alakú virágokkal. Gyökérzete vöröses-barna színű, hengeres, amely 2-4 cm hosszú, és körülbelül 1 cm vastag. A számára legmegfelelőbb talaj kiváló vízelvezető, 2 rész homok és 1 rész agyag keveréke. A tűző napot nem kedveli, és magas páratartalmat igényel. A lankadásnak elsődlegesen két oka lehetett, a vízhiány vagy a túlöntözés, amelynek következtében sérültek a gyökerek (gyökérrothadás).

Részletek