186. Előkertek tervezése
Amennyiben van hely egy előkert kialakításához, azt érdemes kihasználni. Rendszerint beérjük azzal, hogy metszett örökzöldek és muskátlik kerülnek az előkertekbe, azonban ennél sokkal többet is tehetünk!
Amennyiben van hely egy előkert kialakításához, azt érdemes kihasználni. Rendszerint beérjük azzal, hogy metszett örökzöldek és muskátlik kerülnek az előkertekbe, azonban ennél sokkal többet is tehetünk!
Vizsgáljunk meg néhány olyan helyzetet és szempontot amelyekben a hagyományos gyep nem a legmegfelelőbb választás a háztulajdonos számára, és nézzük meg milyen alternatívák állnak még a rendelkezésére?
"Bárcsak ne vetettem volna el, most meg már meg sem tudok szabadulni tőle!" Talán voltunk már mi is hasonló helyzetben, ezért a következőkben bemutatunk néhány olyan növényt, amellyel jobb, ha vigyázunk, különben könnyen meggyűlhet a bajunk velük!
A százszorszép (Bellis perennis) egyszerű de kifinomult virág, mely nagyon sok helyen megtalálható. Az alábbiakban bemutatunk néhány talán kevésbé ismert tényt a százszorszépről.
A megszokott növények mellett, amelyeket magunk körül látunk vagy esetleg fényképeken, tudta, hogy léteznek sokkal különlegesebb növények is? Nos, itt található egy lista olyan különleges növényekkel, amelyek már évek óta léteznek, csak éppen lehet, hogy még nem találkoztunk velük. Szeretne még többet tudni? Akkor olvassa tovább cikkünket...
A pergolára elvileg bármilyen futónövény futtatható, fontos, hogy a pergola nagyságához válasszuk meg a növényt. <p>Nagyméretű pergolára futtatható a lilaakác (Wisteria sinensis), trombitafolyondár (Campsis sp), pipavirágú farkasalma (Aristolochia durior).<p> Kisebb méretű pergolára közepes növekedési erélyű futónövényeket választhatunk: kúszó loncok (Lonicera sp.), hegyi iszalag (Clematis montana). Az iszalagot segíteni kell a kapaszkodásban, hajtásait kötöznünk kell. Az örökzöld borostyán valóban kezdetben lassú növekedésű, virágozni és termést hozni is csak ´öreg´ korában szokott, s mivel télen nem igazán üldögélünk a pergola alatt, szerintem sokkal mutatósabbak a fentebb felsorolt növények.
A lombhullató loncfajok többsége fás vagy zölddugványról a nyár elejétől, ősszig szaporítható, az örökzöld fajok nyárvégi félfás dugványról gyökereztethető. egyes fajokat, melyek nehezen gyökeresednek magvetéssel szaporítanak.
Amennyiben virágzó növényre gondol akkor erre legmegfelelőbb a különböző színű árvácskák vagy az utóbbi években egyre divatosabbá váló díszkáposzta. Nagyobb ládában a kisebb örökzöldek is átvészelik a telet, főleg ha a ládáját valamivel kívülről bebugyoláljuk, s így a téli nagy minuszok sem járják át teljesen a földet.
A napvirág (Helianthemum sp.) évelő, örökzöld törpecserje, általában májustól júliusig virágzik. Sziklakertben, kőfalak mellett, meleg napos helyen érzi otthon magát. Elvirágzás után vagy kora tavasszal vissza lehet metszeni. Télen mulccsal vagy fenyőgallyal érdemes a növényt védeni a szélsőséges időjárástól.
A tuja nem honos Magyarországon. Ez az elsődleges oka annak, hogy nem is érzi magát nálunk olyan jól, mint a honos cserjék, örökzöldek. Túl szárazak és melegek a nyaraink (az idei egy ritka kivétel volt), míg a teleink nagyon hidegek is tudnak lenni. Könnyen legyöngül a növény és élettani körülmények (tápanyaghiány, vízhiány, a talaj nem megfelelő állapota, stb) odáig vezethet, hogy a tuja levelei barnulnak, majd lehullanak. <p>Emellett egy gombás betegség és a pajzstetű is károsíthatja. Erről az alábbi cikkekben olvashat.