Keresett kifejezés: “”

Cikkek (7295)

1911. Miért érdemes rendszeresen tisztogatni a szobanövények leveleit?

A tisztán tartott növények, amelyeknek fotoszintézisét nem gátolja semmi, sokkal egészségesebbek, és ellenállóbbak a betegségek, valamint a kártevők ellen.

Részletek

1912. Cickafark (Achillea): ez a növény nagyon bírja a szárazságot

A cickafark egy strapabíró növény, amely jól mutat, akár más növények között, akár szegélyként. Még öntözni sem kell.

Részletek

1913. Akváriumi növények – melyik a jobb? A valódi vagy a mesterséges?

Az élő növények a 60-as években voltak divatosak, amikor az első akváriumom vásároltam. Azóta eltelt egy kis idő. A mai haltenyésztők választhatnak olyan műanyag- és selyemből készült növényeket, melyek megtévesztően hasonlítanak az igaziakhoz. Vajon, melyik a legjobb választás akváriumunk számára, az élő- vagy a műnövény? Még a legtapasztaltabb haltenyésztőknek sem egybehangzó a véleményük. Miért? Mert nem létezik helyes vagy helytelen válasz. Minden az illető személy döntésén múlik.

Részletek

1914. Mi a Xeriscape? - egy víztakarékos termesztési módszer bemutatása 1. rész

Mit jelent a xeriscape? A xeriscape kifejezés a xeros, görög szóból ered, melynek jelentése - száraz. De ne gondoljuk, hogy sivatagról és kaktuszokról vagy szárazságról, illetve kopár tájról lesz szó. A xeriscape egy modern kertészeti módszer, amely előnyben részesíti olyan növények kiválasztását, melyek minden éghajlati zónában termeszthetőek, így olyan kertet alakíthatunk ki, melyet minimális öntözéssel is gondozni lehet.

Részletek

1915. Xeriscape, a víztakarékos termesztési módszer! 2. rész

Mit jelent a xeriscape? A xeriscape kifejezés a xeros, görög szóból ered, melynek jelentése- száraz. Ne gondoljuk, hogy sivatagról és kaktuszokról vagy szárazságról, illetve kopár tájról lesz szó. A xeriscape egy kertészkedési módszer, mely olyan növények ültetését részesíti előnyben, melyek könnyen termeszthetőek, és minimális a vízigényük.

Részletek

383

Édenkertész (3182)

1256. Leanderemet valamilyen betegség támadta meg. Megmondaná, mit tegyek?

Meg kell nézni a levelek fonákját, mert levéltetű is lehet. De ha nem talál semmilyen kártevőt, kórokozót, akkor csak több fényre van szüksége. Ha lehet kerüljön ki a teraszra úgy, hogy az első két hétben árnyékolva van a déli tűző nap elől.

Részletek

1257. Egy virágzó fukszia fácskát vásároltam, sajnos lehullanak róla a virágok és a bimbók is. Valamilyen betegség lehet?

Egészségesnek látszó zöld leveleket és bimbókat hullat? Vagy a levelek a szélükön megbarnulnak, besodródnak és ezután leesnek? A növény száraz levegőjű helyiségben van. Tegyük párásabb helyre a növényt, majd gyakrabban öntözzük. A Fuksziánál ne a virágokat és bimbókat permetezzük le, csak a zöld részeket.

Részletek

1258. Ananászról szeretném megtudni ha elültettem a levágott részt miért kezd el rothadni?

Az ananász a laza, tőzeges, tápanyagban szegény talajt kedveli. Bőségesen öntözzük, 2-3 naponta. Nem bírja a túlöntözést, attól rothadásnak indul. Fényigénye nagy, a félárnyékot kedveli. Nem bírja a direkt napfényt. A hőigénye is nagy.

Részletek

1259. Orchideám levele sárgul, mitől lehet?

Igen,erősen valószínű, hogy a sok közvetlen fény az oka, ezenkívül az ablaküveg mögött általában nagyon erős a felmelegedés ami nullára csökkenti a páratartalmat és elégeti a leveleket is. Ezen nemzetség fajai kivétel nélkül tűző nap kerülők.

Részletek

1260. 3-4 év óta vannak a leandereim ugyanabban a földben. Átültetés nélkül feljavíthatom-e a földjüket valamivel?

A „C” jelű virágföld kötött, de jó szerkezetű és vízháztartású, közömbös kémhatású /7pH/ keverék. De keverhetünk az általános, vagy B típusú virágföldhöz kevés szárított szarvasmarhatrágyát, leérett és pihentetett gombatrágyát és (vagy) Osmocotét, ami pontosan a hat hónapos vegetációs időszakra elegendő tápanyagot enged ki fokozatosan a földbe. Ilyenkor ültessük először tápszeres földbe az előző évi hajtásokból fejlődött növénykéinket is. Fontos, hogy az ilyen növényt egy kicsit szárítsuk ki, mert akkor könnyebb a művelet. Fektessük le és megemelve húzzuk le a cserepet a földlabdáról. Ez műanyag vagy kerámia cserépnél nem nehéz általában, agyagcserépnél már nehezebb, de fadézsánál maga a küzdelem. Ilyenkor akár néhány napos kiszárítás is ajánlatos és akkor is csak segédeszközzel, mondjuk kalapács vagy balta fokával tudjuk óvatosan leverni a dézsát, mert a gyökerek hozzánőnek a fához. Ha ezen a kiszedésen túl vagyunk, akkor a nagyon vastag és földnélküli gyökérzetből fűrésszel, ásóval, nagyobb késsel akár 5 - 10 centit is levághatunk a gyökérzet aljából, az oldalából, és a tetejéből is. A lényeg az, hogy azért maradjon valamennyi föld nélküli gyökérzet, amit egy kicsit meglazítunk és majd kényelmesen belenő az új földbe. Az összekevert, előkészített földet elterítjük a cserép alján, ráállítjuk a növényt és további földdel feltöltjük az oldalakat. Valami hosszú, keskeny szerszámmal, akár egy vastagabb egyenes ággal, vagy léccel tömörítjük az oldalakon a földet, a művelet vége felé óvatosan locsolgatjuk, ami szintén tömörít. És természetesen végül a tetejére is jusson bőven friss földből és locsoljuk meg az egészet. Így nyilván annyi új földet kaphat, amennyi gyökérzetet levágtunk, de ha nagyobb cserépbe tesszük, akkor a több friss föld több évre elegendő. Egyszer azonban mindenképpen elérjük a felső határt, és akkor úgy kétévenként csak ez a gyökérlevágós módszer alkalmazható. Ha már a legnagyobb méretű cserépnél tartunk, akkor lehetséges az átültetés helyett a megfelelő szintű folyamatos tápanyag-utánpótlásról gondoskodni. De azt is megtehetjük, mert a leanderek sok mindent kibírnak, hogy a nagyon nagy gyökérzettel és a több, vagy a nagyon elágazó tővel rendelkező növényeket kettő vagy akár több részre fűrészeljük és így kisebb cserepekbe ültetve még szaporíthatjuk is őket.

Részletek