Keresett kifejezés: “”

Cikkek (7346)

1911. Miért érdemes rendszeresen tisztogatni a szobanövények leveleit?

A tisztán tartott növények, amelyeknek fotoszintézisét nem gátolja semmi, sokkal egészségesebbek, és ellenállóbbak a betegségek, valamint a kártevők ellen.

Részletek

1912. Cickafark (Achillea): ez a növény nagyon bírja a szárazságot

A cickafark egy strapabíró növény, amely jól mutat, akár más növények között, akár szegélyként. Még öntözni sem kell.

Részletek

1913. Akváriumi növények – melyik a jobb? A valódi vagy a mesterséges?

Az élő növények a 60-as években voltak divatosak, amikor az első akváriumom vásároltam. Azóta eltelt egy kis idő. A mai haltenyésztők választhatnak olyan műanyag- és selyemből készült növényeket, melyek megtévesztően hasonlítanak az igaziakhoz. Vajon, melyik a legjobb választás akváriumunk számára, az élő- vagy a műnövény? Még a legtapasztaltabb haltenyésztőknek sem egybehangzó a véleményük. Miért? Mert nem létezik helyes vagy helytelen válasz. Minden az illető személy döntésén múlik.

Részletek

1914. Mi a Xeriscape? - egy víztakarékos termesztési módszer bemutatása 1. rész

Mit jelent a xeriscape? A xeriscape kifejezés a xeros, görög szóból ered, melynek jelentése - száraz. De ne gondoljuk, hogy sivatagról és kaktuszokról vagy szárazságról, illetve kopár tájról lesz szó. A xeriscape egy modern kertészeti módszer, amely előnyben részesíti olyan növények kiválasztását, melyek minden éghajlati zónában termeszthetőek, így olyan kertet alakíthatunk ki, melyet minimális öntözéssel is gondozni lehet.

Részletek

1915. Xeriscape, a víztakarékos termesztési módszer! 2. rész

Mit jelent a xeriscape? A xeriscape kifejezés a xeros, görög szóból ered, melynek jelentése- száraz. Ne gondoljuk, hogy sivatagról és kaktuszokról vagy szárazságról, illetve kopár tájról lesz szó. A xeriscape egy kertészkedési módszer, mely olyan növények ültetését részesíti előnyben, melyek könnyen termeszthetőek, és minimális a vízigényük.

Részletek

383

Édenkertész (3184)

2586. Egy öregebb körtefát és almafát szeretnek átoltani vagy szemezni

Gyümölcsfák szemzése lépésről-lépésre kezdőknek >> Gyümölcsfák szemzésének tavaszi munkálatai (képek lépésről-lépésre) >> Alanyok: Az alma alanyait növekedési erôsség szerint három csoportra oszthatjuk : az alanyok erôs, középerôs és gyenge (törpe) növekedésûek. Az erôs növekedésû alanyok használata extenzív, vagy félintenzív termesztési körülmények között indokolt. A jelenlegi almatermesztésbôl már kiszorultak, helyettük a 60-as évektôl a középerôs, a 80-as évek végétôl pedig nagyobb arányban a gyenge növekedésû alanyokat használjuk. Ezek közül a legelterjedtebbek az angliai East Mallingban szelektált ún. M sorozatú klónalanyok, melyek a következôk. ‘M 4’: Hazánkban az egyik legismertebb, középerôs növekedésû almaalany. Szaporítási aránya az utóbbi években jelentôsen csökkent. Támrendszert nem igényel. Közepesen télálló és szárazságtûrô. Nagy hátránya, hogy a gyümölcsösben sok gyökér- és tôsarjat fejleszt. A termôhely iránt nem igényes. A száraz homoktalajokon öntözés nélkül is hosszú ideig jó termôképességû fákat nevel. ‘MM 106’: Az anyatelepen erôsen nô, a ráoltott fajta növekedési erélye 10-20 %-kal mérsékeltebb az M.4-es alanyénál. Erôs növekedésû fajtákkal középméretû, spur fajtákkal kisebb méretû fát ad. Hazai körülmények között támrendszert nem igényel. A talajhoz jól alkalmazkodik, laza homoktalajon is jól fejlôdik, a hideg, nyirkos talajra és a magas talajvízszintre érzékeny. Szaporítási aránya színtén csökkenô tendenciát mutat, de még jelentôs részaránnyal (30-35%) szerepel a hazai alanyhasználatban. ‘M 26’: A ráoltott fajták kb. 30-50 %-kal erôsebben nônek, mint az M 9 alanyon állók, ennek megfelelôen tenyészterület-igényük is megnô. Lombja tavasszal késôn hajt ki, ôsszel késôn hullik le. A talajban valamivel jobban kapaszkodik, de lazább talajon feltétlenül támrendszert igényel. Adaptációs, fagy- és szárazságtûrô képessége jó. Ott is kielégítôen fejlôdik, ahol az M 9 alanyú fák sínylôdnek. Középkötött, humuszdús, jó levegôzöttségû talajon érzi magát a legjobban. Laza homoktalajon csak öntözéssel telepíthetô. ‘M 9’: Jelenleg legelterjedtebben használt almaalany, az utóbbi tíz évben szaporítási aránya megközelítette az 50 %-ot. Népszerûségének elsôsorban az az oka, hogy sûrû ültetvények létesítéséhez kiválóan alkalmas. Gyökérzete a talajban sekélyen helyezkedik el, sokszor féloldalas, törékeny, de jól regenerálódik. Közepesen fagyálló. Az M 9 alanyú fák korán fordulnak termôre, csak támrendszer mellett nevelhetôk és öntözést igényelnek. Gyümölcsük nagyobb méretû, és általában egy héttel korábban szüretelhetôk, mint az M 4-en állók. ‘M 27’: Növekedési erélye kb. 30 %-kal gyengébb az M 9 alanyénál. Gyökérzete sekélyen helyezkedik el a talajban, ezért a fák támrendszert igényelnek. Csak jó minôségû talajon és öntözéssel termeszthetôk a ráoltott fajták. Sarjat ritkán, vagy egyáltalán nem képez. Közepesen télálló. A körte általánosan használt alanyai a vadkörte magonc és a birs különbözô klónjai. A kettô közül a vadkörtemagonc a legelterjedtebb alany, de nô a birs alany használatának aránya. A vadkörte alany jó alkalmazkodó képességû, a legtöbb fajtával jól összefér, a ráoltott nemes gyorsan és erôteljesen fejlôdik. Hátránya viszont, hogy késôn fordul termôre. A birs alanyokon fejlôdô nemes gyengébb növekedésû, korábbi termôre fordulású és korábban érô színesebb gyümölcsöket terem. Hátránya, hogy sok fajtával összeférhetetlen. Hol jut hozzá? Alanyt díszfaiskolákban tud venni, nézzen szét, hogy az Ön környékén milyenek vannak

Részletek

2587. A cseresznyefámon a kis zöld cseresznyék többsége elkezdett összezsugorodni..

Tisztelt Kertbarát! A leírt tünet fénykép nélkül a következő lehet. A moniliás betegség tud ilyet okozni ágelhalással együtt, vagy élettani hatás lehet még az oka. Ez lehet túl kötődés így a fa nem tudja kinevelni a gyümölcsöt, és a virágzás idején lévő kedvezőtlen időjárás (szeles esős hideg idő, száraz csapadék szegény idő is) okozhat ilyen tüneteket, mely a kötödést gátolhatja. Jó kertészkedést! Mezős Balázs kertészmérnök

Részletek

2588. Mulcsot rakhatok rózsához?

Alapvetően használhat rózsákhoz fakérget talajtakarónak. De egyvalamit fontos szem előtt tartani: a rózsáknak mély gyökerük van, és így a talaj mélyéről veszi magukhoz a nedvességet, és a tápanyagokat. Így, ha humuszt ad a felső réteghez, a rózsa gyökerei sem nőnek mélyre, így fagyérzékenyekké válnak. Ebben az esetben a rózsák télen elfagyhatnak. Ezért, ha úgy dönt, hogy mulcsozza a rózsáit, olyan anyagot használjon, ami lassan bomlik le, mint például fakérget. Ebben az esetben nem kerül sok humusz a talajba, és a fent leírt problémát el tudja kerülni. A mulcs megváltoztatja a talaj pH-értékét, savanyúbbá válik tőle. Mivel a rózsa nem szereti a savanyú talajt, lúgosítani kell azt. A bomlás során a mulcsréteg kivonja a nitrogént a talajból. Ezért nitrogént és káliumot egyaránt kell a talajba juttatnia. Azt javaslom, adjon 50-70 gr/m2 nitrogént, és 30-40 gr/m2 káliumot a talajhoz – a szokásos műtrágyázáson felül.

Részletek

2589. Betegség okozza azt, hogy cseresznyém termésének java része ilyen állapotba kerül?

Tisztelt Kertbarát! Élettani hatás lehet a következő jelenség a fényképek és a tünet leírása alapján. Tehát ez nem betegség. Ez lehet a fa túlkötődése, ekkor a fa nem tudja minden gyümölcsét kinevelni. Lehet még a virágzáskori kedvezőtlen időjárás ( alacsony hőmérséklet, szeles esős hideg időjárás, kevés csapadék a virágzás után). Jó kertészkedést! Mezős Balázs növényvédelmi szakmérnök

Részletek

2590. Törpe gyümölcsfa tápoldatozása

Általánossságban így járunk el: A szerves trágya érett komposzt formájában (2-3 l / m2) tavasszal, virágzás előtt fedezi a lassú vagy mérsékelt növésű fajták alapszükségletét, biztosítja az egyenletes gyümölcshozamot és az új virágrügyek kialakulását a következő évre. A kálium tartalmú természetes trágya (20 g/m2) növeli a gyümölcsök tárolhatóságát. Ásványi nitrogénes műtrágyát többször kell adni kisebb adagokban: legjobb közvetlenül a virágzás után, valamint nagyon gazdag termés esetén még egyszer,júniusban. A trágyát szórjuk el a fatörzs körül gyűrűben, mert ott találhatók a tápanyagok felszívódásához szükséges finom gyökérszálak. Az úgynevezett foltos almákat, bemélyedő barna részekkel a gyümölcshúsban, a hiányos kálciumellátás eredményezi. Ilyenkor a levelek tápoldatos permetezése csak rövid távú segítség. Az ok a túl magas terméshozam, ami csak a levél-gyümölcs arány kiegyenlítésével (egy gyümölcsre 20-30 levél) szüntethető meg. Ezt szakszerű metszéssel, valamint időben elvégzett gyümölcsritkítással lehet elérni.

Részletek