1936. Milyen szobanövényeket tehetünk ki nyárra a szabadba?
Vannak növények - sőt szinte minden növény ilyen - amelyek imádják a napot és a meleget. Van azonban néhány fontos szabály, amelyeket be kell tartani, mielőtt kirakjuk őket a szabadba.
Vannak növények - sőt szinte minden növény ilyen - amelyek imádják a napot és a meleget. Van azonban néhány fontos szabály, amelyeket be kell tartani, mielőtt kirakjuk őket a szabadba.
Nyár derekán járunk, a sok eső után végre megnyugodott időjárásunk és tudjuk folytatni mostani munkánkat, amit az agyagos talaj eddig nem engedett, ezért pár napot szikkadni hagytuk. A terepmunkák után a ház körüli szegélyezés és szivárogtató elkészítése következett, amit kaviccsal terítettünk és szépen beültettünk növényekkel..
A biobeton meggymag felhasználásával készült - számolt be az építészfórum.hu, mely ennek feltalálójával készített interjút. Mint kiderült, a biobeton kis halmazsűrűségű, de teherbíró feltöltésként és ágyazati rétegként, rusztikus felületű kerámia falburkoló elemként, könnyűbeton födémrétegként, előre gyártott, beton zsaluzó vagy falazó elemek hőszigetelő kitöltő anyagaként alkalmazható.
A napelemes cserép egy fantasztikus találmány. A hagyományos napelemeknél olcsóbb, könnyen beépíthető az eredeti tetőszerkezetbe, és 10-40 %-kal több energiát képes termelni.
Egy új kert megtervezése és beültetése mindig nagy feladat, így a növények kiválasztása a kertészetben sem egyszerű. Egy családi ház kertjének a beültetésénél sok szempontot kell figyelembe venni. Így pl. a kert adottságait, a tájolást, a fényviszonyokat, a talaj minőségét, és a család igényeit is érdemes szem előtt tartani.
Meg kéne próbálni a tuja.hu-n: http://www.tuja.hu/
Ha kint van, a cserepet télire be kell vinni, vagy a gumókat ki kell szedni a földből, és bent teleltetni. Ha a lakásban van, nem kell kivenni a gumót a földből télire. A vérvirág gyökere a talaj szintje alatt van. Ezért a földjét mindig nedvesen kell tartani, rendszeresen tápoldattal és természetes trágyával kell gazdagítani. Rendszeres öntözés után hozza a legszebb virágot. A nyugalmi időszakban kevesebb öntözést igényel. A magokat egész addig a növényen lehet hagyni, amíg kicsit meg nem ráncosodnak; amikor megérnek, le lehet őket szedni. A húsos részt óvatosan kell lehámozni, vagy ledörzsölni a magokról. Ezután el lehet vetni a magokat jól átnedvesített virágföldbe. Ne temessük be teljesen a magokat, figyeljünk rá, hogy egy szintben legyenek a földdel. Tartsuk nedvesen a talajt, de ne öntözzük túl. A harmadik idény után virágot is fog hozni.
Üdvözlöm! A mosódió, a szappanfa termése (Sapindus mucorossi). Ez a növény Indiában őshonos. A héj tartalmazza a szaponint, aminek köszönheti a tisztító hatását. Legelőször meleg vízben kell áztatni 24 órán keresztül, termoszt ajánlok, hogy melegen maradjon a víz. A víz kb. 35-60 C-legyen! Egy mély cserepet kell venni a vetéshez. Jó minőségű virágföld kell, alacsony Nitrogén tartalommal, mert ez gátolja a csirázást! A magot takarjuk be lazán, a mag átmérő háromszorosának megfelelő földdel. A talaj legyen mindig enyhén nedves, sosem szabad, hogy kiszáradjon, mert a csíra elpusztul! A csírázás hosszú ideig tarthat kb. 1-4 hónap! Ne legyen türelmetlen! A mikor kikel a növény, akkor gyorsan el kezd nőni. Havonta 30-40 cm-t is nőhet. Ilyenkor nagyon fontos, hogy sok napfényt kapjon és a föld sose száradjon ki. A fának ezüstös kérge van és 50 m-re is megnőhet, de ez a természetes környezetben valószínű. Ha már kikel és megerősödik kiskorában, akkor nagyon szívós növény lesz, ami még a fagypont körüli hőmérsékletet is elviseli! A termesztésével kapcsolatban nincsenek tapasztalatok, nemrégen kezdték Európában szaporítani! A szaporításhoz sok sikert kívánok!
A termése. És csodálatos dolog, hogy ez megtörtént a növénnyel, jól érzi magát. Nincs velel teendő.
Kép nélkül nehéz az értékelés, de a két leggyakoribb betegség leírásával és kezelésével segíthetünk. A pikkelylevelű örökzöldek (tuják, hamisciprusok) legismertebb kártevője a tujafúró aranymoly (Argyresthia thuiella). Ez a kb. 0,5 cm nagyságú molylepke június-júliusban rajzik, a nőstények pedig tojásaikat a pikkelylevelek közé rakják le, általában közel a hajtáscsúcshoz. A kikelő, néhány mm-es hernyók július végétől berágják magukat a hajtások belsejébe, ahol ezt követően aknaszerű járatot készítenek, és áttelelnek. A következő évben késő tavasszal, nyár elején bebábozódnak, majd júniustól jelennek meg az új nemzedék lepkéi. A károsítás következtében a tuja, hamisciprus és boróka hajtásvégei elszáradnak, felületükön helyenként lyukak láthatók, belsejük pedig üreges, így ellenfényben áttetsző, és ürüklékszemcséket tartalmaz. Ezen tünetek alapján a kiszáradás, a tápanyaghiány és a fagy által okozott elváltozások jól elkülöníthetők a molylárvák kártételétől (képen). A védekezés legcélravezetőbb módja a sövényként ültetett növények rendszeres nyírása, illetve általánosságban a károsított vagy fertőzésgyanús, elszíneződő hajtások legkésőbb május közepéig történő eltávolítása és megsemmisítése. Vegyi védekezésre a nyár második felében kerülhet sor, lehetőleg akkor, amikor a tojásból kikelt lárvák még nem rágták be magukat a hajtások belsejébe. Indokolt esetben, kizárólag erős fertőzéskor permetezésre az Actara 25 WG mint szabadforgalmú készítmény, a II. forgalmi kategóriájú szerek közül pedig a Bi 58 EC, a Danadim Progress és a Mospilan 20 SP jöhetnek szóba. A kezeléseket június és július közepén érdemes végezni. A tujákat megfertőzheti még a didimaszcellás betegség kórokozója (Didymascella thujina). Kezdetben egy-egy pikkelylevél sárgulása figyelhető meg az alsó hajtásokon, majd fokozatosan hajtássárgulás jelentkezik, és apró, fekete, 1-2 mm-es, ovális termőtestek jelennek meg a leveleken. Ezeket a fertőzött hajtásokat legkésőbb májusig el kell távolítani, és meg kell semmisíteni. A kórokozó fellépésére elsősorban csapadékos években lehet számítani. Ilyenkor többször megismételt, gombaölő szeres permetezésre is szükség lehet az év folyamán.