1961. Ezek a kúszónövények nagyon jól bírják az árnyékot
Az észak vagy kelet felé néző falakra, kerítésekre és pergolákra is lehet növényeket futtatni. Ezek a növények árnyékban is szépen fejlődnek.
Az észak vagy kelet felé néző falakra, kerítésekre és pergolákra is lehet növényeket futtatni. Ezek a növények árnyékban is szépen fejlődnek.
A virágok cserépbe ültetése nagyon előnyös a mozgathatóság szempontjából, mivel így szükség esetén könnyen átszervezhetjük a virágoskertünket. A virághagymák és az egynyári növények alkalmazkodnak a különböző talajtípusokhoz, ezért nyáron cserepekben is jól fejlődnek. Sokféle cserepet használhatunk nyári ültetésre, de fontos hogy megfelelően tartsa a gyökérzetet és elvezesse a vizet.
A folyamatos nyári virágzás, a forró és erősen napos időszakban is, a cserje erejét igazolja. A növény átveszi a hőt, és marad annyi energiája, hogy egész nyáron sok, élénk virágot hozzon. Telepítsük a cserjéket teraszok mellé, kerítések mentén, háttér- vagy dísznövénynek és megcsodálhatjuk, hogy színes virágaik, hogyan uralják a teret, mikor a tavaszi virágok már elvirágoztak.
Ha a kényes orchideánknak szeretnénk egy biztos helyet, vagy szeretnénk egész évben gyümölcsöt termeszteni, az üvegház egy ideális megoldás a megszállott kertészek vagy a növényrajongók számára is. Az üvegházak csökkentik a külső hatások okozta gondokat, védik a kényes növényeket és biztosítja a fejlődés fenntarthatóságát. Miközben minden növény, zöldség, gyümölcs vagy virág termeszthető üvegházban, csak kevés növény használja ki igazán az előnyeit.
A kompasznövény könnyen termeszthető napfényes helyen, átlagos, jó vízelvezetésű talajban. Nem igényel különösebben tápdús talajt, és gondoskodást, nagyon mutatós és szép növény.
Nem értem a kérdést, ha nem a kutyát permetezte hanem a fákat, bokrokat, akkor a kutya csak igen szélsőséges esetben tud hozzáférni, valamint a kipermetezett mennyiség a kutyára nem tud veszélyes lenni, a vegyszerek szaga legtöbb esetben taszítja az állatokat.
Üdvözlöm! Nem betegségre, inkább stresszhatás okozta problémára gyanakszom. A liliomfák, főleg az örökzöld nem szereti a szelet. Az ültetés, környezetváltás amúgy is megviseli a növényeket, és ha ehhez még szél is társul az tud ilyen problémát okozni. Rendszeres, bőséges öntözést, és 2-3 hetente való tápoldatozást javaslok komplex műtrágyával. Idősebb korban, ha már akklimatizálódott, nem fog gondot okozni a szél, de addig vigyázni kel rá. A tápoldatozást március elejétől augusztus közepéig végezze. Egy természetes lombváltás az örökzöldeknél is jellemző, és erre tettek rá még a fentebb említett dolgok. Üdvözlettel, Megyeri Szabolcs
Kedves Levente! Nincs semmi gond, a növények a környezetváltás után gyakran eldobják a virágaikat. Stresszhatás éri őket, más hőmérséklet, fényviszonyok, vízmennyiség.. Ha megszokta új helyét, újra fog nyílni, nem lesz vele gond. A tulipánra sajnos nincs ötletem, kevés az információ, amiből dolgozhatok. Tápoldatozza őket majd a kihajtás kezdetétől, illetve hagyja, hogy most természetesen húzódjanak vissza a hagymák, tehát ne vágja le a leveleket, csak akkor, ha azok teljesen elszáradtak. Üdvözlettel Megyeri Szabolcs
Az alma héjbarnulása Hazánkban e betegséget a gyakorlatban legtöbbször az angol nevén (scald) nevezik. A betegség a tárolóban a tárolási idény végén vagy a hosszan tartó szállítás során jelentkezik. A betegség gazdanövénye az alma, a citrom, a narancs és a grépfrút. A tünetek a gyümölcs héján észlelhetők, ahol szabálytalan alakú, nagy kiterjedésű, barna elszíneződés jelentkezik. A gyümölcs húsa legtöbbször egészséges, és csak ritkán, súlyos esetben barnul meg a héj alatti szövetek néhány sejtsora. A betegséget a kiáramló aromaanyagok okozzák, amelyek szellőzés hiányában – anaerob körülmények között – a gyümölcsöt károsítják. Főképpen a túlérett, magas hőmérsékleten tárolt, illetve szállított, vagy a polietilén fóliába csomagolt gyümölcsökön jelentkezik nagymértékben. Megelőzésének legfontosabb módja az alacsony hőmérsékleten, szabályozott légtérben történő tárolás. Normál tárolás esetén a szellőztetésről gondoskodni kell. Az alma glöódeszes gyümölcsfoltossága Hazánkban a betegség ma már kis jelentőségű, mivel elsősorban a házikertekben, és ott is főleg a régi almafajtákon (Batul, Cox narancs ranett, Húsvéti rozmaring) fordul elő. A betegséget népiesen koromfoltosságnak nevezik. A betegséget először 1931-ben, Franciaországban tárolt almáról írták le, Magyarországon pedig 1949-ben ismertették. A gyümölcs felületén 3–8 mm átmérőjű, gyér, barnásfekete bevonat látható, amely a gomba epifita micéliuma. A micélium a gyümölcs felületéről letörölhető, alatta az epidermisz és a belső szövet tünetmentes. A betegséget a Gloeodes pomigena (Schw.) Colby piknídiumos gomba idézi elő. A kórokozó micéliummal telel át a fás részeken és az innen leváló micéliumdarabok fertőzik meg az almát. A betegség külön védekezési eljárást nem igényel, mert a ventúriás varasodás elleni permetezés a glöódeszes gyümölcsfoltosság ellen is hatásos. A hiánybetegségek elkerülése végett érdemes lombtrágyéval is kezelni a fát, előfordulhat még Jonathan tipusu almáknál, hogy a kalciumhiány okoz barna foltosságot a gyümölcsön.
Kedves Sándorné! Pótoljon kálium tápanyagot, mert ez a tápelem felelős a virágképzésért. Én a fák még fiatal korának, és ennek a tápanyagnak a hiányának tudom be a gyér, és nem tejesen jó időben nyíló virágzást. Öntözővízhez adagolva, 2-3 hetente kis mennyiségben juttassa ki. Remélhetőleg megoldódik probléma. Üdvözlettel, Borsodi Bence