2206. Hogyan díszítsük a kertünket pozsgás növényekkel? - 1. rész
A szukkulens, vagyis pozsgás növények, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Nézzük, hogy hogyan használhatjuk fel őket a kertünk és az udvarunk dekorálására.
A szukkulens, vagyis pozsgás növények, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Nézzük, hogy hogyan használhatjuk fel őket a kertünk és az udvarunk dekorálására.
A szukkulens növények nagyszerűen díszítik a kertünket, főleg ha többféle növényt teszünk egymás mellé. Jóllehet ezeket a növényeket nem nevezzük virágoknak, mégis színesek. Ebben a cikkben a majomfa, a kövirózsa és a deres csenkesz párosításáról is szó esik majd.
Az előző részből megtudhattuk, hogy hogyan kell pozsgás növényekkel falakat díszíteni, vagy jobban mondva készíteni. Ezúttal egy pár igen érdekes és színes pozsgás fajtával ismerkedünk meg, amelyek egyedivé tehetik kertünket.
Most olyan növények bemutatására kerül sor, amelyek jól mutatnak a medencék mellett, a teraszokon és bárhol a szabadban. Emellett még egy pár ötlettel is szolgálunk a cserepes pozsgás növények elültetéséhez, úgy, hogy azok színessé és kellemessé tegyék a környezetünket.
Eddig más sokféle változatát láttuk a pozsgás növények felhasználásának, de ezzel még koránt sincs vége a lehetőségeknek. Mivel olyan sokfajta és változatos pozsgás növény létezik, a lehetőségek szinte kimeríthetetlenek. Nézzünk meg egy pár új ötletet!
Májusban már elkéstünk a permetezéssel. Azt még lombtalan állapotban, a téli fagymentes napokon kell megkezdenünk, amikor a taphtina gomba spórái aktiválódnak és megkezdik terjedésüket. A lemosó permetezés után, a hajtásnövekedés megindulásakor kell folytatni a permetezést. Az idei, 2009-es évben meleg, száraz ntavaszunk volt eddig, az erős taphrinás fertőzést megúsztuk (legalább is felénk), az egy-két fertőzött levelet távolítsuk el és dobjuk ki.
A lilaakáchoz először türelem, aztán ágvágó kell. Az első években gyakran nem hoz virágot, ez sokszor előforduló "panasz", de a későbbiekben gazdag virágtengerével fogja pótolni az első éveket. Ültetés utáni évben érdemes talaját párszor meglocsolni.
A szúnyogok írtását tudomásom szerint a Népegészségügyi szolgálat szervezi és végzi, általában légi úton juttatják ki finom, ködszerű cseppméretben a szereket. A alkalmazott szerek egy része a növényvédelemeben is használt rovarölő szerként is ismert (piretroid és foszforsavészter csoport). A szakma és a lakósság véleménye erősen eltér a mérgező rovarölő szerek ilyen felhasználása tekintetében, hiszen a teljes területet, minden növényt, azon élő valamennyi rovart, állatot lekezelnek, és a többségük pusztulását okozza a permetezés. A hatékonyság nehezen mérhető, a káros hatással senki nem foglalkozik. Házikertben ilyen permetzések - a szerek mérgező volta miatt - nem javasolt. A szunyogok árnyékos, nedves helyen szoktak felszaporodni, ezért a kertet ajánlott rendben tartani, hulladékokat, nyesedékeket ne dobáljanak a földre. A kert öntözésének idejét is érdemes átgondolni, helyesen megválasztani: reggel vagy délelőtti öntözést preferáljuk, hogy délutánig a növények és a talaj felszíne felszáradjon. Ezzel a felületek nedves időszakát le tudjuk rövidíteni. Az emberi test védelmére különböző szunyogriasztó szereket forgalmaznak illatszereket árusító boltok. Teraszra vagy lakásba pedig olyan rovar- illetve szunyogok elleni lámpákat lehet alkalmazni, melyek a fényre odacsalogatott rovart megölik.
A gyümölcsfajok lyukacsosságát nem azonos dolog okozza. Az almánál nem is nagyon láttam olyat, hacsak állat nem rágja ki. Az őszibarack, szilva, cseresznyénél gombás eredetűek a levél-lyukak. Feltünő a kártételük, de általában nem szükséges ellene permetezni. A Kasumin-t baktériumos betegségekre alkalmazzák, ilyen van az almafájánál? Jelenleg már kivonták a forgalomból, nem is tudja megvásárolni. Általában 0,1-0,2 %-os töménységben ajánlott alkalmazása, azaz 10 liter vízhez 10-20 gr. A Sherpa élelmezésügyi várakozási ideje 14 nap, eddig van szermaradványa a gyümölcsben, de védő, rovarölő hatása nem hosszabb 8-10 napnál. A hatástartamát az eső és a magas hőmérséklet csökkenti.
A legtöbb fenyő a közhiedelemmel ellentétben igen jó szárazságtűrő. A lombhullató cserjék és fák gyakrabban károsodnak a szárazságtól, mint a fenyők. Napi locsolásra biztos, hogy nincs szükség, bár igaz, hogy ültetés utáni évben még érdemes rendszeresen, nagyobb vízadagokkal, de ritkábban locsolni a fákat (nyári melegben egy vödör víz hetente). A vizenyős, puha törzs nem jót jelent, a túlöntözés okozhat ilyen tünetet.