2206. Hogyan díszítsük a kertünket pozsgás növényekkel? - 1. rész
A szukkulens, vagyis pozsgás növények, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Nézzük, hogy hogyan használhatjuk fel őket a kertünk és az udvarunk dekorálására.
A szukkulens, vagyis pozsgás növények, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Nézzük, hogy hogyan használhatjuk fel őket a kertünk és az udvarunk dekorálására.
A szukkulens növények nagyszerűen díszítik a kertünket, főleg ha többféle növényt teszünk egymás mellé. Jóllehet ezeket a növényeket nem nevezzük virágoknak, mégis színesek. Ebben a cikkben a majomfa, a kövirózsa és a deres csenkesz párosításáról is szó esik majd.
Az előző részből megtudhattuk, hogy hogyan kell pozsgás növényekkel falakat díszíteni, vagy jobban mondva készíteni. Ezúttal egy pár igen érdekes és színes pozsgás fajtával ismerkedünk meg, amelyek egyedivé tehetik kertünket.
Most olyan növények bemutatására kerül sor, amelyek jól mutatnak a medencék mellett, a teraszokon és bárhol a szabadban. Emellett még egy pár ötlettel is szolgálunk a cserepes pozsgás növények elültetéséhez, úgy, hogy azok színessé és kellemessé tegyék a környezetünket.
Eddig más sokféle változatát láttuk a pozsgás növények felhasználásának, de ezzel még koránt sincs vége a lehetőségeknek. Mivel olyan sokfajta és változatos pozsgás növény létezik, a lehetőségek szinte kimeríthetetlenek. Nézzünk meg egy pár új ötletet!
A Mimosa pudica, vagy más néven Mimóza érzékeny virág, levelei érintésre, vagy erős hőhatásra összecsukódnak. Brazíliában őshonos. Magasság kb. 50 cm, szobanövényként is kedvelt faj. Tartsuk egy világos helyen, de óvjuk a túl erős napsütéstől, ha kell nyáron árnyékoljuk vagy tegyük egy olyan ablakba ahol csak kevés közvetlen napfényt kap. Legalább 15-18C -ot igényel, de inkább 20-25C az ideális a számára. Télen vigyázzunk, hogy a hőmérséklettel arányban álljon a páratartalom. Nyáron pedig a túl nagy meleg okozhat problémát ha kevés a levegő páratartalma. Öntözni, különösen fiatal korában inkább esővizet használjunk, mivel a kemény meszes víz elősegíti a palántabetegségek pusztító terjedését. Egy jó tanács ami más növényekre is igaz: inkább tartsuk szárazon mintsem túlöntözzünk, az elsõ esetben még "visszahozható "az életbe, de ha elpusztult a gyökérzete, a növény sem éli túl ezt. Rendszeresen ellenőrizzük a talaját, ha a felső 1-1,5 cm kiszáradt öntözzünk, de nagyon vigyázzunk, hogy ne álljon a cserép vízben mert a gyökerek kényesek a pangóvízre és hamar rothadásnak indulnak. Ültetőközeget mészmentes tőzeg, lombföld, és kevés érett marhatrágya keverékből készíthetünk. Általában nem szükséges tápoldatozni, mert az ültetőközegbe kevert OSMOCOTE biztosítja a megfelelő tápanyag ellátást. Virágai nyáron nyílnak, rózsaszínek, kb. 2-3 cm átmérővel.
Kérdésében nem említette, hogy milyen fenyőről van szó. A fenyő gubacstetű elsősorban a lucfenyőt fertőzi, kifejezetten szárazon tartott egyedeket. Sajnos a már kifejlődött gubacsok a fán tovább éktelenkednek, elszáradtan barna színűek, eltávolításuk csak vágóeszközzel lehetséges. A gubacsok feletti hajtások, hajtásrészek elszáradnak, elhalnak. Védekezés alapja a még zöld gubacsok lemetszése, mielőtt a tetvek a gubacsokat elhagynák. Ezzel a továbbszaporodásuk megelőzhető. Kémiai védekezés az elhúzódó rajzásuk miatt nem hatékony. A fenyőágak törzs felőli felkopaszodását elsősorban a fák vízhiánya okozza. Az idei extrém időjárás mellett a fenyőket öntözni kellett (volna).
Csak a már tövéig elszáradt virágszárakat vágjuk le, bármi lehet a virágszáron még ezután is(elágazva tovább virágzik,sarjat hoz......stb)
Kedves Cili! Sajnos a Gyom-stopon kívül az egyesével kihúzkodást tudom csak javasolni... ha sikerül gyökerestül kitépni, az a leghatásosabb megoldás. Ezen kívül egyéb márkájú gyomirtókkal is próbálkozhat, de vigyázzon, hogy csak a gyomnövényre permetezze!
Félfás hajtásdugvánnyal szaporítható, de nagyon lassan gyökeresedik. Türelem!